Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1994-11-01 / 11. szám

hetőségek bemutatására, illetve az együttműködési lehetőségek kiterjesztésének taglalására.

Elsőként a Baranya megyei magyar-francia vízgazdálkodási együttműködés tanulságainak közzétételére került sor. Josyane Mongellaz, a Nemzetközi Vízügyi Hivatal munkatársa, Szappanos Ferenc, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója és Szathmáry Magdolna, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója előadásaikban elemezték azokat a tapasztalatokat, amelyek az 1991 novemberében aláírt kétoldalú együttműködési szerződés keretein belül a felek szereztek. Ezek a valós eredmények hozzájárultak ahhoz, hogy olyan vízügyi tájékoztatót terjesszenek 1994-ben a Magyar Köztársaság kormánya elé, amelyet az elfogadott, s amely alapjává vált a kidolgozandó szakmai törvénynek.

Részleges szabályozások ugyan már léteznek — ezeket taglalta dr. Csizmadiáné dr. Fehér Eva, a KHV munkatársa, aki előadásában a magyarországi települések vízi közművei működésének jogi kereteit ismertette. Ehhez kapcsolódott Joel Tozzi úrnak, a francia belügyminisztérium önkormányzati főigazgatójának előadása a francia víz- és csatornázási művek igazgatási rendszerének működéséről. A jelenlévő szakemberek számára egyértelművé vált a két rendszer hasonlósága, különösen, ami a gazdasági háttér biztosításának megteremtését illeti. Megfogalmazódott a tapasztaltabb francia fél által már sikeresen bevezetett módszerek előnye.

Jérome Loyer, a Companie Générale főmunkatársa és Rupp Tamás, a SERVITEC igazgatója a Szegedi Vízmű működtetésének és fejlesztésének kérdéskörét elemezték. Ismertetve az együttműködés alapelveit, az újonnan felállított szervezetnek, a magyar jogi, igazgatási, és adózási követelményrendszernek megfelelő felépítését. Ezzel példát állíthatnak az elkövetkezendőkben alapítandó közös vállalatok elé.

Természetesen nemcsak magyarországi tapasztalatok ismertetésére került sor. A francia fél komoly hangsúlyt szentelt a volt szocialista országokkal fennálló kapcsolataik ismertetésére is. Yvan Cheret úr, a Lyonnaise des Eaux elnöki tanácsosa bevezető szavai után a cég budapesti igazgatója, Christian Chefdeville úr a bmói példát elemezte. Elsőként természetesen részletesen ismertette az óriásvállalat tevékenységét. A magánvállalat — részvénytársaság — forgalma többszörösen meghaladja az egész magyar vízügyét, de ennek ellenére, a francia politikai orientáció figyelembevételével, a két ország közötti jó és egyre fejlődő politikai és gazdasági kapcsolatoknak megfelelően, fokozott figyelmet szentel a magyar félnek, és természetesen a nemzetközi piacoknak is. Bevezetője után a cseh előírások és korlátozások integrálását ecsetelte, hangsúlyozva, hogy rugalmas, és a partnerek igényeit, előírásait alaposan figyelembe vevő üzletpolitikájuk lehetővé teszi tapasztalataik átültetését minden gazdasági környezetbe.

Ezt a megállapítást erősítette meg Marie- Christine Huau kisasszony, a SAUR International üzletmenedzsere, aki a Gdansk városával kötött megállapodás alapján működő vízmű tapasztalatait elemezte. Hatalmas eredményeket értek el (másodlagos, de látványos eseményként említette az eddig fertőzésveszély miatt bezárt tengeri strandok újranyitását) olyan gazdasági körülményeik között — a vágtázó lengyel infláció közepette —, amelyek tulajdonképpen más kelet-európai országok jellemzői is, de amely problémák nem akadályozzák a tőkeerős cégek hosszútávú terveit, csupán rugalmas üzletpolitikájuk további finomítását követelik meg.

Dominique Delahouille, a TES—SOAF nemzetközi igazgatója a gyöngyösi városi vízmű üzemeltetésének kérdéskörét ismertette a részvevőkkel. A jelen lévő polgármester egyetértését fejezte ki, amikor az előadó az objektív feladatok megoldásának kölcsönös előnyeit figyelembe vevő együttműködés során a kompromisszumkészség és a rugalmas partnerség jelentőségét hangsúlyozta.

