Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
Kambodzsában Baray Occidental és Baray Oriental (nyugati és keleti két tározó) rendbehozatala már a keszthelyi ankét programjában szerepel. Itt említhető' meg, hogy míg az Angkor Vatot körülölelő esőerdőben előttünk járó emberek botokkal csapkodták a talajt, hogy a halálos marású kígyókat elkergessék, addig Garamiék előtt ezt azért tették, hogy a vörös khmerek által elhelyezett aknákat felleljék és elhárítsák. Keszthellyel kapcsolatban nem elfelejtendő, hogy az 1000 évvel ezelőtt létesült Baray Occidental rendszert a khmer vízügy 1959-ig 56 millió m3 tározó képességgel és 13 000 ha öntözőterülettel újjáépítette. Továbbá japáni terv készült a Prek-Thnot-i vízgazdálkodási művekre 670 millió m3 hasznos tározótér, 90 000 ha öntözendő terület és 18 000 kw kapacitású energiaellátásra. A keszthelyi konferencia szakmai előkészítéseként Garami Ferenc és dr. Kertai István WATER MANAGEMENT IN THE ANGKOR AREA címmel Report-ot készített 109 oldalas szöveggel, 8 térképpel, sok ábrával. Ezt minden résztvevő megkapta. A REPORT részletesen foglalkozik a természetes környezettel, Angkor ősi és korszerű (javasolt) vízgazdálkodásával. Javaslatokat tesz továbbá a vízgazdálkodás fejlesztésére. Kitér a személyi és a teher jellegű vízi szállításra, az idegenforgalommal kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekre. Befejezésül felveti a Tonle-Sap tó vízgazdálkodási Master Plan-ja (keretterve) elkészítésének sürgősségét. Az elnöki megnyitót Kambodzsa és az UNESCO egy-egy képviselőjének hozzászólása mellett Jelen János, az UNESCO Nemzeti Bizottságának tagja egészítette ki. Az ankéton Garami tartott három előadást az ankét célkitűzését részletesen megvilágító három kérdésről. Az első behatóan foglalkozott az ősi Angkor vízgazdálkodási létesítményeivel, célkitűzéseivel. Kitért a Kulen-hegységnek, mint a térség tározási lehetőségének a szerepére. Foglalkozott a vízfolyásokkal, az öt legfontosabb, már a történelmi időben megépült tározóval, a történelmi létesítményeket védő, körülvevő nagy árkokkal, csatornákkal, s végül a mai helyi vízgazdálkodás korszerűtlenségével. Második előadásának tárgya a Siem Reap régió víztározó kapacitásának növelése volt. Kitért a régi tározók, árkok, csatornák újjáépítésének döntő fontosságára. Javaslatot tett a Kulen-hegységben létesítendő, mintegy 50-100 miihó m3 kapacitású új tározók-gátak létesítésére. A harmadik előadás címe A történelmi Angkor terület hidrológiai készletei vízgazdálkodását szabályozó keretterv kidolgozásának a szükségessége volt. Az anyag részletesen felsorolta a keretterv javasolt tartalmi fejezeteit, valamint e terv végrehajtásával elérendő célokat. Nagy érdeklődést keltett Harkay М.-пак, a Nyugat-Dunántúü Vízügyi Igazgatóság projektigazgatójának Kis Balaton Environmental rahabilitation project című előadása. Az igazgatóság 1976-ban készítette el a Balaton vízminőség-védelmének és rehabilitálásának az előmegvalósíthatósági tanulmányát. Az ebben felvetett gondolatok alapján a VIZITERV 1979-ben kidolgozta a vonatkozó tervezési elveket. Időközben már elkészült az I. és П. lépés részletes terve is, az igazgatóság tevékeny részvételével. Az előadás foglalkozott a környezetvédelem szükséges rendszerével, céljaival és fogalmi megoldásával, a beruházás szakaszaival, valamint a szükséges kiegészítő projektekkel. Magyar részről nagy fontosságú volt még dr. Zsuffa István professzor Hozzájárulás a vízgazdálkodási kerettervhez, valamint Fuszek K. (ELTE) A gis fontossága egy általános regionális fejlesztési tervben című előadása. A terület történelem előtti vízgazdálkodását a Londoni Egyetem professzora, az UNESCO kambodzsai Zempprojektjét és stratégiáját e szerv laoszi igazgatója, a vízzel való beavatkozás állapotát és ennek az átfogó kerettervben való helyét japán szakértők ismertették. A végső benyomás az volt, hogy a nemzetközi szervek támogatni fogják a magyar vízügyi tervezőknek ezt az igen jelentős programját. GÁBRI MIHÁLY 15
