Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 3. szám
A Rétközi tó feltöltési tapasztalatai A Felső-szabolcsi belvízrendszer fejlesztése során megépült 4(X) ha vízfelületű és 10 millió m5 térfogatú Rétközi tavat (Szabolcsveresmarti tározó) 1990-ben helyezte üzembe a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. A tó elsősorban belvízrendezési célt szolgál azzal, hogy fogadja a Felső-szabolcsi felső öblözetből származó belvizeket, amelyeket a 10 m'/sec összteljesítményű Rétközberencsi szivattyútelep egy 5.4 km hosszú magasvezetésű tápcsatornán keresztül juttat a Rétközi tóba. A vizek innen a 20 m'/sec áteresztőképességű Tisza kibeeresztő zsilipen keresztül juthatnak a Tiszába. A Rétközi tó lényegében egy 10 m'/sec-os szivattyútelepet helyeiül Rétközi tó feltöltése a Tiszából A belvíz fogadásán és tározásán kívül lehetőség van a tó Tiszából való feltöltésére is. A tóban tározott vízkészletet öntözésre lehet hasznosítani úgy. hogy a vizet a tó oldaltöltéseiben lévő zsilipek nyitásával a Kerülőházi és a Szöveteni csatornákon keresztül leengedik a Belfő főcsatornába. Ezzel a vízzel lehet biztosítani a Belfő kettősműködésű öntöző rendszer vízellátását. A tó járulékos hasznosítása a halászat és horgászat és az üdülés is kezd kibontakozni. A tő feltöltését, leürítését, az észlelőhálózat (vízállás, talajvíz, csapadék, vízminőség stb.) működését részletes Üzemeltetési Szabályzat rögzíti. A Rétközi tó eddig üzemeltetési tapasztalatai a következőkben értékelhetők. Belvízből való feltöltés Az üzemrend szerint a tározóba akkor történik a belvizek bejuttatása, ha a belvízhelyzet olyan, hogy a Rétközberencsi szivattyútelep alatti Belfő-szakaszon a belvizek gravitációs leengedése nagyon megterheli a Felső-szabolcsi középső öblözetet. vagy a Rétközi tó vízkészletét növelni szükséges. Az aszályosnak mondható 1990-1996. évek között összesen 9.3 millió m' belvizet emelt át a Rétközberencsi szivattyútelep. A belvizesebb mondható 1997. évben ez az A Rétközberencsi szivattyútelep látképe érték 5.9 millió rn'/s 1998. május 10-ig 4.6 millió m' volt. Az 5.4 km hosszú tápcsatorna szivárgási vesztesége átlag 0.6 millió m'/év volt. tehát a szivattyútelep által a tóba juttatott vízmennyiség ennyivel kevesebb. A tó a belvízvédelmi feladatát eddig betöltötte, a beemelt belvizeket mindig tudta fogadni. A sok belvíz miatt a Tisza felé való leeresztésre első ízben az idén került sor. A tavat április 10. és 16. között a Tiszából a 320 ernes iizemvízszintre feltöltöttük. Ez után április 21-én a Felső-Szabolcsban 65-70 mm közötti eső esett, amiből nagy volt a belvízi lefolyás, a Rétközberencsi szivattyútelep folyamatosan 5.0-5.8 m'/sec teljesítménnyel üzemelt. A Tiszán levonuló kisebb árhullám miatt április 21-én a kibeeresztő zsilipet zárni kellett, s a 25-én való nyitásig a lóban a víz szintje 337 cm-re emelkedett. A tó kiépített maximális vízszintje 370 em, tehát még kellő biztonság állt rendelkezésre. Az április 25-i zsilipnyitással a 320 cm-es iizemvízszintre csökkentettük a tó vízszintjét, s május 11- ig az üzemvízszint felett érkező belvizeket folyamatosan kiengedtük a Tiszába. Május I l-től a Rétközberencsi szivattyútelepre érkező vízhozam kb. 1.5 mVsec-ra csökkent, az érkező víz minősége a rothadó növényzet miatt nem volt megfelelő, ezért a Rétközi tóba való beszivattyúzást megszüntettük, s az érkező belvizet továbbengedtük a Felső-Szabolcs középső öblözetben. A Rétközi tó látképe Tiszából való feltöltés Az üzembe helyezés első évében 1990-ben a Tiszán nem vonult le olyan árhullám amiből a Rétközi tavat gravitációsan tölteni lehetett volna. A Tiszai árhullámból az első feltöltés 1991. májusában történt meg, s azóta minden évben többször, összesen 24 alkalommal volt vízbetáplálás a Tiszából. Megállapítható, hogy ha az I. fokú árvízvédelmi készültséget megközelítő vízszintű árhullám vonul le a Tiszán. akkor az üres Rétközi tavat is 5-6 nap alatt fel lehet tölteni az üzemvízszintre. 