Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-01 / 1-2. szám
volt közműves ivóvízzel ellátva, s ez a lakosság 18%-át érintette. A harmadik szakasz - az árvizes program utáni időszak -napjainkig tart, melynek keretében befejeződik a megye közműves vízellátása. Erre az. időszakra két fontos körülmény jellemző: Az elkészült műszaki fejlesztési koncepcióra támaszkodva a több települést ellátó térségi vízellátó rendszerek fokozatosan kialakultak. Ennek oka (és indoka) nagyrészt gazdaságossági megfontolásból, - esetenként elégtelen vízbeszerzési lehetőségben keresendő. A megyeszékhely kivételével 1991-ig valamennyi települési vízmű társulati formában valósult meg, az egyébként is eladósodott lakosság jelentős anyagi áldozatvállalásával. Jellemző, hogy az 1972-91 közötti időben a vízi közmű társulati összberuházás 54%-át a helyi érdekeltek vállalták és fizették. Ez országosan összehasonlításban is példa értékű. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a megye minden települése közműves ivóvízzel van elllátva! Ezzel együtt tény az is, hogy a még hátralévő feladatok (tanyasi települések ellátása, vízkezelő technológiák pótlása) anyagi vonzata a maga egymilliárd Ft-ot kitevő beruházási költségével még jelentős feladatot jelent a térség számára. A vízgazdálkodási társulatok szerepe Szabolcs-Szatmár- Bereg megye közművesítésében (Összeállította: I miner István, a Felső-Tisza-vidéki Vízgazdálkodási Területi Választmány elnöke) Az. 1848-as szabadságharc nemzettudatot tápláló (dicsőségünk emlékét idéző) múltként jelenik meg történelmet őrző emlékezetünkben. Kossuth, Petőfi, Széchenyi..., hősök a múltból, cselekedeteik: valóság a jelenben. Gróf Széchenyi István polihisztor, gazdasági zseni, aki nem csak kora, hanem a jelenkor gazdaságát is megálmodta és megalapozta. Kezdeményezésére, 1845- ben alakult meg Szabolcs- Szatmár megyében T/.szádokon az Al.só-szabolcsi-Tiszai Ar mentesítő, 1846- ban a Felsőszabolcsi, 1855- ben a Szamos-Szabályozó, 1878- ban a Nyírvíz, és 1894-ben pedig az. Ecsediláp Lecsapoló- és Szamosbalparti Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Tevékenységük eredményeként - amely ma is jelen van e tájon - az érdekeltek nagyarányú hasznot nyertek azzal, hogy az ingoványos, lápos, zsombékos, kákát, gyékényt és nádat termő területeik lassanként művelhető szántókká, rétekké alakultak. Ezek a vidékek ma is ilyenek. Ha egy pillanatra is magára hagyja az ember, a természet saját törvényei szerint visszahódítja a tájat. Az ott élők tudják ezt, ezért bíznak abban, hogy a mai gyors társadalmigazdasági átalakulás után ismét együtt fog munkálkodni az ember, társulni fog szellemiségben és a gyakorlati munkákban, hogy megélhessen e tájon. Mert élni akarunk, egészségben, hasznos cselekvésben hosszú ideig! Ezért is történhetett meg, hogy az 1992. október 16-án átadott Komlódtótfalni vízművel befejeződött a megye települési vízművesítési programja és eddig soha nem látott lendülettel folytatódik tovább a szennyvíz- és gázprogram is. Ez jelenleg 120-130 települést, a megye összes településeinek több mint a felét érinti közvetlenül. A megépült közművagyon felét - kereken 3,5 milliárd Ft-ot -az. érdekeltek (elsősorban a lakosság) fizették meg a társulati úton megvalósult közműberuházások során. Sok évtizede már, hogy újra és újra tapasztalhatjuk: ha az itt élő embereknek munkalehetőséget, életteret biztosítanak, ha hagyják, hogy reális, egyszerű és tisztességes életcélt tűzzenek ki maguknak, akkor azt igen nagy akarással és tisztességgel el is végzik, meg is valósítják azokat. Filmek, irodalmi- és képzőművészeti alkotások őrzik és közvetítik a Felső-Tisza-vidék szépségeit és értékeit. Mennyi ellentmondás az életben, a természetben. A víz egyszer fenyeget, máskor éltet. A táj eredetiben lenyűgöz, ugyanakkor bele kell épülnie a víz-, gáz-, szennyvíz- és úthálózatba és sokminden másba oly módon, hogy a terület szépségét lehetőleg ne rombolja, de könnyebb, „emberibb” életet nyújtson az ott élő embereknek. A mi dolgunk is, hogy ebben az embert, tájat, sorsot formáló feladatban részt vegyünk. Dolgunk, hogy továbbra is részesei legyünk a környezettel való gazdálkodásnak valamennyiünk javára, hasznára és örömére. Összefoglalóan megállapítható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a víziközművesítés terén a társulatok szervezésével és működésével elért eredmények országosan is számottevőek és feltétlenül példaértékűek. Remélhető, hogy a következő években a társulati tevékenység a csatornázás területén is felgyorsul, és már az ezredfordulón a csatornázás (szennyvíztisztítás) területéről ugyancsak kiemelkedő eredményekről adhatnak majd számot a Felső-Tisza-vidék lelkes, tettekre kész. lakosai, helyi és területi szervei. dr. Koltay József Q A konferencia elnöksége
