Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-01 / 1-2. szám
•Jagyszöllőstől - Aradig, illetve a Maos, Berettyó, Sebes, Fekete és Fehér vörös mentén, az erdélyi hegyek láláig terjedő, országos szintezési hálóatot alakítottak ki. Vízhozamméréseket is végeztek: í Körösökön, a Berettyón és mellékízfolyásain 24 helyen, a Tiszán 8 íelyen, a Maroson egy helyen. A kőéi hat évig tartó körösvidéki munákban hosszabb-rövidebb ideig öbb mérnök dolgozott. Ezek közül a egtehetségesebb a fiatal Vásárhelyi Jál volt. A törökök által középkori állapotba ásszasüllyesztett körösvidék volt a vírmérnökök legnehezebb terepe, duszár e nagy munkát - emberfeletti ramban hajtva magát és munkatársait - 1823-ban fejezte be. Összesen 70 db tagyméretű 42x63 cm méretű térképapót készítettek, minden korábbi ha:ai munkát felülmúló pontossággal, 1.000 Ft költséggel. FOLYTATÁS A DUNA MENTÉN A Körösvidék felmérése után - 4uszár rátermettségét elismerve - a Duna-mappáció vezetésével bízták neg. A térképezési munkálatok elvég:ésére létrehozták a Duna-térképésze- i Hivatalt. A munkák 1824 tavaszán kezdődtek és folyamatosan haladtak :lőre. A Duna medrének és árteriileének felvétele a Körösökön szerzett apasztalatok alapján hatalmas, de négis rutinmunka volt. Nehezebb feladat volt a vízhozam nérések megoldása, a nagy vízsebes;ég és a vízmélységek miatt. Huszár 11 mérnök munkáját vezette, egyeliilálló hozzáértéssel. 1535 lapnyi íelyszínrajzot, kereszt - és hosszszel/ényt készítettek a Dunáról. Ezek íemcsak a meder szélességi és mély;égi adatait tüntették fel, hanem a 'íz sebességét is. Hosszú gyakorlata dapján Huszár szintező műszert is ervezett, állványzattal és mikróméeres csavarral, kezdeményezésére tevezették a tízes számrendszert a ;zintezőléceken s általában a geodéziai gyakorlatban. Huszár puritán tudós volt, akit sakis a munka, a kitűzött cél mielőbbi elérése érdekelte. Beosztottjaitól s ugyanezt követelte. Emiatt saját rév ekjei, beosztott ifjú mérnökei között néliányan ellenlábasai lettek. Az 1805-1810 évi Nyugat-Európai anulmányútjain a népek öntudatra ébredése, a forrongó eszmék, a haladás útjának lázas keresése nagy hatással voltak reá. De ez történt országosan is 1825. november 3-án a magyar országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén Felsőbüki Nagy Pál, Sopron megye követe a magyar nyelv ügyét szorgalmazta lelkesítő beszédben. Ugyanekkor Széchenyi István egy esztendei jövedelmét ajánlotta fel erre a célra, megvetve a Magyar Tudományos Akadémia alapját. Huszár is pártolója lett a hazai irodalomnak és nyelvújításnak. A Helytartótanács rendelkezése ellenére - hazafias lelkesedésből - 1827. március 20-án a Duna-mappáció jelentőségéről és a munka állásáról szóló terjedelmes jelentését, nem a kötelező latin vagy német nyelven, hanem magyar nyelven terjesztette fel. Ezután a politikai okok és a szolgálati Huszár Mátyás szabályzat megszegésén bőszült osztrák Rauchmüller építési főigazgató (és helyettese Ekler) többé már nem kezelte nélkülözhetetlennek . A következőkben egy veszedelmes éleslátásu öntudatos magyart láttak Huszárban és gondosan kidolgozott hajszát indítottak ellene. VISSZA NAGYVÁRADRA - MEGALÁZTATÁSOK Hat évi dunai munka után, a munkálatok befejezése előtt a nemzeti érzelmű Huszárt leváltották és a Körösszabályozás igazgató mérnökeként visszahelyezték Nagyváradra. A dunai munkálatoknál helyére, 1829. április 14-én tanítványa és munkatársa, a kiváló szakemberré vált Vásárhelyi Pál került. Huszár 1829. október 15-én érkezett Nagyváradra. 1830. év őszén felmentették eddigi munkaköréből és a kerületi mérnöki hivatal v vetésével bízták meg. A vízügyek végzését Varga Jánosra bízták, Huszárnak 'z egyéb mérnöki munkák maradtak. / méltánytalanságok megtörték és egvre jobban kiütközött rajta a korábbi meg feszített munka hatása. Fiirdőről-fürdőre járt, de elhatalmasodó szívbaján az orvosok sem tudtak segíteni A legnagyobb magyar geodéták és vízimérnökök egyike mellőzve, anyagilag háttérbe szorítva, teljesen elfeledve halt meg 1843. március 10-én Nagyváradon. A Velence városrész temetőjében temették el. Ezt a temetőt 1932-ben városfejlesztési okok miatt felszámolták. Csontjai a Rulikov köztemetőben, tömegsírba kerültek. A FELEDÉKENY UTÓKOR EMLÉKEZETÉBE Húszai Mátyás neve tehát már életében megkopv u és halála után lassan a Körös-vidéken, később az egész országban elfelejtették. Pedig Beszédes József után időrendben az első nagy vízimérnökünk Huszár Mátyás volt. О alapozta meg Vásárhelyi Pál nagyszerű munkásságát a körösi, illetve a tiszai munkálatokban és a Duna-mérésben-is közvetlen elődje ''olt. Neve mégis sokkal kevésbé ismert, mint a két nagy vízimérnöké sőt sokkal kevesebbet tudunk róla , mint munkássága után megérdemelné. Huszár Mátyás életét és munkásságát csak a legutóbbi időben tárta elő a technikatörténeti kutatás, és talán azért nem korábban, mert születési és eltemetési helye is több mint hetven éve az országhatáron kívülre került. 1964-ben a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület és az Országos Vízügyi Főigazgatóság a kishortobágyi csárda épiiletén Huszárnak és két mérnöktársának emlékére emléktáblát helyezett. A Körösvidékről 1823-ból készült vízrajzi értekezését 1985-ben Gyulán közreadta Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Beszédesről és Vásárhelyiről több felé az országban szobrokat és emléktáblákat helyeztek el, utcák és terek kaptak róluk nevet. Huszár Mátyás az első önálló emléktáblát fogja kapni, amikor Gyulán halálának 150. évfordulóján megemlékeznek róla, hogy folyamszabályozási és az ármentesítéseket megalapozó munkásságát ne feledhessük el. =» Gőg Imre 15
