Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1995-10-01 / 10. szám

rehozni, ahol nem a megyehatárok, hanem “a víz constellációjának megfelelően" történik a társulat határának kijelölése. Társulatok létrehozását határozták el a sátoraljaújhelyi és vásárosnaményi ülésen is, és ezt javasolta a jelenlegi tanácskozás résztvevőinek is.

Az elnök előterjesztése után Szabolcs, Borsod és Bihar megye küldöttei intéztek kérdést az elnökhöz, ezt követően pedig Vásárhelyi Pál ismertette a Helytartó Tanácshoz 1845. június 8-án benyújtott “Előleges javaslat”-át és készülő részleges Tisza-szabályozási tervét. Több hozzászólás után elhatározták a tokaj-tiszafüredi folyószakaszra társulat alapítását, s erről még aznap délután elkészítették és aláírták a “társaságalakító szerződvény ”-t. A társaság elnökévé gróf Andrássy Gyulát választották.

Az első tiszai ármentesítő társulat megalakulása megadta az impulzust a többi társulat létrehozásához, s a következő év január 20-án Pesten már megkezdhette alakuló közgyűlését a Tisza-völgyi társulat, melynek “szerződvény”-ét január 26-án alá is írták. Sajnos április 8-án elhunyt Vásárhelyi Pál, a szabályozás tervezője, s ezzel lehetetlenné vált a megvalósítás egyik feltétele: “egy tervező és ugyanazon megvalósító ”.

A “Tisza-Dobi Társulat” (Széchenyi még “Tokaj-Füredi Társaság” néven említi) 1845. december 1-jén megválasztotta első vezetőit és tisztségviselőit. A fiatal dobi birtokos Andrássy Gyula elnök mellett alelnök Szikszay György és Gencsy József, jegyző Kovách Sámuel, a választmány elnöke Frank Antal lett.

Széchenyi fáradhatatlan szervezőmunkája és a szükséges pénzalap biztosítása után 1846. augusztus 27-én Tiszadobon az úrkomi magaspartnál - a Dob-Szederkény közötti töltés építésével - megkezdődött a Tisza-völgy rendezésének munkája, melyhez hasonló méretű vízszabályozási, ármentesítési, vízrendezési és vízhasznosítási mű Európában nem épült. A hagyomány szerint az első hant földet Széchenyi emelte ki.

A következő évben a társulat területén a Taktaközben és a bal parton hat nagy fok elkötése volt folyamatban, s 1895 folyóöl töltést már meg is építettek. 1847-ben “Alsószabolcsi Tiszaszabályozási Társulat" lett a társulat elnevezése.

Az 1848-ban bekövetkezett események Széchenyit is eltávolították a Tisza-szabályozás munkáitól. Ebben az évben már alig volt építés, 1849-ben horvát hadifoglyokat vezényeltek a területre. A szabadságharc bukása után pedig a munkák mindenütt félbeszakadtak. Az önkényuralmi kormányzat a Tisza-völgyi Társulatot feloszlatta, a szabályozási munkákat azonban gazdasági érdekből tovább kívánta folytatni. 1850. július 17-én kelt rendeletével annak irányítására Központi Bizottmányt hozott létre. A társulatok működését engedélyezte, 1851-ben az Alsószabolcsi Tiszaszabályozó Társulat is újjászerveződött és új vezetőséget választott. Elnökké az emigrációba kényszerült Andrássy Gyula helyére Drevenyák Ferenc került, alelnök Lévay Sándor egri káptalani nagyprépost, a választmány igazgatója Dézsy István, majd Kovách Sámuel lett. A társulat műszaki irányítását Eggert József mérnök látta el.

A pénzügyi gondok ellenére 1852-ben nagy intenzitással megindultak a töltésépítési munkák. 1854-re elkészült a balparton Tiszadob és Polgár között a később Széchenyiről elnevezett 11050 folyóméter hosszú gát, ezt követte 1856-ban a Polgár- Tarján közötti 10 467, 1857-ben a Tarján- Csege közötti 26 367, 1858-ban a Csege-Füred közötti 26 415, s még ugyanebben az évben a Dob-Úrkom közötti 4404 folyóméter hosszú töltésszakasz. Ezzel a Hortobágy-medence árvízi öblözetének több mint 300 ezer holdas területe mentesítve lett.

