Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-02-01 / 2. szám

AMIKOR NEM TÜKÖR A VÍZTÜKÖR Vízminőségi kárelhárítás a Szamos folyón A Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság víz­minőség-figyelő' szolgálata 1993. október 31-én a Szamos folyón (Csengéméi) olajszeny­­nyezést észlelt, mely 2-3 m szélességben filmszerűen jelent meg. Készültség és riasztás Helyszíni szemle és mintavé­telezés után a Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség november elsején 14,45 órától III. fokú víz­minőségi kárelhárítási készültséget rendelt el. A készültség elrendelésével egyidőben riasztották a védel­mi osztag vízminőség-védelmi egységeit, mely a védekezés­hez szükséges felszerelések indulókészletét még aznap elkészítette. Csenyernél olajszennyeződést észleltek Védekezés A védekezési munkák más­nap hajnalban két helyen — a Szamos felső szakaszán és p­­reventív jelleggel a Tisza 617 fkm-es szelvényében — kezdődtek meg. A határ­szelvénytől lefelé haladva motorcsónakokból — kezdet­ben három, később öt — hagyományos eszközökkel (ad­­szorbens leszedő kanál és háló, illetve villa) hordókba szedték a vízen úszó vagy az uszadékhoz tapadt pakurát. Az olajfilm és a pakura mozgásá­nak megakadályozására három merülőfalat építettek: a Sza­moson Komlódtótfalunál és Olcsvánál, valamint a Tiszán Tuzsér térségében, mindenütt a révjáró felett. Ez utóbbi 1987-től kiépített vízminőségi kárelhárítási hely, a Barátság II. kőolajvezeték meghibásodása esetére. A pakura mozgás megakadályozására merülőfalat építettek 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom