Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / Önkormányzati Különszám 1
A feladatok megoszlása Az ehhez szükséges költségek fedezetét a központi költségvetésből kell biztosítani. Az állami fejlesztések sorrendjében a nemzetgazdasági szintű hasznosulás szempontjait érvényesíteni kell. Ennek módszertanát szakterületenként ki kell dolgozni. Egyidejűleg a vagyonbiztosítási rendszert, az érdekeltségi teherviselés és a kockázatvállalás lehetőségeit is ki kell használni. Az előzőekben felsorolt elvek alapján különösen államifeladat:- a vízrajzi tevékenység ellátása, fenntartása és szabályozása, valamint a vízgazdálkodás irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;- a vízkészletek folyamatos mennyiségi és minőségi nyilvántartása;- a hasznosítható tartalék vízkészletek távlati ivóvízbázissá nyilvánítása és ezen vízkészletek felhasználható állapotban való megőrzéséhez szükséges intézkedések összehangolása, az országos jelentőségű távlati vízbázisok védelem alá helyezése;- a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló nagytérségi rendszerek létesítése, fenntartása és üzemeltetése, ideértve a többcélú rendszereket is;- a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (árvíz- és belvízvédelmi főműveken);- a folyók, a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő tó szabályozása és mederfenntartása, a hajóutak kijelölése és fenntartása;- a vízminőségi kárelhárítás megszervezése és a károkozó anyagi felelőssége melletti végrehajtása;- a vízügyi igazgatás hatósági és felügyeleti feladatainak megszervezése és ellátása, ideértve a műszaki szabályozás korszerűsítését és az EK-előúásokkal történő összehangolást is. Helyi önkormányzati feladatok A vízügyi döntésekben meghatározó szerepet kell vállalniuk a tulajdonosi szerepet betöltő önkormányzatoknak és azok szövetségeinek, vagyis az adott térség vizeit és vízi létesítményeit ténylegesen használóknak. Meg kell ismertetni velük a vízgazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket és korlátokat, valamint az állami tulajdont képező vízkincs használatával kapcsolatos kötelezettségeiket. Az önkormányzatoknak döntő fontosságú szerepük van a helyi lakosság és a szervezetek érdekeinek érvényesítésében, a vízkészletek megőrzésére vonatkozó kötelezettségek tudatosításában, az ezzel összefüggő hatósági és tájékoztatási tevékenységben. A felsorolt elvek alapján helyi önkormányzati feladat különösen:- a környezet- és természetvédelem szempontjaival, valamint az országosan és a régiónként kialakított vízgazdálkodási koncepcióval összehangolt helyi vízi közszolgáltatási koncepció elkészítése, végrehajtásának megszervezése, ideértve = a települési ivóvízellátást, = a szenny- és csapadékvíz-elvezetést, = a szennyvíztisztítást,- a felelősségi körükbe tartozó helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatok ellátása (ideértve a védekezést ellátó helyi szervezetek személyi és technikai feltételeinek biztosítását),- a helyi vízbázisok védelmével kapcsolatos intézkedések meghozatala, végrehajtása, felügyelete és ellenőrzése. A már üzemelő vízbázisok meglévő szenynyezőforrásainak megszűntetéséről az állam és a helyi önkormányzat együttesen gondoskodik. Vízhasználókat terhelő kötelezettségek A vízhasználók jogaikat és kötelezettségeiket csak a részükre kiadott vízjogi engedélyek birtokában és mértékéig gyakorolhatják. A vízhasználók a vízhasználatokat kizárólagosan egymás jogos érdekeinek sérelme nélkül, alakossági érdekek prioritásával gyakorolhatják. A vízhasználati engedély csak abban az esetben adható ki, ha a használt vizek elhelyezésének környezetkímélő műszaki megoldása biztosított. A vízkészletek használatáért járulékot kell fizetni. A vízjogi engedéllyel ellentétes célú használat, a mennyiségi túllépés, illetőleg a környezeti állapot megőrzésével kapcsolatos engedélyben foglalt kötelezettségek elmulasztása súlyosabb esetben a vízjogi engedély megvonásához kell vezessen. A vízhasználók - az általuk igénybe vett vízkészletek védelmében - kötelesek részt venni az állami szervezetek által irányított vízkár-elhárítási tevékenységben. Állami feladatok A kizárólagosan állami felelősségi körbe tartozó feladatokat a központi költségvetésből kell finanszírozni. Ugyanakkor meg kell teremteni a feltételeket ahhoz is, hogy az érdekeltek érdekeltségük arányában, és a mielőbbi megvalósíthatóság elősegítésére hozzájáruljanak a feladatok ellátásához. A nem kizárólag állami feladatok ellátásának költségeit a vízgazdálkodásban érdekelteknek kell viselniük. Ez azokra a tevékenységekre is vonatkozik, amelyeket az érintettek nem önként, hanem állami kötelezésre látnak el. A nem kizárólag állami vízgazdálkodási feladatok ellátását az államnak cél- és címzett támogatással, pályázat útján, esetleg normatív alapon, de mindenképpen kiszámíthatóan és nyilvánosan kell támogatni. Ezeket a támogatásokat a vízügyi politika célkitűzéséhez kötötten, a tulajdonosi szerkezetváltozás elérését és a teherviselő képesség javulását követően is - a szigorodó környezetvédelmi követelményeket kielégítő technológiai fejlettség magasabb szintjéhez igazodóan - indokolt fenntartani. Az érdekeltség érvényesítésének és a feladatok finanszírozásának intézményesített kereteit a vízgazdálkodási társulati forma továbbfejlesztésével kell megteremteni. A feladatokkal járó terhek fokozatosan végrehajtható átadás-átvétele miatt az államnak rövid távon - fokozatosan csökkenő mértékben ugyan - szerepet kell vállalnia a nem össztársadalmi érdekeket szolgáló vízgazdálkodási feladatok ellátásában. A nagytérségi közcélú vízi infrastruktúra fejlesztésének koncepcionális előkészítése hosszabb távon is állami feladat marad. Az egyéb (gazdasági) célú vízátvezetési és más vízgazdálkodási művek költségeit az érdekelteknek kell fedezniük, amelyhez az állam - indokolt esetben - támogatást adhat. Csak kizárólag állami tulajdonú - általában nagytérségi - vízgazdálkodási művek fenntartása és üzemeltetése marad állami feladat. 7
