Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-11-01 / 11. szám

Miniszterek, ha találkoznak

Magyar—francia vízgazdálkodási konferencia Budapesten

Az ACTIM — francia Műszaki,

Ipari és Gazdasági Együttműködési Hivatal — és a budapesti francia nagykövetség kereskedelmi irodája rendezésében a francia környezetvédelmi minisztérium, a magyar Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium támogatásával vízgazdálkodási konferenciát tartottak a budapesti Atrium Hyatt legnagyobb konferenciatermében. A tartalmas előadások és a résztvevők nagy száma a másfél napos konferencia első délutánján különterem igénybevételét is szükségessé tette.

Gilles Dabezies úr, az ACTIM vezérigazgatója megnyitó szavai után Michel Bamier francia környezetvédelmi miniszter, valamint dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter érkeztek meg a terembe, ahol többek között helyet foglaltak a budapesti francia nagykövet, a francia kereskedelmi kirendeltség számos munkatársa, valamint az érintett magyar minisztériumok államtitkárai is.

A magyar miniszter a magyar-francia vízügyi kapcsolatok rövid áttekintése után a rendszerváltozás eredményeként beálló tulajdonváltozásoknak a vízügyi politikára vonatkozó hatásait elemezte. Hangsúlyozva a környezetvédelmi feladatok fontosságát, felhívta a konferencia részvevőinek figyelmét arra a sokoldalú munkára, amely a magyar szakemberek előtt áll és amelyet — részben — a francia vállalatok tudását, szakértelmét és segítségét felhasználva kell elvégezni gyermekeink, a magyar társadalom és az egész európai közösség érdekeit figyelembe tartva.

Michel Bamier miniszter úr rövid előadásában emlékeztetett arra, hogy Franciaország 36 000 települése vízügyi tapasztalatait szívesen bocsátják magyar partnereik rendelkezésére. Ezt a kérdést már érintették magyar kollégájával kora reggeli megbeszélésükön, majd a konferencián jelen lévő újságíróknak és szakembereknek elmondotta, hogy mindkét fél kifejezte egyetértését abban, hogy az Európai Közösségek irányelvei segítségével, előírásai figyelembevételével alakíthatják ki azt a

megfelelő keretet, amely az együttműködés leghatékonyabb módját biztosíthatja. Hangsúlyozva, hogy bár a vízügy karbantartási, illetve beruházási költségei igen nagy volumenűek, anyagi megfontolások miatt ezeket a feladatokat nem szabad háttérbe szorítani. Reményét fejezte ki, hogy a politika mindkét országban fokozott figyelemmel fordul e kérdéskör felé.

Tizennyolc francia cég és intézmény képviseltette magát a konferencián, köztük olyan óriások, mint a Générale des eaux (117 milliárd frank [FRF] éves forgalom), a Lyonnaise des Eaux-Dumez (1993-ban 93,5 milliárd FRF forgalom), az Agence de Г Eau Rhone-Méditerranée-Corse, aDegremont, a Betűre, a Schlumberger és olyan nemzetközi intézmények, mint a Világbank, a Nemzetközi Vízügyi Hivatal, amelyek itteni közös, másfélnapos munkája aláhúzta és hangsúlyozta mind a konferencia, mind a konferencián tárgyalt különféle tárgykörök fontosságát és jelentőségét.

Az első előadások során megismerkedhettünk Magyarország vízügyi helyzetével, a privatizáció lehetőségeivel, valamint a jövő feladatait meghatározó vízügyi törvény előkészületi munkáival (Rémai János főosztályvezető, MKHV), valamint a vízügyi politika környezetvédelmi kérdéseivel, amely előadás egyben vita is volt, hiszen a szerző (Balázs László főov., KTM) távollétében az előadást felolvasó Kis Gy. Sándor még vitatta is annak egyes megállapításait.

Ehhez hasonlóan az első francia előadások a francia vízügyi helyzet körképét voltak hivatva bemutatni a nagyszámú hallgatóságnak. Több mint kétszáz szakember és legalább kéttucatnyi újságíró volt jelen a teremben.

Pierre Roussel úr (főov., francia KVM) a francia vízügy helyzetét ismertetve elgondolkodtató számadatokat közölt a hallgatósággal: 13 000 vízmű vagy vízműtársulás biztosít 36 000 település számára mintegy 15 milliárd köbméter vizet (körülbelül egyenlő arányban ivóvizet, ipari felhasználású és öntözésre szolgáló vizet), valamint a francia elektromos művek, az EDF számára 22 milliárd köbméter hűtővizet. Ez a hatalmas munka óriási tapasztalatok megszerzését teszi lehetővé, amelyek átadása — többek között — e konferencia egyik feladata — fejezte be előadását a főosztályvezető átadva a szót a

francia Vízügyi Igazgatóság törvényhozási irodája vezetőjének, Jacques Sironneau úrnak, aki meglepő tájékozottságot árult el a magyar jogi szabályozásról. A francia vízjog történelmi fejlődését elemezve a magyar fél számára alapvető fontosságú és nagyon hasznosítható ajánlásokat tett, különösen ami a vízművek, csatornázási társulások, szennyvízkezelők és egyéb szektorok privatizációját illeti.

A konferencia első szünetében a régi ismerősök köszöntötték egymást, élénk beszélgetések alakultak ki a francia részvevőkkel is. Egy beszélgető csoport témaköre: a Világbank magyar képviselője bejelentette, hogy cége a Balaton vízügyi és környezetvédelmi problémáinak komplex vizsgálatára készül.

A szünetet követően feszes tempóban folytatódtak az előadások, a konferenciát levezető elnök különös figyelmet fordított arra, hogy az előadók betartsák a számukra rendelkezésre álló időt, s arra is, hogy a hozzászólók, kérdéseket feltevők megfelelő és részletes válaszokat kapjanak.

Magyar és francia előadások hangzottak el felváltva, sorrendben először Kolossváry Gábor, az OVH főigazgatója emelkedett szólásra. Előadásában a magyar működtető és működő vízügyi intézményrendszer problémakörét taglalta. Hármas cél áll a magyar vízügy előtt — mondotta —, a tartalékkészletek megőrzése, a karbantartási és felújítási feladatok ellátása és a fejlesztés megoldása. Szükségesnek látszik a szakmán belüli decentralizáció fokozatos térnyerésének biztosítása, ugyanakkor elsőrendű fontosságú a megfelelő szakembergárda kiképzése, illetve továbbképzése.

Claude Allirand úr, a harmadik legnagyobb francia vízügyi társulás (Rhone- Földközi tenger-Korzika Vízgyűjtő Ügynökség) igazgatóhelyettese a francia vízügyi törvény 1964. évi elfogadása után kialakult helyzetet ismertette, általános és ugyanakkor részletes képet rajzolva a hat nagy francia vízgyűjtő terület vízügyi szervezeteinek működéséről, amelyek természetesen megfelelően integrálódnak a francia országos szervezetben. Pénzügyi vonatkozásban kiemelte, hogy a Franciaországban kirótt vízügyi pénzbírságok 93- 94 százalékát azonnal visszaforgatják a gazdaság körforgásába!

Az általános ismertetések után került sor a specifikus, egyedi együttműködési le4