Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 6. szám
védelmi műtárgyak, ill. a talajviszonyok miatt egy ásványi vízzáró réteg beépítésével nem volt lehetséges. Mivel ezen a szakaszon a Russ-patak és a talajvizek között állandó kapcsolat van, és a Russ-patak a műszaki beavatkozásig szivárgó csatornaként is működött, így a belvizek elvezetése érdekében szükségessé vált egy új szivárgórendszer kiépítése. Szivárgóként egy 10 km hosszú, 50-100 cm átmérőjű betonvezeték épült. Ez az ún. szivárgó járat a Russ-patakkal párhuzamosan, az árvédelmi töltés mentett oldalán halad. A szivárgó vezetékben összegyűlő talajvizet, három, az árvédelmi töltés mellé épített szivattyútelep juttatja a Russ-patakba. A Russ-patak átépítése három tervezési szakaszra és összesen nyolc építési szakaszra lett felosztva. Obersiebenbrunner-csatorna Az újonnan építendő Obersiebenbrunner-csatorna a Marchfeldcsatornarendszer részeként a Russpatak és a Stempfel-patak közötti öszszeköttetést teremti meg. Ennek a mesterséges, ám a természettel harmonizáló medernek a teljes szélessége, a két oldali kísérő sávokat is beleértve 20 és 25 méter között változik. A csatorna átlagosan 2 méter fenékszélességgel és 0,4 eséssel lett kialakítva. A csatorna kiépítési vízhozama 3,80 m3 /s, a minimális vízhozama pedig 0,25 m3 /s. Mivel a mederfenék helyenként a lerepfelszín alatt 3,50 méterrel helyezkedik el, így a bevágás mélysége 2,50-4,50 m között váltakozik. Az Obersiebenbrunner-csatorna teljes hossza 5,35 km. A csatorna építése két építési szakaszra van felosztva. A szikkasztó- és vízelosztó rendszer A talajvíz dúsítását szolgáló szikkasztómű elhelyezésére hidrogeológiai megfontolások alapján a Deutsch- Wagramtól nyugatra lévő terület lett kijelölve. A szikkasztómű építésének célja a talajvízszint állandósítása, ill. hosszabb távon a talajvízszint 2-3 méterrel történő megemelése. Ezen célok megvalósításához a szikkasztómű évi átlagos 400-500 1/s, ill. max. 750 1/s elszikkasztható vízmennyiségre lett méretezve. A szikkasztómű elhelyezési- és részlettervei még nincsenek véglegesítve. Az építésre kijelölt területen egy kísérleti létesítmény épült, hogy a végleges létesítmény elkészítéséhez szükséges ismereteket, adatokat megszerezzék. Ez a kísérleti létesítmény az egy-két éves próbaüzeme után információval fog szolgálni az optimális üzemviszonyokról és a talajvízpótlás hatásáról, amely ismeretek befolyásolják majd a szikkasztómű végleges koncepciójának kialakítását. A tervezett létesítményben a Marchfeld-csatorna vízszintjéhez képest 5 méter magasságba felemelt víz először egy levegőztető kaszkádsoron halad keresztül, majd egy, az előtisztítást biztosító vízszintes átfolyású szűrőmedencén. Az újabb levegőztetés után a víz elszikkasztása egy lassú homokszűrőn keresztül történik. Az egész szikkasztómű helyszükséglete 5-10 hektár. A Marchfeld északi részén elhelyezkedő ún. magas teraszokon fokozott öntözést igénylő szántóföldek találhatók. Mivel ezen a területen a víz szétosztása szabad fel színű vízfolyásokkal nem lehetséges, így ezen több mint 20.000 hektáros terület jövőbeli vízellátását szivattyútelepekkel és a hozzájuk csatlakozó nyomott vezetékekkel kell biztosítani. A három gerincvezeték a Marchfeldcsatornarendszer projekt keretében kerül megépítésre. Az elosztórendszer kiépítése és üzemeltetése céljából érdektársulások megalapítása várható. Duzzasztómű A Duna 1938,4 fkm-nél, Langenzersdorf mellett megépített 1-es számú duzzasztó- és vízkivételi művön keresztül történik a Marchfeldcsatorna táplálása. Ez a műtárgy alkalmas arra, hogy a Duna rossz vízminősége esetén a vízbefolyást megakadályozza. A látogatás tapasztalatai az alábbiakban foglalható össze:- A Marchfeldkanal térségében kialakult helyzet azonos a Duna-Tisza-közi problémákkal.- A vízhiányos térség teljes területének vízellátása - figyelembcvéve az eltérő domborzati viszonyokat - műszakilag megtervezésre került. A megvalósítást - teljes komplexitásában átgondolva - ütemesen valósítják meg.- A program fő célkitűzése a talajvízháztartás stabilizálása a térség lakossági foglalkoztatottságának - elvándorlás nélküli - biztosítása, a térség mezőgazdaságának fejlesztése, vízkár elleni védelme, a felszínalatti vízkészlet javítása.- A mezőgazdaság kiemelt szerepet kap a programban, mivel a főváros ellátásában a térségnek kiemelt szerepe van.- A problémák kezelésére a vízhiányos térségekbe vizet juttatnak, öntözés és talajvízdusítási célból.- A program politikai-kormányzati (szövetségi-tartományi) döntés alapján valósul meg. A beruházást a szövetségi kormány finanszírozza - 70 %-ban vissza nem térítendő 30 %-ban visszatérítendő támogatással. A beruházás bekerülési költsége 2,9 milliárd Sch.- A beruházás, és annak üzemeltetése nem nyereség orientált. A megvalósult mű üzemeltetési költségének viselésére jelenleg nincs döntés. Várhatóan az üzemeltetés költségeit 60 %-ban az állam és 40 %-ban az érdekeltek (önkormányzatok, vízfelhasználók) fogják viselni. Jelenleg a mezőgazdasági termelők az öntözhető terület 1 ha-ja után 100 Sch-et fizetnek - ami eszmei díjnak tekinthető.- A feladat megvalósítására 2 társaságot- Tervező (Lebonyolító)- Üzemeltető-t hoztak létre amelyek Közjogi testületek. Mindkettőt külön- külön Kuratórium irányít, de a társaságoknak egy személy az igazgatója, ami az ügymenet folyamatosságát, a döntések végrehajtását biztosítja.- Külön törvényi kitétel alapján biztosították, hogy a rendszer megvalósításának engedélyezése a minisztérium által történjen, aminek alapvető indoka, hogy a mű megvalósításához a tulajdonosok hozzájárulása nélkül is igénybevehető legyen a földterület.- A kivitelezés műszaki megoldásai igényesek. A műszaki megoldások célhoz kötődnek pl.: főcsatornák teljes keresztmetszetben fóliával, illetve bentonitos kezeléssel szigeteltek annak érdekében, hogy ott ahol nem indokolt ne okozzanak talajvízszintemelkedést.- Szigorúan veszik a talajvízben a nitrát szennyezés csökkentését. Ezt célozza - a talajvízszint növelés mellett - a Duna vízzel való talajvíz dúsítás is, mivel a Dunavíz nitrát tartalma 1-8 mg/1, szemben a felszínalatti vizek 60-120 mg/1 értékével. Dr. Szilárd György 20
