Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / Önkormányzati Különszám 1
zati tényező, valamint a vagyon nagyságrendje, a tulajdonosok nagy száma miatt ez a forma nem minden esetben javasolható. Ennek ellenére több önkormányzat üzemelteti közművagyonát kft.-vel. Az önkormányzat legtöbb esetben 1 millió forintos törzstőkével alakított egyszemélyes kft.-t. A szervezet hátrányai azonban várhatóan később fognak előtérbe kerülni. A gazdasági társasági formák közül a részvénytársaság és ezen belül is első lépésben a zártkörű részvénytársaság az a forma, amely leginkább megfelel a magyarországi vízműszolgáltatás feltételrendszerének. A részvénytársasági forma előnyei az önkormányzatok részéről:- ezen a területen viszonylag tiszta a jogi szabályozás;- a tulajdonosok érdekeiket részvényeiken keresztül érvényre tudják juttatni;- egyes önkormányzatok felelőssége korlátolt, a bevitt vagyon arányával egyező;- az üzemeltetés műszaki-gazdasági feltételei adottak, az üzemeltetés biztonságát - még az átmeneti időszakban sem — nem veszélyezteti az esetleges új szervezeti struktúra;- a részvénytársasági forma lehetővé teszi a későbbiek során külső tőke bevonását a fejlesztésekhez;- az önkormányzatokban nő a tulajdonosi szemlélet;- a részvénytársaság önmaga is létrehozhat gazdasági társaságokat a nem alaptevékenységek folytatására. A vízi közművek koncesszióba adással történő működtetésére a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény ad lehetőséget. A törvény keretjellegű, a gyakorlatban való alkalmazására a víziközmű-szolgáltatás területén Magyarországon még nincs kialakult hagyomány. Számos országban ez elfogadott és természetes eszköz az önkormányzatok kezében. A koncessziós szerződés lényege, hogy a koncesszióba vevő hosszabb távon (15- 20 év) a befektetett tőkét a nyereségen keresztül, a vagyon működtetése során visszanyerje. A koncesszióba vevő a szerződés megkötésekor természetesen mindig arra törekszik, hogy bizonyos mértékű hozamot, nyereséget építsen be a díjakba, hiszen ellenkező esetben nem lenne megfelelő az érdekeltsége. Itt a probléma abban jelentkezik, hogy jelenleg Magyarországon a fogyasztók teherbírása erősen korlátozott, és így az önkormányzatok felelőssége a díjmegállapításnál erősen megnő. Az önkormányzatoknak olyan szervezetet kell létrehozni a víziközmű-szolgáltatás területén, amelynek során- az ellátási színvonal és biztonság nem csökkenhet;- az eddigi összefüggő vízellátási és csatornázási rendszerek esetleges tagozódása nem veszélyeztetheti egyetlen település infrastrukturális ellátását sem;- a környezeti állapotnak javulnia kell;- az állóeszköz-fenntartáshoz, a rendszeres karbantartáshoz, a hibaelhárításhoz, a rekonstrukcióhoz szükséges pénzeszközök biztosításának feltételrendszerét ki kell alakítani;- a korszerű, a távlati fejlesztésbe illeszthető megoldások és technológiák elterjedését elő kell segíteni. A törvények kétségtelenül megadják az önkormányzatoknak azt a jogot, hogy településenként önálló üzemeltető szervezetet alakítsanak, illetve hozzanak létre. Ennek ellenére a jobb áttekinthetőség, a döntések megkönnyítése érdekében néhány szakmai érvet mutatunk be a nagyobb területen működő üzemeltető szervezetek létrehozása érdekében.- A közmű-üzemeltetés összetett feladat, amely erre képzett műszaki-gazdasági szakemberek alkalmazását kívánja meg. Bizonyos nagyság alatti településeknél ez az igény nem vagy csak gazdaságtalanul elégíthető ki.- A vízbázisok védelme, a közegészségügyi előírások és a vízminőség biztosítása a vízszerzéstől a fogyasztás helyéig, csak egységes szervezet szakszerű működtetésével lehetséges.- A szenny- és csapadékvíz öszszefüggése, tisztítása, az iszap kezelése és ártalommentes elhelyezése ugyancsak egységes szervezetben valósítható meg szakszerűen és gazdaságosan.- Több települést ellátó összefüggő rendszert egy szervezet üzemeltethet gazdaságosan, megfelelő biztonsággal. Ezért is célszerű az azonos területen működő regionális, kistérségi és egyedi vízművek közös üzemeltetése. 13
