Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 6. szám
és Környezetvédelmi Minisztérium környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését javasolta a lebonyolító társaság számára. Mivel 1984-ben ilyen vonatkozású törvény még nem volt hatályban, így a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése önkéntes alapon történt. Számos, a jövő számára is iránymutató előtanulmány elkészítése után 1985. áprilisában nyújtották be az Egészségügyi és Környezetvédelmi Minisztériumba a környezetvédelmi engedély kérelmét, és az ezt alátámasztó vizsgálati anyagokat. A minisztérium 1985. júniusának végén továbbította az anyagot a Vízügyi Hivatalnak. A vízjogi eljárás - mely azideig Ausztria történetében a legnagyobb volt a hasonló eljárások közül - 1985. augusztusában és szeptemberében több vízjogi tárgyalást ölelt fel kb. 1800 résztvevővel. Az általános engedélyt a Marchfeldcsatorna projektre, mint elsősorban vízépítési munkára a Mező- és Erdőgazdálkodási Minisztérium Vízügyi Hivatala adta ki 1986. január 21-én. Az építkezés 1992. október 9-én kerület sor a Marchfeld-csatornarendszer első nagyobb ütemének hivatalos üzembe helyezésére. Ez a közel hat év alatt megvalósított I. ütem magában foglalja a 19 km hosszú főcsatornát, melyből 8 km Bécs területén, 11 pedig Alsó- Ausztria területén halad, majd Deutsch-Wagram-tól a Russbach 37,5 km hosszú, átépített szakaszában folytatódik. Ezen építkezési fázis keretében elkészült továbbá 29 híd és 6 duzzasztómű. Megépült még Deutsch-Wagramnál a központi telephely, amely 1992. tavaszán lett üzembe helyezve. A végső kiépítési fázishoz tartozik még az Obersiebenbrunner-csatorna, amely a Russ-patakot és a Stempfelpatakot köti össze, s amelynek építkezése 1992. tavaszán elkezdődött, valamint a Stempfel-patak átépítése. A projekt leírása A Marchfeld-csatorna projekt fő elemei az ún. főcsatorna Langenzersdorf és Deutsch-Wagram között, a Russpatak kibővítése és átépítése, az Obersiebenbrunner-csatorna, mely a Russ-patak és Stempfel-patak összekötését szolgálja, valamint a Stempfel-patak kibővítése és átépítése. A projekt további létesítményeihez tartozik számos híd és duzzasztómű, a langenzersdorfi vízkivételi mű, a talajvízpótlást biztosító szikkasztó rendszer, szivattyúvezetékek építése a magasan fekvő teraszokhoz, valamint a központi telephely Deutsch- Wagramban. Az építkezés megkezdése előtt Gerasdorfnál egy kísérleti létesítmény készült. A gerasdorfi kísérleti létesítmény A csatorna megépítéséhez szükséges, elméleti modellekből és laborkísérletekből meghatározott fő paraméterek megerősítése céljából a főcsatorna tényleges építését megelőzően 1986- ban Gerasdorfnál egy kísérleti létesítmény lett kialakítva. Az áteresztőképességre, szikkasztásra, a rézsűk és a fenék stabilitására, valamint a különböző tömörítési eljárásokra vonatkozó kísérletekből nyert adatok a csatorna kiviteli- és részletterveinek készítésekor felhasználásra kerültek. Továbbá a területen számos növénytelepítés történt, melyek segítségével meg lehetett határozni a szükséges kertészeti és biomérnöki beavatkozásokat. Főcsatorna A főcsatorna a langenzersdorfi vízkivételi műnél indul és a Russ-patakba, Deutsch-Wagramnál történő betorkollásig tart, a teljes hossza 19 km. A csatorna kialakításánál nagy hangsúlyt kapott az ökológiai szempontoknak megfelelő kiépítés. A főcsatorna a természettel harmonizáló, tájformáló vízépítés mintapéldájának tekinthető. A főcsatorna szélessége a Stammersdorfer utca keresztezésénél lévő 15 méter és a Schönungs-medencénél lévő 250 méter között váltakozik. Az átlagos szélesség, beleértve a mindkét oldali közlekedő sávokat, kb. 45 méter. A 2,50-től 10 méterig terjedő bevágási mélység mellett a csatorna fenékszintje átlagosan 4-6 méterre helyezkedik el a terepszint alatt. A főcsatorna az átlagos 1-2 méter vízmélységgel és a 10 méter széles mederfenékkel 15,20 m3 / s maximális vízhozamra van méretezve, az átlagos esése 0,219 és az áramlási sebesség 0,30 és 1,00 m/s között változik. A csatorna méretei úgy lettek megválasztva, hogy hosszú távon sem várható szűk keresztmetszet kialakulása a vízáramlásban. A csatorna a teljes hosszon mint nyitott vízfelület lett tervezve, így a táj arculatának elválaszthatatlan részeként sokoldalú szerepet tölt be. Annak érdekében, hogy a szabályozás nélküli vízveszteségek és a potenciális szennyeződések elkerülhetők legyenek, a csatorna ásványi anyaggal (betonit), ill. egyes részterületeken polietilénből (HDPE) előállított műanyag fóliával lett szigetelve. A Russ-patak Ahhoz, hogy a Marchfeld egészének vízgazdálkodási helyzetét javítani lehessen, ill. ökológiai szempontból is szükségessé vált a Russ-patak medrének az átépítése. Mivel a vízminőség javítása - a meglévő III-IV-es vízminőség helyett a Il-es vízminőségi osztály elérése - csak a patak revitalizációja útján volt lehetséges, így az első feladat a Russ-patak műszaki átépítése volt. A műszaki beavatkozást követő különböző ökológiai és biomémöki beavatkozásokkal sikerült egy, a természettel harmonizáló patakmedret kialakítani. Az átépített szakasz Deutsch- Wagramnál indul és a Russ-patak Dunába való betorkollásáig tart. A Deutsch-Wagram és az Engelhartstetten mellett lévő betorkollás közötti teljes szakasz 37,5 km hosszú. A felső szakaszon - a 10 és 38 szkm közé eső részen - szükségessé vált a teljes meder átépítése. A lényegesebb műszaki beavatkozások közé tartozott a meglévő árvédelmi töltések elbontása, a meder kiszélesítése és kimélyítése, valamint enyhébb hajlású rézsűk kialakítása. A meder egy ásványi (beton itos) vízzáró réteg és egy azon elhelyezkedő, elmosódás ellen védő réteg (durva kavics) beépítésével készült. Az alsó szakaszon, a torkolattól a 10 szkm-ig, amely a Dunai Árvédelmi Szolgálat kezelésében van, meg kellett őrizni a meder eredeti keresztszelvényét. A csatorna vízzáró szigetelése ezen a szakaszon műanyag fólia beépítésével történt, mivel a meglévő ár19
