Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 6. szám

A Sió-torkolati művek megépítésével nagymértékben megváltozott a kikötő te­rületi elrendezése. Az 1891-ben épült víz­­szintszabályozó zsilip a háború alatt meg­rongálódott. A régi zsilip felett 500 méter­rel megépült az új vízleeresztő zsilip. A ki­kötő régi és az új zsilip közötti szakasza - amelyen a teherkikötő, a hajózás javító te­lepe, a kőrakodó, továbbá a halászkikötő volt - a kikötő területéből kikapcsolódott s ezzel a kikötő felülete kisebbedett. Viszont a hajózsiliphez vezető, a nyuga­ti hullámtörő móló tövétől kiindított új ha­jóút s az ennek folytatásában létesített ha­­lászkikötő-medence megnövelte a kikötő vízterületét. 1940-ben a kikötő összes vé­dett vízterülete 80 000 m2 volt, ma 73000 m2. A Kaáli Nagy Dezső és Szilágyi Gy. oki. mérnökök által már az első világhábo­rú előtt elképzelt általános tervet elfogad­va és korszerűsítve az új siófoki felsőtor­kolati mű - más néven a siófoki vízlépcső- terve hajózsilipet, vízleeresztő zsilipet és vízierőtelepet is tartalmazott. A vízleeresztő zsilip Az eredeti vízleeresztő zsilip - melyen 1975-76. években végeztek nagyobb jelle­gű átalakításokat - teljes egészében a II. világháború után 1946. november - 1947. június között épült meg. A műtárgyat két süllyesztő szekrényre alapozták. A na­gyobbik keszon alapterülete 12,4x28,5 m. Erre alapozták magát a leeresztő zsilipet és a hozzá csatlakozó energiatörő meden­cét. A kisebb 8x13 m alapterületű keszon alakította ki az utófeneket. A két keszon közötti 1,20 m-es köz ki­betonozásra került. A zsilip két 4 m széles nyílását egy-egy rácsos szerkezetű, bil­lenthető felső résszel ellátott tábla zárja el. Az egyenként cca. 5,0 tonna súlyú táblák mozgatását ma is - kezelőhídró! - mecha­nikusan, nagy áttétellel, kézi erővel vég­zik. A beépített vasbeton összes mennyisége mintegy 700 m3. A zsilip jelenlegi küszöb szintje 101,02 m B.f., mely 103,92 m B.f. balatoni vízállásnál is 80 m3/sec leeresz­tett vízmennyiséget biztosít. A zsilip ideiglenes lezárási lehetőségét tusgát biztosítja. Az energiatörőkkel ellá­tott vb. utófenék után további 34 fm hossz­ban, a mederfenék 50 cm vastag, termés­kőszórással megerősített. A műtárgy alatti- már a Sióhoz tartozó - szakasz az igé­nyek függvényében betonba ágyazott ter­méskő burkolattal rendelkezik vagy tám­­falas kiképzést kapott. Feltétlen megemlí­tendő, hogy a korábban elképzelt vízierő­telep területét ma is acél szádfal-sor veszi körül. Ezen a területen nyert elhelyezést a zsilip őrzését és kezelését biztosító un. zsi­lip-porta épülete. A vízleeresztő zsilip szerves részét ké­pezi még a műtárgyon átvezetett vb. lemez szerkezetű - nehéz gépjárművek közleke­désére is alkalmas - átjáró híd, mely a ki­kötő üzemi szigetére való bejárást biztosít­ja, valamint a műtárgyban elhelyezett és kiemelő berendezéssel ellátott - vízeresz­­téskor működtetett - angolna-csapda is. A leeresztő zsilip nagyobb átalakítási mun­kát a Balaton vízszintszabályozásával kapcsolatban megnövekedett magasabb igények tettek szükségessé. A tó vízszintjének emelése az árvízi biz­tonság csökkenése nélkül csak oly módon volt lehetséges, hogy a vízleeresztő zsilip kapacitását 50-ről 80 m3/sec-ra emelik, így került sor 1975-76-ban a vízleeresztő zsilip bővítő jellegű átalakítására. Hajózózsilip Bár az előző un. Hekler Károly féle zsi­lip még 1945-ig állt, az új jelenlegi mű­tárgy kialakítását már 1941-ben megkezd­ték. A II. világháború eseményei miatt a befejezés csak 1947-ben volt lehetséges. Az ünnepélyes iizembehelyezésre 1947. november 22-én a balatoni hajózás 100 éves évfordulóján került sor. A hajózsilip