Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
SZÁZNYOLC ÉVET ÉLT TÉGLAFAL Mint ismeretes, 1980-ban a Kettős-Körös jobb oldali töltése Békés város határában átszakadt, és ennek következtében 10 ezer 500 hektár terület került víz alá. Az árvíz után kutatni kezdtem, hogyan épült meg ezen a folyószakaszon az első töltés, és hogyan védekeztek itt az árvizek ellen az elmúlt 120 év alatt. A szakértők megállapították, hogy az 1861-ben megkezdett töltés építésénél nem megfelelő földanyagokat is beépítettek. Sőt, a későbbi erősítéseknél és magasításoknál is hasonló módon jártak el. A töltések megépítése után a Kettős- Körös ezen szakaszán sorozatosan szivárgások keletkeztek. Ezek megakadályozása céljából 1885-től kezdődően több helyen szigetelő téglafalakat építettek a töltéstestbe. (Az árvízszintek növekedésével a töltéseket is és a téglafalakat is magasították.) A Magyar Vízgazdálkodás 1983/6. számában részletes leírás jelent meg a téglafalak mai töltésszelvényezés szerinti pontos helyéről, az építés módjáról és körülményeiről. A téglafalak (négy helyen tégla, egy helyen azbesztcement lapok) feltárására a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság megrendelése alapján tíz évvel ezelőtt a VITUKI kapott megbízást. Az Amerikai Egyesült Államokban beszerzett SIR rendszerű talajradárral történt Fejér László, Nagy Mihály és dr. Goda Péter a teljesen kibontott téglafalnál mérések nem adtak használható eredményt. így a szigetelő falak láthatatlanul továbbra is a töltésben maradtak. A száznyolc évvel ezelőtt épült téglafalnak egy hosszabb szakasza 1993-ban a felszínre került, mert a Kettős-Körös jobb oldali töltésének 500 m-es szakaszát a 18 + 200 - 18 + 700 tkm között át kellett helyezni a folyó közelsége miatt (a víz 26 m-re közelítette meg a töltést). A régi töltés bontásával és (25-30 m-re a folyótól) az új töltésbe való beépítésével a 18 + 352 - 18 + 812 tkm. között épült téglafalból egy szakasz láthatóvá vált és a Körös árterébe került. Fejér László, a VMLK vezetőjének és dr. Goda Péter, a KÖV'iZIG igazgatójának véleménye szerint, a téglafalat konzerválni kell, és mint szakmai érdekességet meg kell hagyni. Ez a műszaki megoldás rendkívül impozáns, az egész világon egyedülálló, s mint ilyen feltétlen indokolt legalább egy részének megóvása és bemutatása az árvédelmi szempontok figyelembe vételével. GÓC IMRE A félig bontott téglafal 16
