Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 4. szám
Kikötő fejlesztés Baján RO-RO terminállal Magyarország tranzit szerepe az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével egyre jobban növekszik. Ahhoz, hogy megőrizzük környezetünk állapotát, csökkentsük a közlekedés okozta környezetszennyezést, az ország közlekedési struktúrájának változtatására van szükség. Ez a változtatás főként abban nyilvánulhat meg, hogy a nagy környezetszennyezést kiváltó közúti szállításokat részben kiküszöbölik, kombinálva átterelik egy lényegesen kevésbé szennyező' áruszállítási forma felé. A Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a közlekedés fejlesztése során - kiemelve a környezetvédelmi szempontokat - az utóbbi öt évben folyamatosan fejleszti a kombinált szállítási láncokat, ezen belül a közúti-vízi (RO-RO ) és vasúti-vízi ( RO-LA) szállítási formákat, illetőleg ezek fontos eszközét, az áruforgalmi (logisztikai) központok rendszerét. Ebben a rendszerben alakultak ki Magyarországon (1992) az Országos Közforgalmi Kikötők és ebben a rendszerben fejlesztették a KHVM által a Duna mentén - három közlekedési ág kapcsolódási pontjában - a Bajai kikötő rendszerét egy RO-RO terminál megépítésével. A bajai Logisztikai Szolgáltató Központ fejlesztését három ütemben kívánják végrehajtani 1994-2005 között, melynek I. ütemében került sor (1997-1999) a Duna bal partján (1479 fkm) a RORO terminál építésére. Baja eddig is rendelkezett működő raktárbázissal és kikötővel. A RORO kikötő megépítésénél - a hajózási és környezetvédelmi szempontok mellett fontos körülményként esett latba az export-import fejlesztésének lehetősége és az, hogy az országon áthaladó közúti tranzit forgalom jelentős része itt terelhető vízre, Magyarország és az érintett nyugat-európai országok - pl. Ausztria, Németország - környezetszennyezése és közúthálózatának terhelés-csökkentése érdekében. A bajai RO-RO terminál a vízi úton, ikerbárkákon érkező kamionok nagy méretű és tömegű szállítmányainak fogadására alkalmas mobil rámpás kikötő, kamionparkolóval kiépítve. Jelenleg hazánkban Budapesten működik kiépített RO-RO kikötő. Az elképzelések szerint Baja és Passau között fog bonyolódni a RO-RO szállítás, közbenső állomásként Budapestet beiktatva. bárkák menetrendszerűen (a szállítási igénytől függően várhatóan eleinte heti egy, a felfejtődés után maximum heti 2-3 alkalommal) külföldi kikötőbe szállítják a félpótkocsikat, ahol azok kirakása és a A RO-RO szállítmányozás lényege Nagyobb távolságokra küldendő, nagy tömegű szállítmányoknál környezet- és költségkímélési célból az út nagyobbik részét vízi úton teszik meg a kamion félpótkocsik. Hangsúlyozni kell, hogy csak a pótkocsik kerülnek be- és kihajózásra, azokat a kikötőbe, illetve a kikötőből el, a fuvarozó szállítja saját vontatójával, a kikötőn belül általában a kikötő üzemeltetőjének kezelésében működő speciális vontató (úgynevezett „boxer” mozgatja. A kikötőben speciális úszó járművekre, ún. RORO bárkákra rakják a félpótkocsikat. A RO-RO fuvaroztatónak való átadása a berakáshoz hasonló módszerekkel történik. A dunai vízi út rendszere a RO-RO kikötőkkel együtt lehetőséget ad az észak-déli déli-északi irányú nemzetközi közúti kamionos áruszállítás átterelésére, bonyolítására, így csökkentve az amúgy is rossz állapotú közútjaink terhelését és a környezetszennyezést. A nemzetközi víziút-rendszerhez nem elég csak a kikötőket fejleszteni. Fejleszteni kell az európai víziút-rendszert - ezen belül a dunai hajóutat - ahol nagy előrelépésnek számított a Duna-Majna-Rajna csatorna megnyitása 1992-ben. Kulcsár Dániel
