Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-01 / 1-2. szám
Interjú Kolossváry Gábor főigazgatóval, az OVF vezetőjével Mérleg Év vége közeledtével mindenki készit valamiféle számvetést. Az egyén, a család, az intézmény, a vállalat, az ország. Milyen az OVF mérlege? Ezzel kapcsolatos kérdésekkel kerestük fel Kolossváry Gábor főigazgatót, az OVF vezetőjét. VÍZTÜKÖR: Főigazató úr! Ön Székesfehérváron lakik, Budapesten dolgozik. Ideje jelentős részét munkahelyén, egy részét otthona és munkahelye között tölti és csak kis rész jut a családra. Mondja, nem bánta meg, hogy ilyen feltételek mellett elvállalta ezt a beosztást ? Miilyen Kolossváty Gábor „magánember” 1992. évi mérlege? Kolossváry G.: Hogy megbántam volna? Nem, erre még nem gondoltam. Tény, hogy az utazással együtt napi 12-13 órát vagyok távol az otthonomtól, de nem hiszem, hogy ma Magyarországon ez rendkívüli volna. Igyekszem ügy szervezni a munkámat, hogy legalább a hétvégeken számíthasson rám a család. Az 1992. év rendkívül tartalmas, mondhatrám sűrű” időszak volt. Magánemberként igen jelentős váltást kellett igen gyorsan megoldanom, míg a vízügy előtt talán soha nem állt annyi feladat, mint 1992-ben. Az új Vízügyi Törvény, a szervezet-korszerűsítési kérdések, az Ál lami Számvevőszék vizsgálata, a KTM-vízügy szétválasztása- hogy' csak a kiemelt feladatokat említsem- mind-mind jelentősen növelték a szervezet terhelését. S ezek mellett el kellett látni (és nem is akármilyen színvonalon) az alapfeladatokat is. Egy szó mint száz: a mérleg magánemberként és az OVF vezetőjeként egyaránt pozitív. VÍZTÜKÖR: Több mint fél éve áll az OVF élén. Nem csekély probléma-csomagot örökölt elődjétől.. Hogy stílszerűek legyünk: a mérleg még véletlenül, sem volt egyensiUyban. Viták a szervezeten belül és kívül, rendezetlen kérdések a környezetvédelem-vízügy szétválasztása területén, az átszervezés terhe, az OVF elhelyezésének bizonytalanságai súlyos terhet jelentettek. Sikerült ezen a helyzeten enyhíteni? Kolossváry G.: Úgy érzem, igen. Jelentős erednénynek tekintem, hogy a Vízügyi Törvény elkészült, a Vízügyi alapról szóló törvényt elfogadták, a környezetvédelemvízügy szétválasztásával kapcsolatos kérdéseket ma már rendezettnek lehet tekinteni. Alapvetően eldőltek a szervezetkorszerűsítési kérdések is, a végrehajtásra 1993. első és második félévében kerül sor. Mindezekből látható, hogy van előrelépés, de még korántsem vagyunk a végén. VÍZTÜKÖR: Az OVF és a Vízügyi Igazgatóságok kapcsolatai korábban sem. voltak rosszak, de probléma azért akadt elég. Sikerült-e ezeket a problémákat, gyériteni? Kolossváry G.: A problémák nem a kapcsolatokból adódtak, hiszen az OVF és az igazgatóságok a soron lévő feladatokat mindig megvitatták és igyekeztek lehetőség szerint közös nevezőre jutni. A felsőbb szirten eldöntetlen kérdésekkel azonbar nem igen lehet mit kezdeni. Szerencsére a szükséges döntések megszülettek, s most rajtunk a végrehajtás sora. S e munka során szeretnénk bizonyítani: a vízügy méltó a Minisztérium vezetésének bizalmára. VÍZTÜKÖR: A Regionális Vállalókkal, való együttmiiködéshez főigazgató úr kinevezésekor nagy reményeket fűzött. Ma hogyan ítéli meg a helyzetet? Kolossváry G.: Nem örülök annak, hogy ezeknek a vállálatoknak a felügyelete elkerült a Minisztérium hatásköréből. Hiszen több évtizedes tradíció fűződik a velük való együttműködéshez. Ám - jó katona lévén - igyekszem igazodni az új helyzethez, illetve az OVF munkáját az új helyzetnek megfelelően alakítani. Nem az az igazi baj, hogy elkerültek tőlünk ezek a vállalatok, hanem az, hogy még nem volt