Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-01 / 1-2. szám
вшш шшшшяшяшшшш Emlékezés Huszár Mátyásra Nemcsak a vízügyi történelem része f У1 iszár Mátyás mint vízszabályozó A. A mérnök a 19. század első felének legnagyobb elméleti és gyakorlati tudású geodétája, ő állapította meg elsőnek a magyarországi folyóvizek és a mocsarak szabályozásának korszerű elveit, ő mérte fel a Marost, a Tiszát, a Körösöket és a Dunát, úttörő munkásságával vízrajzi térképeivel örökre beírta nevét a Magyar vízügyi és térképészet történetébe. Huszár Mátyás az egykori Bars megyei Kisherestényben született 1778- ban . Ez a kis falu akkor két tucat házból állott a Dervence patak partján. A család őse 1591-ben a török elleni háborúban vitézségéért nemességet kapott. Ezzel a címmel némi földbirtok isjárt, de ez lassan elfogyott. így amikor Huszár Mátyás született, apja H. Imre kisebb földbirtokkal rendelkező hétszilvafás kurtanemes lehetett. Gyermekkoráról semmit sem tudunk. Középiskolai tanulmányait a szülőfalujához közeli Pozsonyban végezte. 1796-98 között a pozsonyi akadémián filozófiát tanult. Újabb két évet a kassai jogakadémián jogot hallgat. Sikeres felvételi vizsga után került be, az 1800. év őszén a pesti egyetem mérnöki szakára (a híres Institum Geometricumba, a mai Műegyetem elődjébe) melynek hidrotechnikai fakultásán - a világon talán elsőként vízimérnököket képeztek ki. Itt végig, minden esztendőben, minden tantárgyból kitűnő eredményt ért el, és ezért félévenként 60-80 Ft-nyi királyi ösztöndíjban részesült. Geometriai szigorlatát 1802 augusztus 25-én tette le, és még ugyanennek az évnek az őszén leszerződött az Esterházyak tatai uradalmához gyakorló mérnöknek. Közben a budai csillagdában sokat tanult elméleti és gyakorlati téren a földrajzi meghatározás terén. HÁROM DIPLOMA Mérnöki oklevelét 1804 augusztus 11- én kapta meg, és a Károlyi-uradalomba ment mérnöknek, ahol egy évi dolgozott. 1805-ben - az egyetem ajánlására - Szatmárnémeti városához került. 1809. év elejétől 1810 májusáig - munkahelye ajánlására - Olasz-,Francia-és Németországban, valamint Hollandiában és kelet-Poroszországban folytatott vízépítési tanulmányokat. Megismerte Pronyt, a Pontini mocsarak lecsapolóját, Andreosayt, a dél-franciaországi vízszabályozások végrehajtóját, és a Rajnát szabályozó Vibekinget. Személyes ismeretséget köt korának legkiválóbb vízügyi és geodéziai szaktekintélyeivel. Hazatérv e, a közel 32 éves ifjú Huszár Mátyás három diplomával a zsebében - hét nyelven tökéletesen írt, olvasott és beszélt - az egész művelt Európa legképzettebb mérnökének számított, a fiatal mérnökök között. Mint nagytudású és széles látókörű mérnököt a károlyi uradalom szerződtette. Innen Nagykároly város mérnöki hivatalához került építészmérnöki feladatok végzésére. 1812-ben visszakerült Szatmárnémetibe három évre megyei mérnöki munkakörbe. KIRÁLYI PARANCSRA Magyarországon az akkori gazdasági élet fejlődése is megkövetelte, hogy a műszaki ügyek intézésére a korábbinál magasabb szintű szakhivatalok alakuljanak. így 1788-ban II. József létrehozta a Vízi és Építészeti Főigazgatóságot, mely egyesítette a vízügyi és középítészeti műszaki személyeket. 1815-ben erre a szervezetre bízták az árvízmentesítési és folyószabályzási munkálatok előkészítő felmérését. Úgy látták, hogy az egymástól elszigetelt megyei vízszabályozási munkák helyett átfogó, központilag irányított térképészeti és hydrográfiai munkákra van szükség. József nádor a sóalap újjászervezésével gondoskodott a főigazgatóság munkájához szükséges anyagi feltételekről. Huszár Mátyás ebben a munkában kívánt dolgozni. 1815. május 7-én írt kérelme alapján szeptemberben foglalta el új munkahelyét az aradi kerülethez tartozó Lúgoson mint kamarai (állami) mérnök. Itt tiszti lakásokat épített, külső munkája a Maroson volt. E folyóról 1816-1817 között készített pontos és külső szépségével is kimagasló térképet. KÖRÖSVTDÉK - FELFELÉ ÍVELŐ ÉLETPÁLYA Az ország vizeinek, folyóinak felmérését és a térképkészítéseket először - a legnagyobb folyón - a Dunán akarták megkezdeni, az 1816 évi katasztrofális árvizek azonban a legjobban sújtott, Körösök és Berettyó vízrendszerére terelték a közfigyelmet. 1817. augusztus 1-4 között, a nádor elnöklete alatt tartott ülésen elhatározták, hogy a legsürgősebb feladat a Körösvidék vízszabályozása. Vay Miklós mérnök generális - aki 1804. óta a Tisza és Körösvidék folyószabályozási királyi biztosa volt - kapott utasítást e munka beindítására. (Vay irányította Huszár figyelmét a kamarai mérnöki hivatal felé). Elismerő volt Huszár lugosi tevékenysége neki is, és feletteseinek is ezért a Körösök előrehozott felmérési feladatainak vezetésére őt javasolta. Ennek alapján 1818. május 5-én adtak utasítást Huszár Mátyásnak, hogy haladéktalanul utazzék a Körösvidék térképezésére. 1818. szeptemberében Gyuláról irányítva kezdték meg a Körösök-Berettyóvidék szabályozását megelőző vízrajzi felvételek készítéseit. E munkák megkezdési idejére, Huszár egységes elveket és módszereket, 40 oldalas szintezési utasítást dolgozott ki - amely tanulmánynak is beillett s ez volt az első ilyen tárgyú hazai munka. Huszár Mátyás még ez ősz folyamán megkapta, a nagyváradi kerületi, igazgató mérnöki kinevezését, s mint ilyen nemcsak irányította a munkákat, hanem - mint a legnagyobb tudású munkatárs és mint beosztottjainak oktatója -résztvett a terepen folyó munkákban is. A Kűrösvidék és a Tisza középső szakaszának felmérését, valamint a folyók szabályozási terveit, Huszár és munkatársai a legkorszerűbb felszereléssel és a katonai szintezésnél is csak fél évszázaddal később elért szabatossággal végezték el. A térképezés egységessége érdekében nagyarányú háromszögelési pont-hálózatot készítettek. Ennek kapcsán 14