1991. óta a tiszai árhullámokból a tavat minden évben sikerült az üzemvízszintre. vagy annak közelébe feltölteni. Az elmúlt 7 év közül két évben egyszer, két évben kétszer. 1994-ben négyszer. 1997-ben ötször. 1995-ben hétszer, s 1998-ban eddig kétszer volt vízbetáplálás a Tiszából. Öntözővíz biztosítása A tározóból öntözésre évente 200-300 ezer m' vizel használtak fel. Az öntözésre felhasználható vízkészlet megállapításakor a szivárgási és a párolgási veszteségeket is vizsgálni kell. 1992. és 1996. között az átlagos szivárgási veszteség 6.23 mm/nap. az átlagos párolgási veszteség pedig 2.2 mm/nap volt. Egy tavaszi feltöltéskor, ha nincs közben vízpótlás, a tó vízszintje október végére a 310 cm-es üzemvízszintről a 120 cm-es (2.5 millió m!) minimális, halászati vízszint közelébe apadhat. Az elmúlt 7 év alatt erre 1995. és 1997. kivételével volt példa. Ezek alapján a Rétközi tóból évente maximum 1.0 millió m‘ víz vehető öntözésre igénybe. A jelenlegi öntözési igényeket a tó gond nélkül ki tudja elégíteni. Halászati hasznosítás A tó halászati hasznosítója a Szabolcsi Halászati Kft., amely horgásztat is. Eddig a tó közel teljes leürítése a lehalászás érdekében három évenként, 1993. és 1996. őszén történt meg. 145 ill. 101 cm-es vízszintről -12 ill. -32 cmes vízszintre. Szerencse volt, hogy mindkét lehalászás után rövid időn belül, de még decemberben volt olyan árhullám a Tiszán amiből a tározót kellő mértékben fel lehetett tölteni. Erre nem lehet mindig számítani, de a haltelepítéssel a tározó feltöltöttségi szintjéhez igazodni lehet. A téli időszakban mindig volt annyi víz a tóban, hogy halpusztulás nem következett be. A vízminőség helyzete A tározó feltöltését - akár a Tiszából, akár a belvízből történik meg - mindig rendszeres vízminőségi vizsgálat előzi meg, s év közben is legalább havonta van vízmintavétel és értékelés. Az oxigénháztartás mutatói és a bakteorológiai vizsgálatok alapján általában a tározó vízminősége III. osztályú volt. A víz minőségét elsősorban a Tisza vízminősége határozza meg. ami mindig jobb. mint a belvíz vízminősége, de a beemelt belvíz eddig számottevő vízminőség romlást nem eredményezett. A nyári hónapokban a vízszint csökkenésével és a hőmérséklet emelkedésével arányosan romlott a víz minősége. Időnként az algák elszaporodtak, majd az ezt követő algapusztulás és a vízminőség romlásához vezetett. Az oxigéntartalom gyakran ingadozott, de a halak és az élőlények pusztulását okozó alacsony értéket nem érte el. A tározó területén komolyabb halpusztulás eddig nem volt. a halak növekedési üteme - annak ellenére hogy etetés nincs -jó volt. A tározó hatása a talajvízre A talajvízszint észlelő kutak feltöltés előtti 1984-1990. közötti és feltöltés utáni 1990-1996. évek adatsorait összehasonlítva a tározótól 0.2-1.0 m-re lévő öt kútban átlag 11 - 40 cm közötti vízszintemelkedés az 1.5-3,0 km-re lévő kútban 2-18 süllyedés tapasztalható. A Rétközi tó feltöltése belvízből - a tápcsatorna torkolati bukója A fentiek alapján összefoglalóan állíthatjuk, hogy a Rétközi tó biztonságosan betölti belvíz-mentesítési célját, kielégíti a jelenleg jelentkező öntözési igényeket, jelentős a halászati hasznosítása, s a szép környezete miatt egyre kedveltebb üdülőterületté kezd válni. A növény és állatvilág a tóban kialakult, a part mentén körben megtelepedtek a Tisza árterületére jellemző füzek és a fehérnyár. A tó környékén elültetett fák is szépen megerősödtek. A tó környezetre gyakorolt hatását a hosszabb észlelési adatsorok alapján később részletesen vizsgálni kell. Horváth Gábor 29
