Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-12-01 / 12. szám
oztató la Vízgazdálkodási Tagozatán folyó tanévre való beiskolázás lehetőségéről kus tanulmányai során elsajátítja a mérnöki munka (beleértve a műszaki tervezést és a gazdasági elemzéseket) segítését szolgáló szoftverek bevezetésének ismereteit, valamint a hatékony kommunikáció eszközeinek alkalmazását a hardver (hálózati elemek és protokollok), a szoftver (hálózati alkalmazások) és az alkalmazói szinteken. Az informatika mint önálló diszciplína számítástechnikai eszközrendszerével együtt jelenleg az egyik legygyorsabban fejlődő területe a tudománynak és a technológiának. A víz- és környezetgazdálkodási informatikai szakirányra jelentkező hallgatók az építőmérnöki alapismereteken túl megismerkednek — többek között — a digitális rendszerekkel, az információs rendszerek tervezésével, a hálózatokkal és osztott rendszerekkel. Az ismeretek folyamatos változását, megújulását megfelelően rugalmas tantárgyi programokkal követjük. Az 1995/96-os tanévtől kezdődően is lehetőség nyílik a végzett építőmérnökök részére műszaki tanári másoddiploma megszerzésére, valamint megindítjuk a képzést a környezetmérnöki szakon is. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán több szakhoz kapcsolódva folyik műszaki tanárképzés. Ennek kialakult formája szerint a műszaki tanári pálya iránt érdeklődők a főiskolai képzés során 6 szemeszter elvégzésével mérnöki diplomát szereznek, majd két további félévre a főiskola nappali tagozatos hallgatói maradnak és ez alatt az idő alatt — a megfelelő pedagógiai és módszertani ismeretek elsajátításával — műszaki tanári másoddiplomát kapnak. Az 1995/96-os tanévtől kezdődően a műszaki tanári másoddiploma megszerzésének lehetőségét kiterjesztjük a bajai Vízgazdálkodási Tagozat építőmérnök szakos hallgatóira is. Ebben a képzési formában azok vehetnek részt, akik nappali tagozatos mérnökhallgatók, érdeklődnek a műszaki tanári pálya iránt is, a 3—6. félévekben részt vesznek a jelentkezők számára meghirdetett pályaorientációs foglalkozásokon, majd pedig megszerzik a mérnöki diplomát. Erre a képzésre tehát előzetesen nem lehet ugyan jelentkezni, de a Vízgazdálkodási Tagozat építőmérnöki szakja iránt érdeklődők ezzel a lehetőséggel a továbbiakban számolhatnak. A környezetmérnöki szakot 1993- ban akkreditálták néhány műszaki felsőoktatási intézményben, így a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán is; az első hallgatók az 1993/94-es tanévre nyertek felvételt. Az 1995/96-os tanévtől kezdődően a képzést a bajai Vízgazdálkodási Tagozaton is megindítjuk. A felvételitől a záróvizsgáig A beiskolázási létszám felső határát (maximum 120 fő) infrastrukturális lehetőségeink határozzák meg. Az eddigi tapasztalatok alapján — az előző adatot is figyelembe véve — a hozzánk jelentkező pályázónak körülbelül másfél-kétszeres túljelentkezéssel kell számolnia. Felvételi eljárásunk szinte folyamatosan változik, ezért célszerű az adott évre érvényes Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatót alaposan áttanulmányozni, illetve tanulmányi csoportunknál érdeklődni a felvételi eljárásról, a mentességekről, kedvezményekről. A felvétel kérhető kizárólag a középiskolai eredmények alapján is, és csak abban az esetben kell írásbeli felvételi vizsgát tenni (a szóbeli felvételi vizsgát eltöröltük), ha a középiskolai eredmények a felvételhez nem elegendőek. A belső pontszámítás során preferáljuk az állami nyelvvizsga, a szakirányú technikusi képesítés, illetve gyakorlat meglétét. A felvétel lehetséges útjairól a mellékelt táblázat nyújt eligazítást. A sikeres felvéteht követően-a pályázó beiratkozik, leckekönyvet kap és főiskolai hallgató lesz. A képzés időtartama 3 év. A képzési idő félévekre (szemeszterekre) tagozódik. A 15 hetes szorgalmi (felkészülési) időszakot követi az 5-6 hetes vizsgaidőszak, melynek sikeres lezárása jelenti a tanulmányok folytatásának előfeltételét. A hallgatók órarend szerinti kötelező elfoglaltsága heti 32 óra. Órarenden kívüli terhelés a tananyag folyamatos követése, a zárthelyi dolgozatokra való felkészülés és az évközben kiadott feladatok mérési, számítási és rajzi munkarészeinek elkészítése. Az építőmérnöki szakon első három félévben kerül sor — a hagyományos 15
