Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / Önkormányzati Különszám 1
Füstösné dr. Papp Mária főtitkár, Víz- és Csatornamű Vállalatok Szakmai Szövetsége A víziközmű-szolgáltatás szervezeti struktúrája Magyarországon Magyarország társadalmi rendjében bekövetkezett változások természetesen alapjaiban érintették a víz- és csatornaművek szervezeti struktúráját is. Az átalakulási folyamat a gazdaság e területén még nem fejeződött be, az új szervezetek most vannak kialakulóban. A közgazdasági és jogi feltételrendszer is még állandó mozgásban, változásban van. A törvényi szabályozás a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta a települések ivóvízellátásának, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetésének, a szennyvíztisztításnak valamennyi feladatát. Ennek következtében az infrastruktúra e fontos területén megszűnt az állami monopolhelyzet, és lehetővé vált a vízi közművek vállalkozásszerű üzemeltetése. Az ország 10,4 millió lakosságának ma már 98 százaléka vezetékes ivóvízzel ellátott, ezzel szemben csatornázott területen a lakosságnak az 53 százaléka él. Ahhoz, hogy a fejlett európai országok szintjét elérjük - az anyagi feltételek megteremtésén túl - a hazai sajátosságoknak leginkább megfelelő szervezeti struktúrát úgy kell kialakítanunk, hogy a piacgazdálkodás korszerű szemlélete is érvényre jusson. A víz-csatorna művek száma ma Magyarországon a legutóbbi felmérés szerint 195. (A rendszerváltozás előtt 33 szervezet működött.) A 195 szervezetből 5 állami (minisztériumi) alapítású szervezet, a többi szervezetnél az önkormányzatok a tulajdonosok. Sajnos ez a szétaprózódási folyamat a víziközmű-szolgáltatás területén több esetben sem műszakilag, sem gazdaságilag nem indokolt, mindenképpen a szolgáltatás színvonala ellen hat. A szolgáltatás biztonságát és magas színvonalát hosszú távon csak jól felszerelt, megfelelő szellemi és anyagi kapacitással rendelkező üzemeltetők képesek ellátni. Az önkormányzat testületéinek ahhoz, hogy a legmegfelelőbb szervezeti formát tudják kiválasztani a víziközmű-szolgáltatás területére, a következő szempontokat kell szem előtt tartaniuk: I тмя» — А. 1.- a szabványokban előírt minőségi víz biztosítása a mindenkori mennyiségi igények szerint,- a szolgáltató müvek, berendezések, gépek, eszközök jó állapotban tartása,- a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő szennyvízkezelés és -elhelyezés,- a lakossággal, a fogyasztókkal való korrekt, folyamatos kapcsolat kiépítése,- megfelelő víz- és csatornadíjrendszer kialakítása. A fentiekből következik, hogy az új szervezetnek biztosítania kell a tulajdonosi önkormányzat, és ezen keresztül a lakossági érdekek érvényesítését úgy, hogy a termelés, a szolgáltatás biztonságos, folyamatos és gazdaságos legyen. Az új szervezetek kialakítását az 1992. évi LV. törvény értelmében 1996. december 31-ig be kell fejezni. Az egyes szervezeti formák ismertetése és annak értékelése során tudni kell, hogy a vagyonhoz jutás az önkormányzat számára két dolgot jelentett:- egyrészt tulajdonos lett, és ez újfajta felelős gondolkodást igényel,- másrészt mint tulajdonos, a tulajdon tárgyaival vállalkozik, és vállalkozása során gyarapítani kívánja vagyonát. A víziközmű-szolgáltatás területén - a környező gazdasági feltételrendszer változása is ezt indokolja - célszerű az üzembe helyezésre valamilyen gazdasági társaságiformát választani, amely lehetővé teszi, hogy a későbbiek során a változásokhoz rugalmasan tudjon a szervezet alkalmazkodni. A gazdasági társaságokról szóló törvény több, különböző forma létrehozására ad lehetőséget, ezek közül azonban jelenleg a vízi közművek területén két forma javasolható:- korlátolt felelősségű társaság,- zártkörű (a későbbiek során nyitott) részvénytársaság. A korlátolt felelősségű társaság a magyar gazdaságban az egyik legelterjedtebb szervezeti forma, azonban az infrastruktúra ezen területén a nagy kocká-12
