Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
Előzetes gyakorlat nélkül nem megy Az említett helyeken a korábbi években már voltak osztaggyakorlatok, ezeket a helyeket a személyi állomány jól ismerte, s ez nagyban segítette a védekezési munkát. A merülőfalaknál perlitszórással végezték az olaj, megkötését. A szamosi hidakról és kompokról egyidejű perlitszórást is alkalmaztak, üj eszközként vetették be a MATASORB olaj leli tató hurkát, amit a T típusú elemekből készült merülőfal kiegészítésére használtak. A románok nem tudtak semmiről? A szennyezés okáról a román vízügyi szervektől csak november 2-án (csak külön érdeklődésre) jutott a magyar védekezőcsoport információhoz. Lehet, hogy nem tudtak semmiről? Előre nem látott merülőfal-szakadás Mivel a kárelhárítás alatt kisebb áradás is volt a két folyón, a merülőfalakat a vízállásnak megfelelően folyamatosan igazítani és tisztítani is kellett. Jelentősen rontotta a merülőfalak hatékonyságát a megnövekedett vízsebesség és a sok uszadék. A vízszint emelkedés a Szamoson 91, a Tiszán 104 cm volt. A maximális vízsebesség a csengeri szelvényben 1,04 m/а értéket is elérte. Nem csoda tehát, ha a tuzséri merülőfalat az áradó víz és az uszadék november 11-én hajnalban elszakította. A román és magyar vízügyi, illetve környezetvédelmi szakemberek mindkét oldalon helyszíni szemléken ellenőrizték a védekezési munkákat, s emellett — a kezdeti nehézségek után — folyamatos volt egymás tájékoztatása is. A pakuraszüret eredménye A védekezés alatt a Szamosról 100 hordó pakurát (kb. 18-20 t) szedtek le, és azt egy erre kijelölt helyen deponálták, mivel a környezetvédelmi szakemberek a pakurát vissza kívánták juttatni Romániába. A vízszintmozgás- miatt a pakura kirakodott a parti növényzetre és a folyószabályozási kőművekre is, ezért a szennyezett faágakat és gallyakat is el kellett távolítani. A perlittel megkötött 66 hordó pakurát, a szennyezett uszadékot és növényzetet a Nyíregyháza melletti szeméttelepre szállították. A Szamos teljes szennyezett vízterületének megtisztítása után a kárelhárítási fokozatot — közös egyeztetés alapján — a felügyelőség november 19-én 16 órától I. fokúra mérsékelte. A felszerelések másnap visszakerültek telephelyükre, de az eszközök tisztítása, javítása, karbantartása és raktárakba történő visszahelyezése még kb. 10 napot igényelt. LEVONHATÓ TANULSÁGOK 1. A Szamoson légi és vízi felderítéssel pontosan behatárolt pakurakirakódási helyek (Oh - 11+000 fkm között) segítették a konkrét beavatkozások megtervezését és a merülőfalak helyének kiválasztását. 2. A román fél vízminőségi figyelőszolgálata az országhatár feletti szakaszon nem megfelelő, hiszen a szennyezésről is tőlünk szereztek tudomást. Új eszközként vetették be a MATASORB olajfelitató hurkát 3. A román vízügyi szervek nem rendelkeznek megfelelő vízi járművekkel és vízminőségi kárelhárítási eszközökkel (kérésükre a T típusú falról gyártási dokumentációt adunk át). 4. A T típusú merülőfalakkal a hatásos védekezést maximum 0,7 m/s átlagos vízsebességig lehet végezni. 5. A szolgálatban rendszeresített ÁCSM seprűs motorok nagyon elhasználódtak, új korszerű típusokat kell beszerezni. 6. A merülőfalak alatt elhelyezett olajfelitató hurkák beváltak és jól lokalizálták és kötötték meg a falhoz érkező olajfilmet. 7. A pakura eltávolítását a hírközlő szervek folyamatosan figyelemmel kísérték és objektív tájékoztatást adtak a munkáról. 8. A védekezés irányításában és végrehajtásában a környezetvédelmi felügyelőség és a vízügyi igazgatóság példamutatóan együttműködött. ANTAL JÓZSEF 15