fogadókész igazán az új irányítás. Most már csak azt tehetjük, hogy minden segítséget megadunk, ami csak lehetséges, hogy a szolgáltatás biztonsága csorbát ne szenvedjen. VÍZTÜKÖR: Főigazgató úr már kinevezése előtt is tevékeny részt vállalt a Mérnök Kamara vezetésében. Most mi a helyzet ezen a területen? Sikerült-e a vízügyi szolgálat és a Kamara együttműködését bővíteni? Ha igen, az miben nyilvánul meg? Kolossváry G.: A Mérnök Kamarával való szoros kapcsolatom nem változott, de közvetlen, részvételemre már nem kerülhet (sajnos) olyan mértékben sor, mint eddig. Ám minden erőmmel arra törekszem, hogy a Kamara hatásköre a vízügy területén is bővüljön. Nem tudom belátni, miért ne lehetne a vezető-tervezői jogosultság, vagy a szakértői engedélyek elbírálását a Kamara kizárólagos hatáskörébe adni, Azon leszek, hogy erre mielőbb, sor kerüljön. VÍZTÜKÖR: Úgy tudjuk jelentős energiát, fordít a vízügy-nyilvánosság kapcsolat megteremtésére. Hallottuk sikeres nyilatkozatát a Magyar Rádió Névjegy műsorában. lehetséges, hogy valami változik a vízügy társadal.mi megitélésében? Kolossváry G.: Szeretném, ha, jelentős változás következne be ezen a területen. Minden szakmának kárára van az is ha túlértékelik, de az is, ha nem értékelik kellően, a súlyának, fontosságának megfelelően. Ahhoz, hogy a társadalom megérthesse gondjainkat, a szakmai vitáknak is a társadalom színe előtt kell lezajlania. Ha valakitől elvárom, hogy becsüljön, nekem is becsülnöm kell a partnert. A nyilvánosság kezeléséhez jól felkészült szakemberekre, kellő nyíltságra, őszinteségre van szükség. VÍZTÜKÖR: Változott e Ön szerint a KHVM és az OVF viszonya az elmúlt évben és ha igen, ez a változás miben mutatkozik meg? Kolossváry G.: Véleményem szerint jelentősen változott. Úgy gondolom, rossz viszony akkor alakul ki két szervezet között, ha nincs lehetőség vagy szándék (akármelyik vagy mindkét fél részéről) a problémák tisztességes megvitatására. Én nyíltan, egyenesen szeretek beszélni és lehet hogy ezért nem mindig vagyok népszerű, Úgy gondolom, az a helyes, ha a problémákat felmerülésükkor tisztázzuk, igy nincs mit később félreérteni. Ehhez persze mindkét fel jóindulata, megértése kell. Szerencsére ez megvan. VÍZTÜKÖR: Hogyan ítéli meg az OVF jelenlegi helyzetét és luigyan vélekedik jövőjéről.? Iesz-e végleges otthona 1993-ban a szervezetnek ? Kolossváry G.: Úgy gondolom, hogy egy operativ irányító szervezetre minden államigazgatási struktúrában szükség van, nincs tehát okom kételkedni az OVF jövője tekintetében. Hogy milyen lesz ez a szervezet? Ma még csak a kontúrjai rajzolódtak ki, így véglegesen nem igen lehet róla nyilatkozni. Ami pedig a szervezet elhelyezését illeti: az OVF elhelyezése 1993. első negyedévében megoldódik. Szomorú, hogy ennek feltételeit eddig nem tudtuk megteremteni. Most azonban minden jogi és financiális akadály elhárult. VÍZTÜKÖR: Mit üzen lapunkon ker esztül, a vízügyi szolgálat, ezen bébid az OVF munkatársainak? Mit kérne tőlük legszívesebben? Kolossváry G.: Mindenek előtt núndenkinek békés, boldog, a problémákat nem csak felvető, de meg is oldó új esztendőt kívánok. A szolgálat valamennyi tagjától kemény, következetes helytállást, türelmet s emellett fegyelmezett munkavégzést kérek. Úgy gondolom, mindenki tud tenni valamit a maga területén az ágazat stabilitásáért, megbecsüléséért. Azt kérem, hogy ezt töretlen hittel, erős hivatástudattal tegye, hogy a vízügyi szakma - megőrizve értékeit - mindig az ország javát szolgálhassa. VÍZTÜKÖR: Főigazgató úr! Erőt, egészséget kívánunk további munkájához. Köszönjük a beszélgetést. P. F. 6
