Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 1. szám
Vízügyi évfordulók 1998-ban 1148. II. Géza a Kerepesi vízi vámot a budai káptalannak adományozta, ami arra utal, hogy Pestet egykor folyóvíz fogta közre. (Gerlóczy - Dulácska: Budapest és környéke. Budapest, 1879.) 1723. III. Károly 1723. évi dekrétumának 15. cikkelye a szabad hajózás biztosítása érdekében intézkedik a vámok eltörléséről a Garamon és más folyókon. III. Károly 1723. évi dekrétumának 122. cikkelye a kereskedelem fejlesztése érdekében (Sárközy I.: Régibb vízi mérnökeink. Budapest, 1897.) 1773. Báró Sigray Károly a frjssen kinevezett Sárvíz-szabályozási királyi biztos megbízásából Böhm Ferenc szabályozási tervet készített a Duna baja-bátai szakaszának rendezésére. (Sárközy I.: Régibb vízi mérnökeink. Budapest, 1897.) A magyarországi rizstermelés fellendülése az olasz Limoni család Omoron (Temes vm.) berendezett 300 holdas rizstelepének üzembeságnak a Szamos torkolatának áthelyezésére, amellyel a Felső-Tisza árvizeinek kiterjedését kívánta megakadályozni. Elképzeléseit 1846- ban nyomtatásban is közreadta „Nyilatkozat a Tisza-szabályozása iránt“ címmel. E tanulmányát a felső-tiszai birtokosok a Vásárhelyi-féle Tisza-szabályozási tervvel szemben, mint lehetséges alternatívát erősen támogatták. Halálának helye és időpontja ismeretlen. (Fodor F: Magyar vízimérnököknek a Tiszavölgyben...,Budapest, 1957.) _,Keczkés Károly (Lőcse) vízmémök. Mérnöki oklevelét a pesti egyetem Mérnöki Intézetében szerezte 1823-ban. Rögtön bekapcsolódott a Duna-felmérés munkáiba, majd a Vízi és Építészeti Főigazgatóság hajózási mérnöke ill. főmérnöke lett. Vásárhelyi Pál halála után fel-Verlort ^ 'S -fyemat -Jur Ctjblvi A A:, и Allis A Kiss József és Ferenc által tervezett Ferenc-csatorna tiszai torkolatának rajza törvényes intézkedéssel segítette elő a hajócsatomák építését. A király külföldi mérnökökkel terveket is készíttetett, s ezek között volt két olyan terv is, amelyek a Dunát a Tiszával öszszekötő csatornára vonatkoztak. Az egyik csatorna Váctól kiindulva Szolnoknál torkolt volna a Tiszába, a másik pedig Kalocsáról Zomboron át vette volna útját a Tiszához. Az említett dekrétummal javaslatba hozott terveket azonban az országgyűlés nem tárgyalta. (Lampl - Hallóssy: A Duna-Tisza csatorna. Budapest, 1947.) 1748. március 19.-.Kiss József (Buda) hadmérnök, a Ferenccsatorna tervezője. Mint kamarai mérnök előbb a Duna pozsonyi szakaszán dolgozott, majd a bácsi kamarai kerület igazgató mérnökeként fivérével, Kiss Gáborral együtt 1790- ben elkészítette a Ferenc-csatorna terveit. A csatornát az általa szervezett „Ferenc-csatomai kir. szabad hajózási társaság“ megbízásából 1793-ban kezdte el építeni. A társaság vezetői azonban 1797-ben elmozdították a munkálatok éléről. (fZombor, 1812. március 13.) állításával kezdődött. Az elért eredmények hatására II. József erőteljes támogatásban részesítette a rizstermelőket: alkalmas földeket adományozott és adómentességet biztosított a vállalkozó olasz és magyar családoknak. (Bodola L.: A rizs meghonosítása Magyarországon. Budapest, 1880.) 1798. január 18. Hülff Bálint ny. császári őrnagy, városi tanácsnok elkészítette Pest város csatornázásának tervezetét. Javaslatait a város gazdasági tanácsa nem fogadta el, pedig az akkori helyzetben vízáradások alkalmával kénytelenek voltak a házak kijáratait eltorlaszolni, száraz időben egészségtelen tócsák borították az utcákat, nem tudtak a betegekhez orvost és papot hívatni, tűzvész esetén segítséget kapni... stb. (Zaitz: Budapest csatornázása. Budapest, 1937.)-1 Galambos Sámuel (Nagymihály, Zemplén vm.) vármegyei mérnök. 1830-ban tervezetet terjesztett elő a Vízi és Építészeti Főigazgató-Keczkés Károly vizimérnök képmása 12
