Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 6. szám
Látogatás a „Kistestvérénél“ Tanulmányúton Ausztriában 1997. május hó végén a KHVM, KTM, OVF és a Bács-Kiskun megyei önkormányzat munkatársainak lehetősége volt látogatást tenni az ausztriai Marchfeldcsatoma Társaságnál. A tanulmányút célja az volt, hogy a Duna- Tisza közi térségben tapasztalt talajvízszint-süllyedésel közel azonos helyzet rendezésére milyen - a korszerű mérnöki, technikai és környezetvédelmi lehetőségeit figyelembevevő - komplex megoldást alkalmaztak, illetve mit mutatnak az eddigi tapasztalatok. A térség és a helyzet jellemzése A Marchfeld, amely termékenysége miatt Ausztria gabonáskamrájának számít, kb. 1000 km2 , 140-180 méter (Adria felett) magasan elhelyezkedő területet ölel fel. Ez a földrajzilag különleges terület élet- és gazdasági tere kb. 225.000 embernek. A Marchfeldnek a Bécshez tartozó területén kiterjedt települések és ipari vidékek találhatók, az Alsó-Ausztriához tartozó részén azonban túlsúlyban vannak az apró, falusias települések és a mezőgazdaságilag intenzíven használt termőterületek. Geológia szempontból a Marchfeld az északi területe a harmad - és negyedkori üledékekkel feltöltődött bécsi medencének. A negyedkori kavicsfeltöltődés vastagsága 6 és 14 méter között váltakozik, és átlagosan kb. 10 métert ér el. Ez a kavicsfeltöltődés - talajvíztározó térként - fontos szerepet játszik a terület vízháztartásában. A talajvíztükör szintjét alapvetően a bécsi medencébe belépő Duna határozza meg. A csapadékbeszivárgásból és a környező dombvidékekről történő hozzáfolyásból származó vízmennyiségnek kisebb szerepe van a talajvízháztartásban. Éghajlati szempontból a terület a Pannon medencéhez tartozik. Ezen éghajlati területnek a fő jellegzetessége a relatív magas hőmérséklet a vegetációs időszakban és a relatív kevés csapadék, éves szinten kb. 530 mm, valamint az osztrák viszonylatban különösen magasnak számító napsütötte órák száma, éves szinten kb. 1900 óra. Már több mint 30 éve egy jelentős tendencia észlelhető a talajvízszint csökkenésében. Az 1954 és 1984 közötti megfigyelési időszakban a vízszint évente átlagosan 50-100 mm-rel csökkent, de a különösen száraz években, mint pl. 1938-ban és 1984-ben évi 500 mm talajvízszint csökkenést mértek. A talajvízszint csökkenésének fő oka az elmúlt évtizedek során túlzottá vált talajvíz-felhasználás. A túlzott talajvíz-kitermelés részben a mezőgazdasági területek öntözése, részben használati- és ivóvíz előállítása céljából történt. A vízszintcsökkenés további okai a klímaingadozások, a Duna medrének a mélyülése és a talajvíz-utánpótlás csökkenése, ami a felszíni vizek elvezetése miatt következett be. További gond, hogy a Marchfeld területén a talajvíz, valamint a Marchfeldpatakok (Stempfel-patak, Russ-patak, stb.) vize az illegális szemétlerakó helyek, az elégtelen szennyvíztisztítás, valamint a mezőgazdasági tevékenységek következtében részben szenynyező anyagokkal terhelt. Feladatok és célkitűzés Az extrém módon csökkent talajvíz pótlásán kívül különböző okok miatt szükségessé vált a Marchfeld területének komplex vízgazdálkodási rehabilitációja. így többek között a következő problémákat kellett orvosolni: a talajvíz és a Marchfeld-patakok rossz vízminősége, az instabil árvédelmi töltések miatti elégtelen árvédelmi biztonság, az ökológiai szempontokat nem kielégítő tájformálás és a lakosság felüdülését szolgáló területek hiánya. Mivel a talajvíz-kitermelés korlátozása nem lett volna megvalósítható, ill. a terület gazdasági fejlődésének jelentős korlátozását eredményezte volna, ezért a megoldást csak egy - a jövőre orientált egységes projekt formájában megvalósuló - aktív rehabilitáció eredményezhette. A Marchfeld vízellátásának jobbítását szolgáló elképzelések egészen Mária Terézia koráig nyúlnak vissza. A projekt fő célja a Duna vizének a bevezetése a Marchfeld-csatornába Langenzersdorfnál, majd a csatornába bevezetett vízzel - a szabályozott beszivárgás útján - a talajvíz dúsítása, ill. a mezőgazdaságilag használt területek közvetlen öntözésének lehetővé tétele. Továbbá biztosítani kell a Marchfeld-patakok vízpótlását kisvizes időszakban, hogy a patakok vízminősége a II. vízminőségi osztályba kerüljön. A vízgazdálkodási feladatokon túl ezen felszíni vízfolyásnak a monokultúrás mezőgazdasági termelés által meghatározott táj átformálását kell eredményeznie. így ezen terület, bár a fürdési lehetőség nem biztosított, pihenő- és szabadidős övezetként áll majd az emberek rendelkezésére. Előkészítés és tervezés Évekig tartó intenzív előtanulmányok és viták után 1983-ban született meg az Osztrák Köztársaság és Alsó- Ausztria tartomány között egy ún. „államszerződés“, mely a Marchfeldcsatorna megépítését irányozta elő. Még ugyanebben az évben megalakult egy tervezési társaság, melynek feladata volt a csatornarendszer megtervezése, a költségbecslések és a finanszírozási tervek elkészítése, valamint a szükséges területek kisajátítása. 1986. január elsejével ez a tervező társaság átalakult a Marchfeld-csatorna lebonyolító társasággá. Egyidejűleg Alsó-Ausztriában létrejött egy üzemeltető társaság, melynek feladata lesz az elkészült csatorna üzemeltetése, karbantartása, valamint a vízkormányzás. A tervezési fázisban az Egészségügyi 18
