Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos tájékoztatását hivatalosan is közzétegye, vagy a Közbeszerzési Értesítőben hirdetmény útján, vagy az ajánlati tervdokumentáció beszerzőit közvetlenül tájékoztassa az egyik ajánlattevőtől igényelt kiegészítő információra adott válaszáról. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti. Ugyanakkor az ajánlatkérő nem határozhatja meg a biztosíték mértékét oly módon, hogy azzal egyes ajánlattevőknek kedvez, illetve egyeseket hátrányos helyzetbe hoz. Rendkívüli felelősséget jelent ilyen megfogalmazás mellett az ajánlati biztosíték mértékének meghatározása. Felső korlátot tulajdonképpen a törvénynek azon rendelkezése jelent, mely az ajánlatkérő terhére kötelezővé teszi az ajánlati biztosíték visszafizetését és a biztosítékkal azonos összegű bánatpénz kifizetését, amennyiben a vállalt vagy meghosszabbított határideig az ajánlatkérő az ajánlatokat érdemben nem bírálja el és az eljárás az ajánlatkérő hibájából meghiúsul. Az ajánlatnak tartalmi és formai szempontból maradéktalanul meg kell felelnie az ajánlati felhívásban foglaltaknak, és azt az ajánlattételre megjelölt időpontig be kell nyújtani az ajánlati felhívásban előírt helyen. Az elkésetten benyújtott, illetve a tartalmi vagy formai követelményeknek nem megfelelő ajánlat érvénytelen. Érvénytelen az ajánlat akkor is, ha olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki a közbeszerzési eljárásban jogosulatlanul vesz részt. Újabb - bár a gazdasági versenytörvénnyel lényegében azonos - feltételek teljesítését követeli meg az ajánlatkérőtől, hogy a benyújtott ajánlatokat bontatlanul, az átvételi időpontot precízen rögzítve a beadási határidőig közhiteles formában megőrizze. Rendkívüli veszélyt jelent a mai adminisztrációval terhelt világban a postabontóba kért ajánlat. Itt elegendő lehet egy csomag fordított kézbevétele, és a postabontó által való - törvény szerint illetéktelen - felbontása, mely a teljes közbeszerzési eljárást eredménytelenné teheti. Ezért célszerű már az ajánlati felhívásban úgy meghatározni a beadási helyet, hogy az közvetlenül a felelős eladóhoz, vagy a szervezet kijelölt egységéhez kerüljön. Az ajánlatnak tartalmaznia kell feltétlenül az ajánlattevő nyilatkozatát, a felhívás feltételeinek teljesítésére, a kért ellenszolgáltatás összegére, vagyis az ajánlatnak konkrét árajánlatot kell tartalmazni. A jelenleg kialakuló gyakorlat az elmúlt évek változó és rendkívül nehezen becsülhető inflációs hatásai következtében háttérbe szorul a végleges átalányár, helyette valamilyen csúszóár szisztémát alkalmaznak a különböző vállalkozási szerződésekben, mely lehet a teljesítési időszakra mindkét fél részéről elfogadott árkülönbözeti mutató rendszere, vagy a korábbi évek gyakorlatából adaptált árkockázati fedezet felszámításának lehetősége, de azon törvényi feltételt, hogy az árajánlatnak konkrétnak kell lennie, csak úgy lehet teljesíteni, hogy az ajánlatot bázisáron is meg kell követelni. Az ajánlathoz csatolni kell a pénzügyi gazdasági és műszaki alkalmasságra vonatkozó igazolásokat. Ezek egy része pótolható nyilatkozattal, más részének hitelessége viszont rendkívül nehezen ellenőrizhető és jelentős többletfeladatot igényelne az ajánlatkérőtől. Megoldást tulajdonképpen az jelenthet, hogy amennyiben az ajánlattevő valótlan adat, hamis bizonylat vagy megtévesztő nyilatkozat adásával az ajánlatkérőt tévedésbe hozta, úgy azt a Közbeszerzési Tanácsnak haladéktalanul be kell jelenteni, és amennyiben ezt a tényt a tanács megállapítja, úgy a vétkes ajánlattevő az elkövetkezendő öt év közbeszerzési eljárásaiból ki lesz zárva. Az ajánlatok tartalma, mint üzleti titok Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokkal és a kötelezően mellékelt igazolásokkal kapcsolatosan tudomására jutott információkat üzleti titokként, bizalmasan kezelni. Ezen feltétel teljesítése komoly felelősséget jelent az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásban résztvevő munkatársainak. Ezért a közbeszerzési eljárásba bevont munkatársak, személyek körét szakmailag és erkölcsileg szigorú kontroll alapján kell kiválasztani. Az ajánlat visszavonásának vagy az ajánlatkérés visszavonásának következményeit a törvény szabályozza, ezt mindkét esetben a hivatalos lapban hirdetés útján közzé kell tenni, és ennek nemcsak anyagi, hanem jogi, erkölcsi, etikai következményeit is viselni kell. Az ajánlatok felbontásával kapcsolatosan a törvény szigorú eljárási rendet követel meg, melynek betartása az ajánlatkérő feladatát növeli. Az ajánlatok elbírálásával kapcsolatosan újabb határidők betartására kötelezi a törvény az ajánlatkérőt, és ennek elmulasztása egyben az ajánlati kötöttség megszűnését is jelenti. Az ajánlatok érdemi elbírálása csak és kizárólag az ajánlati felhívásban meghatározott szempontok alapján, de úgy történhet, hogy korrekcióként figyelembe kell venni az ajánlatkérőt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást. Az ilyen felelős döntés kialakításánál szóba jöhet az ajánlatkérő részéről az értelmezés, illetve magyarázatkérés. Előfordulhat, hogy az ajánlatban bizonyos kijelentések akár jogilag, akár műszakilag nem egyértelműek, a szavak, összefüggések köznapi értelmét figyelembe véve. Az ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ilyen kijelentés tartalmi tisztázása érdekében. Az így megküldött értelmezés az ajánlattevőt köti. Kötelező feladat az ajánlatkérő számára a magyarázatkérés abban az esetben, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A törvény nem szabályozza a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás mértékét, ezért a Ptk. 201-es szakasz 2. bekezdése analógiájára 35-40 %-kal alacsonyabb ajánlatot kell tekinteni kirívóan alacsony eltérésnek. A nyertes kiválasztása után az eredményt hivatalosan is közzé kell tenni, és a közbeszerzési eljárásban résztvevő személyeknek az eredményt meg kell küldeni. Amennyiben az eljárás eredményét illetően bármelyik ajánlattevő indoklást igényel, úgy azt neki a törvényben meghatározott határidőn belül írásban meg kell küldeni. Kovács Lajos osztályvezető OVF 31
