Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1995-01-01 / 1. szám

Az édesvízi algák sorsa Algatermesztés magyar módra Az édesvízi algák tömegtermesztése az 1940-es évekre nyúlik vissza, amikor is Németországban, Göttingenben az egyete­men próbálkoztak különböző célú hasz­nosításukkal. Hazánkban az 1960-as évek elején ismét előkerült ez a téma. Tihany­ban, a Kutató Intézetben vizsgálták az édesvízi algák tömeges elszaporítását. A kezdeti próbálkozások gazdaságossági szempontból nem vezettek pozitív ered­ményre. Ezekben az években Mosonmagyaróvá­ron, az Agrártudományi Egyetemen dr. Márton Géza professzor vezetésével vég­zett algaszaporítási kísérletek már elő­relépést jelentettek ezen a téren. Megte­remtették a lehetőségét annak, hogy az al­gatermesztés hazai viszonyok között is megvalósítható (Az 1964-ben megjelent Természettudományi Lexikon első köteté­ben ez olvasható: algák: korábbi elnevezése a moszatoknak. Egy vagy többsejtű, asszi­miláló növények. A szerző megjegyzése). Mi a helyzet napjainkban az algater­mesztés és -hasznosítás terén? Ezt kér­deztük dr. Pécsi Sándor egyetemi adjunk­tustól, a téma kiváló ismerőjétől. — Az 1980-as évek elején Ördög Vince egyetemi tanárnak, a Mosonmagyaróvári Egyetemhez kerülésével ismét előtérbe került az algatermesztés kutatása. Időköz­ben Ördög Vincének lehetősége nyílott arra, hogy hosszabb időn át Brazíliában folytathasson, többek között az e témába tartozó, kutatásokat. Távollétében, 1988-ban az egyetem növényvédelmi tanszéke kapott megbízást az algakutatások mezőgazdasági célú hasznosíthatóságának vizsgálatára. Ebben a munkában, vezetésemmel, mun­katársaimmal közösen elért eredményeket szeretném a gyakorlat számára átadni — kezdi tájékoztatóját a szakember. — Hogyan fogtak ehhez a kutatási témá­hoz? — A már eddigi alapkutatások fel­­használásával kerestük azokat a technoló­giai eljárásokat, amelyekkel az egészséges emberi táplálkozás megvalósítható lehet. Kutatási feladataink egyike volt elsősorban olyan algatenyésztési technológia kidolgozá­sa, amely segítségével fontosabb szántóföldi és kertészeti kultúrnövényeink tápanya­gellátása, szervetlen kemikáliák felhasználása nélkül, gazdaságosan biztosítható. — Milyen technológiai folyamatot si­került kidolgozni? — Indulásként feltérképeztük a Magya­rországon leggyakrabban előforduló alga­fajokat, amelyek közül a Chlorella fajt vá­lasztottuk ki. Laboratóriumunkban e fajból morfológiailag különböző törzseket különítettünk el, amelyeket tiszta tenyé­szetben tartottunk fenn. A tömegszaporítás érdekében, a kereskedelemben kapható makro- és mikroelemeket tartalmazó műtrágyák felhasználásával, új összetételű tápoldatokat dolgoztunk ki. így sikerült a legnagyobb szárazanyag-produkcióra képes törzset elkülöníteni, és a szapo­rodásához szükséges legmegfelelőbb tá­poldatot kiválasztani. Kutatásaink során e törzs esetében kidolgoztuk a tömeges alga­tenyésztés feltételeit. — Hogyan kerül az alga felhasználásra ? — Az alga mintegy 10-12 nap alatt éri el a szaporodásának felső határát. Ekkor az algás vizet egyrészt öntözéses módszerrel juttat­hatjuk ki a talajra, vagy a folyamatos ter­mesztés érdekében az algát finomra őrölt dolomit hozzáadásával néhány perc alatt kiü­lepítjük és az üledéket a talajba bedolgozzuk, iEetve hígítás nélkül a növények levélfelü­letére permetezzük. A Győr-Moson-Sopron Megyei Növény-egészségügyi és Járványü­gyi Állomás laboratóriumában végzett vizsgálatok szerint, idézem: a dolomittal kiü­lepített és szűrt tápközeg (víz) nitrátmentes­nek bizonyult. Ez a tápközeg tápelemekkel történő újbóli kiegészítéssel és oltással ismé­telten hasznosítható. — Milyen gyakorlati eredményekről szá­molhatnak be? — A dolomitos algás üledék nem fitoto­­xikus, a lombozatra kijuttatva nem csök­kenti a növények asszimilációját, másrészt növeli a termés mennyiségét és minőségét. A tükröző felület létrehozása következté­ben gátolja a vírusvektor levéltetvek bete­lepülését, továbbá a levélbetegségeket elő­idéző gombák, például Phoma, Altemaria, Cercospora fertőzését. Szántóföldi vizsgá­latokat végeztünk cukorrépa- és sárgarépa­kultúrákban. A vizsgálatok alapján az algás kezelések a növények mennyiségi és minőségi mutatóit kedvezően befolyá­solták. A technológia egyszerűségéből adódik, hogy a mezőgazdasági termelés bármely területén, zárt és szabadföldi rend­szerekben, kevés energia ráfordításával, szintetikus kemikáliák felhasználása nélkül a növénytáplálásban és növényvé­delemben egyaránt alkalmazható. — Végezetül, van-e lehetőség más kör­nyezetben is e technológia egyes elemeinek alkalmazására ? —Ismert élővizeink algásodási folyamata, ami napjainkban jelentős probléma. Vé­leményünk szerint megfelelő technika alkal­mazása mellett, például dolomitszűrővel, az algák eltávolíthatók. Az így nyert mellék­­termék, iszapként vagy beszárított formában, talajjavításra kiválóan hasznosítható a mező­­gazdaságban vagy a kertészetben. A Pannon Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtu­dományi Karán 1990-től új lendületet ka­pott az Alga-biotechnológia. Több tanszék kutatóiból álló munkacsoport Ördög Vince egyetemi tanár szakmai irányításával fito­­hormonszerű és antimikrobális anyagokat kutat cyanobaktériumok és mikroalgák tenyészeteiben. A magyar—német kutatási program keretében folyó munkát a bran­denburgi tartomány 1993-tól jelentős anyagi eszközökkel támogatja. A kutatás fő célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari gya­korlatban használható algatenyészetek, il­letve termékek előállítása. Dr. LÁSZLÓ LÁSZLÓ 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom