Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 6. szám

Egy hajózsilip története

Ötven éves a felújított siófoki vízleeresztő és hajózózsilip

MHT Közép-dunántúli Területi Szervezet 1997. október 21-i előadóülésén elhangzott előadás.

A Sió 120+822 km szelvényében a Siófoki kikötőben lévő torkolati művek építésének története szorosan összefügg a Balaton vízszintcsökkentési, vízszint-szabályozási törekvéseivel

Történeti áttekintés

A Sió 1863 előtt zsilip nélkül szabadon torkollott ki a Balatonból. A vízlefolyását az előtte levő nádas, sásos, homok-turzásos part akadályozta. Magasabb balatoni vízállásoknál igyekeztek vezérárkot ásni a Sió előtt, de a finomszemű homok hamarosan összefolyt s az árkot betemette.

A „Déli Vaspálya Társaság“ és a Balaton menti parttulajdonosok kívánságára a Balaton magas vízállásának megakadályozására 1862-ben elhatározták, hogy Siófokon közvetlenül a közúti híd alatt vízleeresztő zsilipet építenek, a hozzávezető medret kiássák. A meder feliszapolódásának megakadályozására mind a kél partján szádfal-biztosítást terveztek.

Kézenfekvő volt, hogy a szádfalak között kikötőmedencét s a mély vízig mólót létesítsenek, és ezzel a vízleeresztés biztosítása mellett a hajózás igényeit is kielégítsék.

Ifjú Zichi Ferenc királyi biztos a Klein Károly és Botka László által készített terveket 1892 júniusában ismertette az érdekeltekkel Balatonfüreden.

A vállalkozás méreteiről az ún. „Füredi egyezmény“ egyes pontjai adnak képet:

a) a Balatontól Ozoráig minden malom eltávolítandó,

b) az egész folyó (ti. a Sió) mentén az eséssel és talajminőséggel arányos szelvények alakítandók ki,

c) a kanyarok - lehetőség szerint - levágandók,

d) a Sió kifolyását olyan mélységgel és megoldással kell előállítani, hogy elhomokozódás ne fordulhasson elő,

e) a torkolatban, a vasútállomás közelében kikötő építendő,

f) a lefolyás szabályozására az új mederbe zsilip építendő.

A megegyezés szerint a Nádor-csatorna Társulat - a Balaton-szabályozó és a Sióberki Társulat anyagi támogatásával - bővíti a Sárvíz alsó szakaszának medrét, a

Kaposvizi Társulat saját hatáskörében végzi el a Sió-meder tisztogatását, s vállalja a jut-ozorai mederszakasz és a kiüti, valamint az ozorai malom rendezését, a juti töltésen felüli munkákat viszont a Balaton-Anyavizszabályozó Társulat és a Déli Vaspálya Társaság végzi el.

A munkálatok főbb létesítménye, a vízállás-szabályozás eszköze, a zsilip volt. Átadása is ennek megfelelő ünnepélyes keretek közölt történt, s ebből az alkalomból állította be a Déli Vaspálya Társaság az első balatoni kíilönvonatot.

Az átadás alkalmával az érdekeltségek ünnepi közgyűlést tartottak, mely a múlt, a jelen és a jövő feladatok, perspektívák felmérése jegyében folyt le.

Az ünnepi beszédnek az eredményeket és a feladatokat egyaránt összefoglaló záró sorait szó szerit idézem.

1. A Balaton menti mocsaraknak - melynek a leszállítandó víz által nyerendő térrel együtt körülbelül 34 000 holdakat tesznek - kiszáríttatása.

2. A 4000 holdakra terjedő sióbereki posványoknak lecsapolása.

3. A déli vaspályának, mely hazánkban az Adriai-tengerhez vezető egyetlen vonal, és így közlekedési és kereskedelmi tekintetben mindenesetre a legfontosabb, a jégtorlaszok általi károktól mentesítése.

4. A balatonfüredi fürdőhelyi közlekedésnek biztos, de kényelmes megkönnyítése, végre.

5. Hogy az előbbi posványokat termékeny földek és viruló rétek fogván felváltani, ez által nemcsak a nemzet gazdászat nagy mérvben emelkedni, hanem a Balaton környéke is, mindenesetre szebbé és reményesebbé emeltetni fog.“

6. Dunának a Balatonnal egy szabad hajókázó csatorna által közvetlen összeköttetése.

Bár évtizedekbe telt, míg a vállalkozás meghozta a kívánt eredményt, s közben hatása is meglehetősen ellentmondásosnak bizonyult, az 1863. évi zsilipátadás mégis korszakalkotó jelentőségű volt a Balaton történetében: nemcsak a Sió és Siófok, hanem az egész Balaton életében.

Kezdettől fogva itt van a balatoni hajózás központja, a Balatoni Kikötő Felügyelőség (BKF), ill. jogutódja a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, a Révkapitányság, ill. Balatoni Vizirendészeti Kapitányság, a

Balatoni Jacht Club, illetve utódai, a Balatoni Halászat, hajójavító műhelyek és a felsorolt létesítmények raktárai.

A kikötő fejlődésében 3 időszakot különböztetünk meg.

1. 1863-1912. Ekkor még csak egy medencéje és fából készült partfala volt. Az 1862-63-ban elkészült kikötő mólói a mai rózsaliget és a szemközti nyaralószigetig nyúltak. (1. ábra) 1891-ben a fazsilipet elbontották s helyette betonzsilip épült. 1893-ban feltöltötték a mólótól ÉK-re fekvő nádas területét és megépítették a mai fürdőtelepet. A kikötő forgalma ugrásszerűen növekedett.

2. 1912-1930. A BKF székhelyét 1912- ben a siófoki kikötőben építette ki. Több mint 20 kát. hold területet sajátított ki a parttulajdonos Veszprémi Káptalantól és a Siófoki Fürdő Rt-től. Műhelyeket, raktárakat épített és még az első világháború előtt és alatt kiépítette a középső ún. téli medencét, a hajókihúzó sólyát. Kotrógépeket szerhajót, cölöpverőket stb. szerzett be s állandó kikötőépítő szakmunkás gárdát nevelt, amelynek magja olasz kőfaragó csoport volt. 1929-1930-ban 340000 pengő költséggel megépítette a külső ún. vitorláskikötő medencét és a mólókat a mai méretre meghosszabbította.

3. 1930-1965. A BKF a rendelkezésre álló beruházási hitelből úgyszólván minden évben fejlesztette a kikötőt. Új székházat és irodaházat épített, korszerű műhelyépületet, raktárt létesített. A Földművelésügyi Minisztérium vízügyi műszaki főosztálya 1938-ban megtervezte a kikötő területén a Sió felső torkolati műveit. A terv jóváhagyása, a részlettervek elkészítése és az építés engedélyezése után 1942- ben megkezdték a hajózsilip és a vízleeresztő zsilip építését.

A második világháború megakasztotta a torkolati művek építését. Azt 1946. végén, a háború utáni legelső nagyobb vízi munkaként tovább folytatták és 1947. szeptemberében fejezték be.

Ezt megelőzően a kotrásból és a zsilipépítésből kikerülő föld elhelyezésére a kikötőtől nyugatra kb. 200 m széles partvédőművel védett feltöltés készült a kikötőfejlesztés céljaira. A háború után erre a területre telepítették a Siófoki Meteorológiai Állomást, az Országos Vízügyi Főigazgatóság üdülőjét és még számos vállalati üdülőt.

23