Az elhangzottakkal egy időben, ugyancsak nagyszámú szakmai érdeklődő előtt a konferencia II. szekciójában is figyelemre méltó előadások hangzottak el. Dr. Wisnyowszky Iván, az OVF tanácsosa és dr. Öllös Géza, a BME tanszékvezetője Budapest és térségének integrált vízgazdálkodását ismertette. Az esettanulmány az UNESCO munkatervébe illeszkedik, s részletesen elemzi az ország legfontosabb ipari, kereskedelmi és kulturális központjának, legnagyobb településének geológiai és vízügyi helyzetét, szerteágazó problémáit

Érdekesen illeszkedett ehhez a problémakörhöz annak a földrajzi információs rendszernek a leírása, amely a teljes vízügyi tevékenység számítógépes feldolgozását teszi lehetővé. Ennek gyakorlati megvalósítását Corrine Blanchet a BETŰRE projektmenedzsere indonéziai példával illusztrálta.

Robert Gould, a BCEOM projektigazgatója előadásában az Odera, a Duna és a Mame vízgyűjtő területeinek környezetvédelmi feladatait tekintette át, s a csúcstechnológia, a műholddal (SPOT) asszisztált vízgazdálkodás jövőképét festette le.

A Hydro-Environnement Rt. vezérigazgatóhelyettese Christophe Chevillon úr a

megfigyelő és veszélyjelző rendszerek alkalmazásáról, a különféle monitoringrendszerek fejlesztéséről tartott figyelemre méltó előadást.

AII. szekció utolsó előadójaként, Jean- Francois Donzier, (a Nemzetközi Vízügyi Hivatal) a vízgyűjtőnkénti vízgazdálkodás lehetőségeiről, valamint ennek számítógépes feldolgozásáról szólt. Kiemelte a számítógépes adatbankok és rendszerüknek áttekinthetőségét és átjárhatóságát, mint gyakorlati felhasználásuk alapvető feltételét.

A konferencia második napján az általános ismertetések helyébe a vízügyi hardverek: berendezések, felszerelések, műszerek ismertetésére került sor. A rendelkezésre álló gyönyörű kiadású ismertetőfüzetekben leírtak az alaposan felkészült előadók ismertetései révén elevenedtek meg előttünk. Daniel Masse úr, a Pont a Mousson által gyártott csúcsminőséget képviselő vízvezetékcsöveket, Georges Hugue úr, a gödöllői Schlumberger—Ganz Mérőgyár vezérigazgatója a Magyarországon is forgalmazott különféle vízórákat ismertette. Philippe Marionot a SERES exportigazgatója az általuk gyártott minőségellenőrző műszereket mutatta be, akárcsak a Metravib Fluide cég képviselője, aki a szivárgásmérés új útjait írta le. Pierre Mouchet úr, a Degrémont információs igazgatója az ivóvíz vas- és mangántalanításának francia technológiáit ismertette, különös tekintettel a bakteriális tisztítás környezetvédelmi tapasztalataira. Jean- Marie Brun, az OTV vezetője pedig a különféle vízkezelési technológiák alkalmazásáról szólt, Jean-Paul Legeron úr, az IREPOLIA vezérigazgatója 32 ipari szennyvizek kezelésének problémakörét, illetve annak legfejlettebb technológiáit ismertette.

Valamennyi ismertetett berendezés és műszer a jelenlegi csúcstechnológiát képviseli, és bár áruk látszólag magasnak tűnhet, a felhasználásuk, hasznosításuk során mutatkozó anyagi és élőmunka-megtakarítás a vízgazdálkodás eredményességét növeli rövid- és hosszútávon egyaránt.

Gilles Dabezies úr, az ACTIM vezérigazgatója zárszavában megköszönve a konferencia szervezőinek sokrétű és tökéletes munkáját, reményét fejezte ki, hogy az egyre szélesedő magyar-francia műszaki kapcsolatok e konferencia révén is újabb lendületet kapnak, ezzel is hozzájárulva a két ország közötti megállapodások megfelelő tartalommal való megtöltéséhez. Ez a konferencia is hozzájárul Magyarországnak az Európai Közösséghez vezető útja megépítéséhez.

Budapest, 1994. szeptember.

5