hasznos hossza 83,50 m, szélessége 12,00 m. A felső küszöb szint­je 101,42 m B.f., alsó küszöbe 89,92 m B.f. A műtárgy 1200 tonnás uszályok átzsilipelésére alkalmas. Általános tervét lásd: az 5. ábrán. A műtárgy vasaltbeton és vasbeton épít­mény, a főkben kőburkolattal. Az elzárás acélszerkezetű támkapukkal történik. A felső kapu magassága 4,25 m, az alsóé 6,65 m. A zsilip töltése és ürítése az oldalfalak­ban elhelyezett körülfutó csatornákon át, mindkét oldalon egyidejűleg 16-16 beöm­lő nyíláson lehetséges. Szükség esetén ez a kapuszárnyakba szerelt tiltókkal is megoldható. A zsilip tisztítása vagy javítása esetén szükséges víztelenítés céljára, a műtárgy alsó és felső végén vízszintes, vasszerke­zetű betétgerendákkal zárható el. Ezeket két elektromos működtetésű híddaruval lehet elhelyezni. A megóvás érdekében a betétgerendák külön épületben vannak tá­rolva mely sínpályával van összeköttetés­ben a beemelési helyekkel. A hajózsilip a felsőfőnél a kikötő függőleges kikötőfala­ihoz csatlakozik, míg az alsófőnél, a Sió­meder betonba ágyazott terméskő rézsű­­burkolatához. A hajózsilip minden olyan felszereléssel rendelkezik, melyek a biz­tonságos hajózás lebonyolításához szüksé­gesek és előírtak. (Térvilágítás, térhango­sítás, irányító jelek és fények stb.) A műtárgyrendszer szerves része még az un. „osztó-sziget“, mely a vízleeresztő- és a hajózsilip kettős Sió-ága között került kialakításra. Célja a leeresztő zsilipnél előállt turbulens vízmozgás miatt keletke­zett hajózásra veszélyes áramlás csillapí­tása. Hossza a hajózsilip alsó főjétől cca. 120 fm. Mint azt már az előzőekben jeleztük a műtárgy megszakításokkal a II. világhábo­rú idején, illetve közvetlen azt követően épült. Az építési időszak sajnos a beton és vasbeton szerkezetek minőségi hiányossá­gait okozta. Ennek „látványos“ megnyil­vánulása a hajózsilip oldalsó kamrafalai­nak repedezettsége, lefagyása és a mögöt­tes talajból való látható vízszivárgás volt. A méteres nagyságrendű falvastagságnak is köszönhetően a műtárgyon „havária“ jellegű állékonysági probléma nem jelent­kezett. Többrendbeli vizsgálat és terv-ta­nulmány után 1979-80-ban a műtárgyon az alábbi rekonstrukciós tevékenység ke­rült végrehajtásra:- az oldalfalak mögött részben résfalas megoldással, részben injektálással a ho­moklisztes folyós altalajt bentonittal ke­verték a vízzáróság fokozására, illetve a betonszerkezet porozitásúnak csökkenté­sére,- a belső kamrafalat a szükséges magas­ságig 20 cm vastagságban levésték. A le­vésett felületbe lukakat fúrva műgyantával betonacél csapokat ragasztottak. A csa­pokra hegesztett acélháló került, majd 20 cm vastagságban un. lőtt-beton (torkrét), végül egy vékony vízzáró vakolatréteg.- a hajózsilip mozgató-berendezéseit fe­lülvizsgálva, részben annak elavultsága, részben a - kézi kezelésből eredő - hosszú és körülményes átzsilipelések miatt 1981- 82-ben sor került a mozgató-berendezések rekonstrukciójára és korszerűsítésére:- a hajózsilip alsófőjének K-i oldalára három szintes irányító torony épült, mely­nek alsó szintjein a különböző elektromos és elektronikai egységek, míg felső szint­jén - ahonnan a teljes hajó forgalom belát­ható és áttekinthető - irányító pult került elhelyezésre,- a zsilip kapuk és az oldalcsatornák til­­tói elektro-olajhidraulikus mozgató beren­dezésekkel lettek felszerelve, a megfelelő szintű mozgás- és végelzáró érzékelőkkel és a megfelelő reteszelések biztosításával,- kiépítésre kerültek azok a biztonsági, hírközlési, térvilágítási és térhangosítási rendszerek is, melyek a hajóforgalom le­bonyolításához szükségesek. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom