Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-02-01 / 2. szám
Százesztendős tát kozás történt a mocsár megszüntetésére. Az elvégzett munkák azonban elsősorban a lecsapolást célozták, s nem a lápot éltető vizek átfogó rendezését. így csak tünékeny sikert értek el. A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása azonban lehetőséget nyújtott a század utolsó évtizedében a nem mindennapi műszaki feladat megoldására. A munka intenzitására jellemző, hogy alig négy esztendővel a társulat megalakítása után az igazgató főmérnök Péchy László korábbi ígéretét betartva, a társulat elnökét, gróf Károlyi Tibort könnyű homokfutó hintáján száraz úton vitte keresztül az egykori lápon. Az egykori társulat belvízlevezető rendszerének fontos műtárgya volt a nagyecsedi szivattyútelep. Nem csoda hát, hogy az ünnepi rendezvény első színhelyéül a ma már Noha a társulati mozgalom hajója csendesebb vizeket is megért már, hazai vízi társulataink csaknem két évszázada játszanak jelentó's szerepet az ország vízgazdálkodásában. Amint igaz az, hogy nem szerencsés, ha a múlt rátelepszik a jelenre, s lebéklyózza az új gondolatokat és kezdeményezéseket, úgy a kerek évfordulók diktálta kötelesség az, hogy visszatekintsünk az eltelt időkre és számvetést készítsünk, nem csak a jelen, hanem a jövő érdekében is. A leszegett fejjel végzett szorgos munkából billentek ki két napra az Ecsediláp-Kraszna balparti Vízgazdálkodási Társulatnál dolgozók, hogy emlékezetessé tegyék az idén centenáriumát ünneplő társulat születési évfordulóját. Az 1894-ben megalakult jogelődtársulatban tömörülő földbirtokosok nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy saját költségükön lecsapolják az Ecsedi-lápot, s a megépítendő műtárgyakkal elejét veszik a láp újbóli kialakulásának. Évszázados szándék vált erős elhatározássá az Ecsediláp Lecsapoló és Szamos-balparti Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat létrehozásával. Az Ecsedi-láp fertőző kigőzölgéseivel, kiszámíthatatlan, nagy kiterjedésű vízivilágával és - legalábbis, ami az embereket illeti - csekély eltartóképességével már régóta szálka volt a környék földbirtokosai szemében. A 18. század második felében számtalan próbálvédett műszaki emlékként nyilvántartott gőzüzemű szivattyútelepet választották a szervezők. A jeles elődök irányába tett szép gesztusként a telepet a társulat első, 36 éven át hivatalban lévő igazgató főmérnökéről Péchy Lászlóról (1860-1949) nevezték el. Az avatóünnepségen a névadó érdemeit Fejér László, az MHT Történeti Bizottságának elnöke idézte fel a szép számmal megjelent lokálpatrióták előtt. Beszédében kiemelte, hogy Péchy László abban a korban élt, amikor a nagy vízszabályozási munkák kubikosok ezreinek jelentették a megélhetési forrást, a hazai mérnökök számára pedig valódi alkotási lehetőség nyílott a tervek elkészítésében és megvalósításában. Péchy László és nem-10
