Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
Vízügyi tervezők Bizonyára nem kerülte el olvasóink figyelmét a napi sajtóban is megjelent híradás, amely szerint a Királyi Angkor A- lapítvány a Magyar UNESCO Bizottsággal közösen nemzetközi kerekasztal konferenciát rendezett 1994. szeptember 26. és 29. között Keszthelyen. Ennek tárgya az Angkor történelmi területére kidolgozandó, átfogó vízgazdálkodási keretterv legfontosabb tudományos, kormányzati és politikai kérdéseinek megbeszélése volt. A rendezvény súlyát növelte, hogy a magyar—kambodzsai kapcsolatok történetében egyedülálló módon a kambodzsai király unokahúga, egy hercegnő érkezett hivatalosan Magyarországra. Japán képviselet is jelen volt. A nem haszonelvű alapítványt 1992 júliusában Norodom Szihanuk és Göncz Árpád jegyezték be. Tevékenysége egyaránt kiterjed a világörökség egyik legkiemelkedőbb helyszínén, a Kambodzsa északnyugati részén elhelyezkedő angkori műemlékegyüttes nemzetközi összefogással történő helyreállítására, a polgárháborúban meghalt vagy külföldre távozott kambodzsai szakemberek utódainak képzésére, a több mint ötezer négyzetkilométer kiterjedésű területen elszórtan elhelyezkedő mintegy ezer nyilvántartott műemlék természetes környezetének, vízgazdálkodásának stb. vizsgálatára. A fent említett konferencia szakma- i részét Garami Ferenc a VIZITERV Kft. projektigazgatója szervezte. Kambodzsa vízgazdálkodási problémáival, mint azt Garami a konferencia előtt szétküldött tájékoztatójának legelején is megemlítette, a VIZITERV — a cikk szerzője révén — már 1965-ben részben a helyszínen, részben Budapesten komolyan foglalkozott. Jelentős tanulmányt, javaslatokat készített. Ezeket a akkori kambodzsai illetékesek el is fogadták. A sokat ígérő együttműködést a vörös khmerek uralma által előidézett, súlyosan megváltozott politikai helyzet teljesen felszámolta. A magyar vízügy következő lépése: előzetes kambodzsai helyszíni bejárás eredményeként a Hidro-Ökoszféra Mérnökszolgálati Kft. (a VIZITERV-től kivált egység) 1992 decemberében szerződéstervezetet nyújtott be az Angkor Alapítványnak. Ennek alapján két ütemben elkészült volna az angkori terület vízgazdálkodási részletes tanulmánya. Sajnálatos módon szerződéskötésre eddig nem került sor. Azonban mind ennek, mind pedig a keszthelyi megbeszéléseknek eredményeként remélhető, hogy e témakörben a jövőben komoly vízgazdálkodási tevékenység valósul meg. Ezt nagy mértékben elősegítheti az a szakértői tevékenység, amelyet Garami Phnom Penhben mint az ottani minisztériumok vízügyi tanácsadója várhatóan a közeljövőben körülbelül három hónapon keresztül be fog tölteni. Mielőtt a mostam keszthelyi ankéttal röviden foglalkoznánk, szólunk néhány szót az 1965. évi VIZITERV tevékenységről. A szakértői munka a kambodzsai királyság kérésére történt. Fő célja a Phnom Noreay víztározó és a hozzátartozó öntözési lehetőségek megvalósításának helyszíni tanulmányozása és a két ország közötti vízügyi műszaki tudományos együttműködés vizsgálata, s az ezekre vonatkozó javaslattétel volt. Az odairányuló repülőút néhány érdekességet nyújtott. Felülről nézve megdöbbentően élesen határolódik el a Szahara világossárga homoktengere a Nílus elöntései révén művelhető sötétzöld színű, sűrűn lakott területtől. A Sínai-félszigetnek a repülőből látható részét vöröses, szürkés színű, legnagyobb részében kopár sziklatömeg alkotja. Útnak, vasútnak, emberi, állati, növényi életnek itt nyoma sem látszik. Csak élesen bevésett, teljesen kiszáradt hatalmas folyómedrek mutatják a nyomát, hogy itt valaha sok víz is folyhatott. Bombayben a reptéri elegáns tranzitétteremben fogyasztott ebéd során patkányok szaladgáltak a lábunk mellett, és itt — akár Kambodzsában — vallási okból nemhogy egy patkányt, de egy szúnyogot sem szabad agyonütni. A közvetlenül a repülőtér mellett fekvő hatalmas rétet csapadékkal keveredett szennyvíz borította, s ebből ittak, ebben fürödtek a helybéli borzasztóan szegény népek. Indiának és Kambodzsának a repülőből jól látható, óriási kiterjedésű öntözött területei vannak, szabályosan kirajzolt, rizst, zöldséget, gyümölcsöt termő kalickákkal. A nagy folyókból vizet biztosító, általunk megszokott csatornarendszer azonban sehol sem látható. Az öntözővizet vagy közvetlenül az áradás juttatja a területre, vagy pedig a folyóktól távol eső területeken a monszun bőséges csapadéka szolgáltatja. Kambodzsa területe kétszerese hazánkénak. 6 millió khmer lakosa rendkívül barátságos és majd minden családban van egy kínai ős. Alföldjét — a Kárpátokhoz hasonlóan — a Dangerek, a Cardomom- és az Elephant-hegyek koszorúja övezi. Balatonja a 2850 km2 kiterjedésű Tonlé- Sap (Nagy Tó), Dunája a világ tizenkettedik legnagyobb folyója, a 4500 km hosszú Mekong, 60 000 m3/sec árvízével. A folyók kártételei ellen akkor még gyakorlatilag semmilyen védekezés nem folyt, de a vízrendezés kérdésével a Neypric-Sogreah cég már foglalkozott. Véleményem szerint a magyar folyammémökök számára is sok munka lehetne ott. Indokul szolgál ehhez az is, hogy az 1994. október 7-i jelentés szerint a Mekong árvize 218 ezer házat mosott el és 172 ember halálát okozta. 1965-ben a francia mintára kiválóan szervezett vízügyi szolgálatot a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó kultúrmérnöki szolgálat—a Génié Rural — látta el a fővároson kívüli öt kirendeltséggel. A szolgálat a legkorszerűbb amerikai és francia gépi stb. felszereléssel rendelkezett, s reméljük így lesz most már a jövőben is. Az Angkor területen a IX. században kezdett felépülni a Khmer királyság ősi fővárosa Angkor-Thom. E várost körülvevő számos templom legnagyobbika az óriási Angkor-Vatnak nevezett templomhegy. (A hegyet csak kívül faragták meg gyönyörűen, templomforma belseje tömör szikla maradt!) Vitathatatlanul egész Ázsia legnagyobb építészeti alkotása. Szomszédja: Bayon temploma, melynek árkádja kétszáz kőarcot tár elénk. Az építmények több km hosszúságú reliefjei kőbe vésve őrzik az ország történetét. Örök titok marad előttünk az, hogy kik voltak 1000 évvel ezelőtt ezeknek az óriási tagolt, szimmetrikus csodálatos létesítményeknek megalkotói, mire és mivel rajzolták, sokszorosították terveiket és milyen geodéziai műszereket használtak a megvalósítás során. Az itt elterülő hatalmas 14
