Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / Önkormányzati Különszám 1
állami felelősségi körbe tartozó vízkészlet-gazdálkodás az állampolgárokat és a gazdasági szervezeteket felmentette a gazdálkodási felelősség alól. A vízkészletek hosszú távú hasznosítási és környezetvédelmi érdekei megkövetelik a jövőben azt, hogy a készletek felhasználásának körülményeiről a társadalom nyilvános, hiteles és szakmailag megalapozott tájékoztatást kapjon. A nagyobb jelentőségű vízgazdálkodási beavatkozásnál csak a változatokat mérlegelő környezeti hatástanulmány és költség-haszon elemzés figyelembevételével készíthetők elő javaslatok, majd társadalmi-gazdasági konszenzus alapján hozható meg a végső döntés. Döntés-előkészítő egyeztető fórumok A vízkészletek kiegyensúlyozott hasznosításának elősegítésére, valamint a vízkárelhárítás stratégiai döntéseinek előkészítésére kétszintű társadalmi és szakmai egyeztető fórumot:- az országos jelentőségű feladatok megvitatására és társadalmi egyeztetésére az Országos Vízgazdálkodási Tanácsot;- a helyi jelentőségű vízgazdálkodási döntések megvitatására és előkészítésére, társadalmi véleményezésére területi vízügyi tanácskozást kell létrehozni, illetve összehívni. Vízgazdálkodási koncepció és tervezés A vízügyi politika, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján a vízügyi szervezeteknek továbbra is el kell végezni a vízgazdálkodást jellemző paraméterek rögzítését, feldolgozását és a várható változások előrejelzését. Fontos feladat e változások ok-okozati összefüggéseinek feltárása és nyilvánossá tétele. A vízügyi igazgatási szervezet feladata a nagyobb tájegységekre, országrészekre kiterjedő problémák megoldásának műszaki alternatíváit kidolgozni, bemutatva azok hatásait és költségeit. Ez a tevékenység folyamatos tervezőmunkát igényel (vízgazdálkodási koncepció). Az országos, illetve az egyes régiókra kiterjedő koncepció képezi alapját a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi igények ütköztetésének, és segíti az érdekeltek közötti konszenzust. Ehhez a vízügyi igazgatási szervezet fórumot teremt. Az alternatívák közötti választás az Országos Vízgazdálkodási Tanács, illetve a területi vízügyi tanácskozások feladata. Az állam az elfogadott vízgazdálkodási koncepcióban foglalt, vagy ahhoz illeszkedő helyi kezdeményezéseket támogatja, az attól eltérőkhöz csak az érdekeltek teljes körű anyagi tehervállalása és a szükséges kötelezések mellett járul hozzá. A vízügyi politika megvalósításának eszközei Pénzügyi, gazdasági eszközök A vízgazdálkodási feladatokban belátható időn belül továbbra is meghatározó marad ugyan az állami finanszírozás, de fokozatosan el kell érni az érdekeltek teherviselését. A célok megvalósításához - a belföldi forrásokon kívül - törekedni kell a külföldi pénzintézetek részéről ajánlott hitelek igénybevételére is. Elsősorban a vízellátás, valamint a szennyvízelvezetés és a szennyvíztisztítás területén. Szorgalmazni kell a tőkebevonást a vízkárelhárítás és a többcélú fejlesztések területén is. Indokolt, hogy az állam e hitelek felvételéhez szükséges visszafizetési garanciát mind szélesebb körben biztosítsa. A célok valóra váltását közvetett gazdasági eszközökkel is elő kell segíteni! Meg kell teremteni a közcélú vízi létesítmények érdekeltségi alapon történő hatékony működtetésének feltételeit. Ennek eszköze lehet az állam vagy az illetékes helyi önkormányzat által végrehajtott privatizáció. A vízgazdálkodási művek rekonstrukcióját kell elősegítse a koncesszió, melynek keretében a vállalkozó kötelezettséget vállal a karbantartásért is. Az ehhez szükséges befektetéseket és ráfordításokat hosszabb időtávon belül a fogyasztók által fizetett díj bevételeiből fedezi. Jogi eszközök A vízügyi politika céljai megvalósításának legfőbb jogi eszköze - a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény helyébe lépő, a vízügyi politikára alapozott törvényjavaslat elfogadásával hatályba lépő - a vízgazdálkodásról szóló törvény, amely meghatározza többek között a vízügyi feladatok ellátásában megújuló, és a jövőben növekvő szerepet betöltő - a tényleges társulati tulajdonra épülő - vízgazdálkodási társulatok szerveződésének és működésének szabályait is. A vízgazdálkodásról szóló törvényhez kapcsolódóan számos egyéb jogszabály (kormány- és miniszteri rendelet) előkészítését is el kell végezni. E jogszabályokban kell megállapítani például a vízügyi hatósági eljárással, a vízbázisok védelmével, a fenntartási feladatokkal, a vízgazdálkodási adatgyűjtéssel és szolgáltatással, a közcélú érdekeltségi hozzájárulással, a szakmai követelményekkel, a vízrajzi feladatokkal, az Országos Vízgazdálkodási Tanács működésével, a vízjogi engedélyezési eljárással kapcsolatos részletes szabályokat. 5
