Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
Felülvizsgálat tanulságokkal A vízfolyások, и belvízcsatornák és tartozékainak helyzetéről a VÍZTÜKÖR elmúlt évi számaiban kimerítő tájékoztatást kaphattak az olvasók. Az akkor felsorolt problémák és hiányosságok még ma is aktuálisak, hiszen a finanszírozás jelenlegi - már közhelyszámba menően alacsony — színvonalán előrelépésre nem lehet számítani. Mégis voltak az 1992. évi őszi felülvizsgálatoknak olyan figyelemre méltó tanulságai, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. xX hegy- és dombvidéki, valamint a síkvidéki vízrendezési művek állapota, védőképessége 1992- ben is romlott. Az előző évek az őszi felülvizsgálati összefoglaló jelentéseiben a medrek vonatkozásában csupán csak kritikus pontként megjelölt helyei mostanra kritikus szakaszokká fejlődtek. A csapadékszegény időjárásnak köszönhetően nem növekedett a szokásos módon a gyeptakaró és a vízinövényzet, így az elvégzett egyszeri kaszálásnak látszólag nagyobb eredménye volt. 1992-ben a főművek 53 %-át egyszer sem, 32 %-át egyszer, 14 %-át kétszer, és alig több mint 1 %-át háromszor tudták az igazgatóságok kaszálni. Ugyanez az arány az elmúlt évben még 49-33-17-1 % volt. Még mindig nagy arányt képvisel a kaszálásnál az űrök által végzett munka. A medrekben rendkívül alacsony vízhozamokat mértek. A kisvizeknek nem, vagy csak csekély mértékben volt mederalakító, erodáló hatásuk. Ugyanakkor előtérbe kerültek a kisvízi mederkialakítás hiányosságai vagy éppen a kisvízi szabályozás szükségessége. Szintén a csapat lékszegénységgel összefüggésben a tározók alacsony vízszinttel üzemeltek. Az alacsony vízszint miatt sok tározónál fedeztek fel olyan hibákat, melyek a korábbi években keletkeztek, de idáig rejtve maradtak. Veszélyek származhatnak abból, hogy a belviztározók töltései évek óta nem kaptak terhelést és repedezettek. A mezőgazdasági üzemek kezelésében lévő tározók egy része a gazdaságiátalakulás időszakában “gazdátlanná" vált, és ezeknél a tározóknál nincsenek biztosítva a szakszerű üzemeltetés és fénntai tás teltételei. A szivattyútelepek ma még üzemképesek, de folyamatos üzemeltetést feltételezve üzembiztonságuk megkérdőjelezhető. Az üzemeltetési feltételek rendkívüli mértékben megnehezültek a lecsökkent gépészlétszám miatt. Több igazgatóságnál egy gépésznek egyszerre 3-4 telep felügyeletét is el kell látnia. A stabil szivattyútelepi rekonstrukciós porgram keretében megindultak a nagyecsedi és a békésszetandrási szivattyútelep kiviteli munkálatai. Abékésszentandrási rekonstrukció 1993-ban befejeződik. Arekonstrukciós program várhatóan az 1994-es évben fog felgyorsulni, és reális esély van rá, hogy a legsürgősebbnek ítélt 20 db szivattyútelep felújítása 1996-ra befejeződik. Az 1991-es évben néhány önkormányzat megkezdte vízrendezési műveinek felújítását és lendületük az 1992-es évben sem tört meg. Jelentős segítséget jelentett számukra az idei évben pályázati úton elnvert YA támogatás. Ugyanakkor az önkormányzatok jelentős hánvada továbbra sem tekinti feladatának a művek fenntartását. A társulati művek fenntartottsági színvonala 1992-ben is romlott. Ennek oka, hogv a tagok egvre nagyobb hányada az érdekeltségi hozzájárulást nem vagv csak késve fizeti. Az érdekeltségi hozzájárulás befizetésének elmaradása miatt a társulatok jelentős része nem tudja kihasználni a normatív YA fenntartási támogatást sem. Azon társulatoknál, melyek vállalkozási nvereségükből pénzt tudnak fordítani alaptevékenvségíikre nem érezhető állapotromlás. xA. liegt- és dombvidéki, valamint a síkvidéki vízrendezési művek védképességét jellemezve megállapítható, már egv átlagos csapadékterhelés elvezetése is problémákat idéz elő. A medrekben - a feliszapoltság miatt - már a kiépítési vízhozam 50-70 százalékánál mértékadó t agt azt megközelítő szintet érnek el a vízállások. Síkvidéki területeken a csatornák feliszapolódottsága következtében a mellékcsatornák gravitációs befogadási feltételei csökkentek. A vízrendezési művek nagt valószínűséggel bekövetkező további állapotromlása miatt szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az elöntések gyakorisága és elöntött területek kiterjedése, valamint a belvízkár növekedni fog. Tovább növekedett a feszültség az ellátandó feladatok és a rendelkezésre álló pénzeszközök között. A fenntartási keretek meghatározó hányadát az üzemeltetési költségek emésztik fel és csak maradványpénzek jutnak a medrek és tartozékainak karbantartására. Mindegyik igazgatóságot súlyosan érintette az év folyamán többször is végrehajtott keretmódosttás, mert a fenntartási terveiket folvamatosan módosítani kellett. .Alapvetően ez lehet az oka, hogv az igazgatóságok legtöbbje nem volt képes az intézkedési tervét maradéktalanul végrehajtani. anakkor figvelembe kell venni azt a ténvt, hogv a vízrendezéssel és vízkárelhárítással szemben támasztott igénvek a meliorált területek, a települések és a közlekedési létesítménvek stb. vízkár-érzékenvségének fokozódásával megnövekedtek..A termőföld privatizációja, a kisgazdaságok megjelenése miatt a területhasználók érzékenvsége is növekedni fog. Fel kell készülni az ebből adódó konf liktushelvzetek kezelésére. .Az 1992. évi őszi felülvizsgálat tapasztalataiból következően vannak olvan feladatok .melvek megoldása időszerű. Ezek a következők: először is gondoskodni kell arról, hogv a fenntartási keretek vízügvi igazgatóságok közötti elosztása a lehető legtökéletesebben igazodjék azok műszaki szükségleteihez és a szervezeti felépítésből adódó realitásokhoz. Második fontos feladat, hogv a vízügvi igazgatóságok egu e több ponton kapcsolódjanak be a vízkárelhárítás nvilvánosság programjába, melver fel kell használniuk a vízrendezési művekvédelmi képességének, és a védekezés feltételrendszerének tárgvszerű bemutatására. A harmadsorban el kell indulni az olvan kutatások iránvába amelvek. választ adnak arra a kérdésre, hogv a vízrendezési müvek jelen állapotukban, illetve a finanszírozás eltérő feltételei mellett miiven következménvekkel jár egv belvízi szituáció, es ezzel mekkora kockázatot vállal a vízügvi szervezet.-'s» Sebest\en Balazs 14
