Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám
7. sz. táblázat Növényevő haltelepítéseink vizigyomirtás céljából 1966-1990 Év Vlzlgek Halasított tér. Halmennyiség tonna Költség 1000 Ft száma hektár 1966 1 7 1 25 1967 3 47 8 205 1968 4 380 29 650 1969 7 840 88 1732 1970 7 840 70 1543 1971 7 956 23 456 1972 6 1040 26 594 1973 7 1812 52 1009 1974 10 2148 104 2258 1975 10 1189 154 3873 1976 10 1289 170 4546 1977 11 1514 132 4198 ' 1978 11 2170 168 5150 1979 11 1589 147 3107 1980 10 2030 195 4183 1981 9 2557 229 4503 1982 10 2066 289 3410 1983 9 1902 386 1585 1984 10 2048 266 2050 1985 10 2125 273 3319 1986 10 2003 248 5736 1987 10 2284 225 3250 1988 10 1695 200 5539 1989 9 1367 241 7099 1990 9 697 91 6616 25 év alatt összesen 3815 76636 2. sz. táblázat Kimutatás az 1990. évi fenntartási halasításról Sorszám VÍZIG. Halasított viz A kihelyezett halak Jegyzet tér. hely vízmély db. egyeds. OSSZ. Költs. ha SZ. m SZ. kg tonna 1000 Ft 1 Északdunántúli 14 2 08-1,7 9200 0.5-0.6 5,20 827 ab 1972. elektr. zár 2 Középdunáltúli 19 1 0.8 2300 1.2 10.00 1000 ab 1966. 3 Középdunavölgyi 107 4 1.2-1.3 Újabb halasítás nem volt! ab 1975. utolsó: 87. 4 Alsódunavölgyi 93 3 1.6-1.8 58600 04-0.6 29.30 2754 ab 1967. elektr. zár 5 Északmagyarországi 25 1 1.5-2.2 4400 0.7-1.0 3.10 310 ab 1975. 6 Felsótiszavidéki 385 6 0.6-2.0 75800 0.1—0.5 24.00-ab 1970. HTSZ.-tel. 7 Középtiszavidéki 21 5 1.5-2.1 20200 0.2-0.9 10.75 840 ab 1967. 8 Tiszántúl 26 3 1.0-2.0 14865 0.1-04 3.00 357 ab 1975. elektr. zár 9 Alsótiszavidéki 7 2 1.5-2.0 4633 1.2 5.66 528 ab 1974. Összesen 697 27 189 998 90.91 6616 25 ÉV MEGMÉRETÉSE Mederfenntartó halasítás Vízügyi Szolgálatunk növényevő halakkal történő vizigyomirtásalról - az utóbbi évtizedben - már többször beszámoltunk lapunk hasábjain. (Legutóbb a múlt évi 2. számban.) Mint már említettem: ezt a korszerű, kettős hasznot adó és olcsó vízi gaztalanítást 1966-ban indítottuk el próbaképpen. De az eltelt negyed évszázad folyam án több mint 3800 tonna halat (a Balaton évi átlagos halzsákmányának a háromszorosát!) helyeztünk ki vizeinkbe; összesen 76,6 millió forintos költséggel. A mellékelt összesítőből (l.sz. táblázat) láthatjuk, hogy a maximálisan halasított vízterület tíz évvel ezelőtt 2557 hektár volt és ez akkoriban még „csak" 4,3 millió forintba került, vagyis hektáronként mindössze 1700 forint kiadást jelentett. Ugyanebben az évben a Közóptiszai igazgatóságunk részletes gazdaságossági kiértékelést Is végzett és átlagosan egyharmadnyi ráfordítást mutattak ki, a hagyományos vízi gyomirtásokkal szemben, vagyis közel 150 millió forint megtakarítást könyvelhetünk el a 25 esztendő alatt. A táblázatok viszont azt is elárulják, hogy a tavalyi évben a szűkös anyagi lehetőségek mellett, a fellendült halexport miatt kialakult magas - közel 100 Ft/kg! - beszerzési ár okán és a jóval kevesebb tenyészanyag-kínálat miatt is, erősen visszaesett a vizlgyomirtás(unk)! - A múlt évi 91 tonna melletti 6,6 millió Ft-os költség alapján csak 70 Ft/kg fajlagos ár mutatkozik, de a nyírségi víztározókba telepített 24 tonna hal költsége a halászati hasznosító FITSZ-ket terheli, ezért nem szerepel a 2.sz. kimutatás költség rovatában semmi ráfordítás. Ezért javasoljuk az olcsóbb, házilag történő ivadéknevelést, amint erre a DRV, az elmúlt évben, a Dégi-Bozótban már példát is mutatott: most tavasszal 2500 egynyaras amurt készek átadni, a további években pedig mintegy 10 tonna egy- és kétnyaras amurt tudnak felajánlani - térítés ellenében - a Szügyi szerveknek. De már korábban is javasoltuk, hogy az őszi lehalászások során olcsóbban lehetne vásárolni ivadékot és azt házilag kellene átteleltetni a tavaszi kihelyezésig. Főleg a győri, bajai, nyíregyházi és a szolnoki igazgatóságnál tapasztalható a nagymérvű csökkenés, 1989. évhez képest. Ez abból adódik, hogy a győrieknél kimaradt a tatai Öreg-tó halasítása (215 hektár!), a másik háromnál pedig a kimutatásban jelzett csatornáknál és víztározóknál közel 500 hektárnál kevesebb víztükrön végeztek halasítást! A növényevő halakkal történő vízigyomirtás fokozását javasolva, szeretnénk felhívni a figyelmet az erre vonatkozó alábbi szakmai kiadványokra: Antalfy—Tőig: Növényevő halakt. Mg-i Kiadó Bp. 1968.),Tóig é stsa\: A hínárírtás korszerű megoldása WIZDOK, 1969.), Dr. Horst Jähnichen: Die biologische Krautung (Berlin, 1973. Institut für Binnenfischerei.) Ez utóbbi a biológiai Vízigyomlrtásra, a nyílt vízfolyások rendbetartásának ésszerű módjára oktatja a kedves olvasót. dr. Fóris Gyula 5
