Víztükör, 1994 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1994-08-01 / 8. szám
-------------------------------------------------------- Adalékok a vízügy történetében Lónyai Menyhért-díj A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületé 1902-ben alakult és 1993. október 1-jén kezdte meg közgyűléssel egybekötött második ülésszakát Nyíregyházán. A testület Lónyay Menyhért-díjat alapított, és ez alkalommal első ízben két kitüntetett részére átadta az emlékérmet. Az emlékérmet a nyíregyházi Sebestyén Sándor szobrászművész készítette. A bronzból készült finom rajzú érem első oldalán gróf Lónyay Menyhért arcképe, hátoldalán Szabolcs-Szatmár- Bereg megye egyesített címere és Nyíregyháza megyei jogú város címere látható. A szobrászművész saját költségeinek terhére végezte el a bronzérem kivitelezését, ezzel is segíteni kívánta a tudományos testület munkáját. Gróf Lónyay Menyhért Nagy-Lónyán 1822. január 6-án született, és Budapesten 1884. november 3-án hunyt el. Nagy-Lónyán (Bereg vármegye), ősi birtokán a családi kriptában temették el. Életrajzi adatai szerint iskoláit a pesti piaristáknál és a pesti egyetemen végezte, ahol bölcsészettudományi doktorátust szerzett. Már 21 éves korában, 1843-ban bekapcsolódott a politikai életbe (nyolcszor választották meg országgyűlési képviselőnek). Ekkor, valamint 1847-ben Bereg vármegye pozsonyi országgyűlési követe, 1848-ban a pesti parlament tagja volt. Részt vett az 1848-as törvény megalkotásában. A második magyar minisztériumban pénzügyi államtitkári (1849-ben) beosztást vállalt. A világosi fegyverletétel után külföldre menekült. 1850-ben kegyelemben részesítették és hazatérhetett. Gróf Andrássy Gyulával együtt részt vett a kiegyezés nehéz munkáiban. A kiegyezés után az Andrássy minisztériumban pénzügyminiszter, 1870-től közös pénzügyminiszter, 1871—1873 között miniszterelnök volt. 1871-ben Ferencz József grófi címet adományozott neki. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és 1858-től igazgató tagja, majd másodelnöke, 1871-től haláláig elnöke volt. Rendkívül érdeklődéssel fordult a gazdasági élet felé. Nagy szerepet játszott a legjelentékenyebb pénz- és hitelintézetek létrehozásában. Számos cikket írt különböző folyóiratokban, szerkesztette a Budapesti Szemlét. 1860-ban az Akadémiai Értesítőben jelenik meg nagy tanulmánya A Tisza-szabályozás története és nemzetgazdasági jelentősége címmel. A Tisza-szabályozás érdekében kora ifjúságától haláláig kiemelkedő tevékenységet végzett. Neve és működése a Tisza-szabályozás történetével mindenkor öszeforrott és emlékezetes marad a vízügyi történelemben. Már 1846-ban részt vett a gróf Széchenyi István elgondolásait támogató Tiszavölgyi Társulat megalakításában, a nagy mű továbbfejlesztői, és a szabályozási ügyek legfőbb intézői közé tartozott. A Tiszavölgyi Társulat keretében 1846-től kezdődően egymás után alakultak meg az ármentesítő és belvízszabályozó társulatok a helyi érdekeltség összefogásával. Az 1848-as szabadságharc a munkálatokat megszakította, a Tiszavölgyi Társulatot 1849-ben feloszlattak. Gróf Lónyay Menyhért indítványára 1876-ban a Tiszavölgyi Társulat újjáalakult, és a társulat ekkor elnökévé választotta. E tisztet 1884. október 12-ig látta el, ekkor egészségi állapota miatt lemondott. Szűkebb hazánkhoz, megyénkhez is kapcsolódik munkássága. Szabolcs vármegyében a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat 1846-ban történt megalakulása után nyomban hozzákezdett a töltések építéséhez, a szabályozási munkákhoz. A szabadságharc megszakította e tevékenységet, és csak 1854-ben alakult újjá a társulat. Elnökéül Lónyay Menyhértet választotta meg, aki e tisztséget 30 éven keresztül, haláláig — pénzügyminisztersége és miniszterelnöksége idején is — ellátta. Rendkívüli odaadással, érdeklődéssel és tevékenyen vett részt az Ármentesítő Társulat munkájában, számos, ezt bizonyító sajátkezű levele található gyűjteményünkben. A Felsőszabolcsi Társulat mély háláját azzal kívánta kimutatni, hogy halála után a társulat legfontosabb művét, a Nyírvíz gyűjtőfőcsatornát Lónyai-csatornának nevezte el. Nyíregyháza város 1870-ben első díszpolgárává 'választotta. Az érdemekben gazdag államférfi,, a vízügyi szabályozási ügyeket mindig támogató közgazdasági író emlékét, megyénk szülöttének munkásságát híven megőrizzük. DICZHÁZY ISTVÁNNÉ múzeumi ügyintéző A nyersvíz a szűrőágyazatra kerül, majd a szűrőhomokon, a kifolyón és az átvezetőrendszeren keresztül a visszamosó kamrába áramlik. Amint a szűrőágyazatban az összegyűlt szárazanyag-tartalom miatt megnő a veszteségmagasság, a belső csőben és a visszamosó csőben megemelkedik a vízszint. Mielőtt a víz elérné a visszamosó cső könyökét és bekerülne az alsó szekcióba, automatikusan működő primer rendszer légteleníti a vezetéket. Ennek hatásáfa a víz átszívódik a könyökön, és a szivornya működésbe lép, a szűrő visszamosódik, ügy hogy a visszamosó víz a tisztavíz-kamrába távozik a homokágyazaton keresztül, mely fellazul és kitisztul. Amikor a viszszamosó víz szintje a szivornya csillapítója alá kerül, az áramlás megszűnik, a visszamosatás befejeződik és megindul a normális szűrés. A viszszamosatási ciklust indító nyomáskülönbséget a szivornyacső magassága kormányozza és a BWK csak szükség esetén mos vissza. A Neachley mellett létesített műnél visszamosásra háromnaponként egyszer kerül sor és csak néhány percig tart. A visszamosások közötti időszakban a viszszamosó víz leülepszik, a megtisztult folyadék eltávozik. Az iszap gyűjtőtartályba kerül, és tartálykocsikon szállítják el. A BWK további előnye az adott feladathoz szükséges, viszonylag kisméretű szűrő. Neachley mellett, ahol a napi megkövetelt teljesítmény 13,5 millió 1/nap, két BWK. típusú ASF-75-N szűrő — egyenként 7,5 m átmérővel és 5,5 m magassággal — működik, és nem volt szükség betonépületre. Dr. PATAKI NÁNDOR Egy pályázat eredménye Köszöntjük a regionális vízmű részvénytársaságok új vezérigazgatóit! 11