A jobb parton a tokaj-ladányi töltés egy részét már 1847 és 1849 között megépítették, 1854-ben pedig 8485 folyóméterre kiegészítették. A Csobaj-Báj-Prügy közötti 7072 folyóméter hosszú gát 1858- ban épült meg, de ugyanezen év végére kész lett a Kenéz-Luc közötti 11 768 folyóméter hosszú töltésszakasz is. A Taktaközben a települések védelmére ezenkívül 29 381 folyóméter körtöltést is építettek.

A töltések azonban nem biztosítottak teljes védelmet. 1855-ben a jobb parti területek megmentése érdekében az előző évben megépült Dob-Polgár közötti gátat Sulymoshátnál a borsodi kerületi főnök átvágatta, s a Tisza bal parti árterét teljesen

Alább irt egyes birtokosok, és jelen nem lévő birtokosok képviselői, tekintetbe vévén azon végső Ínséggel fenyegető kártékony Tisza vize áradásait, melyek a közelebb lefolyt években rojtunk uralkodtak, az 1840. 10-ik, és 1844. 9-ik Törvény czikkek puizsa alatt, és azoknak értelmében és szellemében, ezennel társaságba léptünk a végeit, hogy u Tisza folyamát és annak^mind a két partját, Tisza—Füredtől kezdve felfelé Tokajig — ideértve a Taktakiizt is, valamint szintén a Hortobágyon lefolyó Tisza vizét Békés vármegyo széléig— azon országos terv szerint, mely az átalános Tisza szabályozására elkészült, és mely nnilgú Gróf Széchényi István úr, mint királyi biztos és országos közlekedési biztosság elnökének vezérlete alatt eszközöltetni készül, tisztelt királyi biztos 5 cxja elnöklete alatt majdan Pesten oszveülendő képviselők által megállapítandó forrásokból szabályozni és rendezni fugjuk.

Költ Tisza Dobon 1845. October 9-én.

Gróf Andrásy Gyula sk.

Gcncsy János sk.

Gróf Descwlfy Móricz sk.

Drevenyák Ferenc* sk.

Szikszay György sk.

Máriíissy István sk.

Földváry Pál sk.

Kábráczky Antal sk. a köz alapítványi pladányi uradalom részéről, azonban a nmtgú m. k. Ii. tanács jóváhagyása fcntarlása mellett.

Zoltán János sk.

Kovács Miklós sk.

Tolcki László sk.

Czoglédy József sk.

Czcglédy Lajos sk.

Lento Pál sk.

Sz. kir. ns. Dcbroczcn városa rc'szc'röl Royiczky Menyhért sk. Potgármcr.

Kovács Lojos sk. népszószóló.

Máltás, özvogy Semscy Jóbué részéről Tuszlay Lajos.

Pilisiem Adolf sk. niint id. Atmássy József ur csődtömegére ügyelő választmány tagja, azon tömeghez tartozó borsodi és zcmple'nyi Tiszamclléki jószágokra nézve.

Kogtüy János sk.

Kürtliy János sk.

Kovács Sámuel sk. miül nánási és ledeji birtokos.

Décsi Borbély Bálint sk. mint ÁngyaI- liázi közbirtokos.

Biró Saiujor sk.

Klek Mihály sk. úgyis mint Klek Krizslina töm. meghatalmazottja.

Ónody Pál sk.

Bónis Barnabás sk.

Bckény Benedek sk.

Popp Antal sk.

Bonyó Mihály sk.

Bónis Károly sk.

Kousay Dániel sk.

Bónis Barnabás nevében is Bónis Sámuel.

A ,,Tokaj-Füredi Társaság" („Tisza-Dobi Társulat") 1845 október 9-én aláírt ,,szerződvény”-e

14