Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 5. szám

fásával foglalkozott. A folyamatos nagy esőzések 1987-ben katasztrofális árvizeket és iszapáramlásokat okoztak sok alpesi völgyben, súlyos károkat okozva a környezetben. A Stubai Völgyben és egy mellékvölgyében 1988. és 1991. közötti időszakban vizsgálták a morfológiai folyamatokat, valamint az emberi tevékenység következményeit.

M. A. — As-Sagui Bangladeshben tanulmányozta az árvizeknek a mezőgazdaságra gyakorolt hatását. Az árvíz évenként ismétlődő esemény Bangladeshben. A mezőgazdasági területek közel 80 százaléka árterület. Az árvizek általában egybeesnek a termési időszakkal. A monszun időszak alatt átlagosan 2,6 millió hektár terület kerül víz alá. Jelentősebb árvizek esetén az elöntött terület eléri az 5,2 millió hektárt. Az elöntött területek egy része júliustól szeptemberig víz alatt marad. A földrajzi fekvés és a topográfia következtében az árvizek elkerülhetetlenek, így erre az árterületek lakossága felkészült. Igazán pusztító árvizek azonban csak hoszszabb időközönként fordulnak elő, azonban nagyságuk növekvő tendenciát mutat.

P. Hausmann az 1987-es Svájci és Dél-Németországi árvízkárok alapján a károk nagyságának előrejelzésével foglalkozott. Az eredmények felhasználásával előre valószínűsíthető egyes területeken az árvíz okozta károk, így ennek figyelembevételével szervezhető meg a területek megvédése.

H. W. Weiss — Ft. Wysa Az árvízi kockázat meghatározását elemezte Bem kantonjában. Az árvízi károk szempontjából a kantont teljes egészeben átvizsgálták. Az eredményeket térképen településenként rögzítik és ugyanakkor elektronikus adatbankban is vezetik. A területi összevetés lehetővé teszi a károk nagysági indexének összehasonlítását, így ennek megfelelően intézkedhetnek az árvizek ellen.

M. Matousek — Svájcban használatos Regionális Biztonsági Terv felépítését és tartalmát ismertette. A Regionális Biztonsági Terv különösen az árvizek, földcsuszamlások és lavinák okozta veszélyek lokalizálására, illetve elhárítására vonatkozik, tartalmazva részletesen kidolgozott biztonsági intézkedéseket is.

T. fí. Davies — R. J. Hall a Katasztrófák megelőzésére egy alternatív stratégiát adnak, amely a múlt és a jövő eseményeinek „ismeretén” alapul. A nagyobb természeti katasztrófák a múltbeli események felhasználásával előreláthatóak. Az alternatív stratégia szerint a katasztrófával veszélyeztetett területeken a földhasznosítás korlátozása mellett részletes kiürítési tervet kell kidolgozni. Ezzel a stratégiával a ktasztrófális események kára hatásosabban csökkenthető, illetve megelőzhető. Az eljárás mellett kiemelten fontos a lakossággal való együttműködés, illetve a lakosság oktatása.

P. Kübler — fí. Bachli — A. O. Fah ismertették az 1987. évi árvízvédekezést a Reuss folyón. Az 1987. augusztus 24—25-iki árvizek súlyos károkat okoztak a Reuss folyón, Wassen mellett, Úri Kantonjában. A védekezés tapasztalatai alapján az árvízvédelmi intézkedéseket

újra kellett fogalmazni. A javasolt intézkedések a kockázat és az érintett terület értékének függvényében változnak.

W. Katz Árvízvédekezési irányelveket ismertetett, melyek a következők:

— a védekezési követelmények osztályozása a védekezés típusát és tárgyát figyelembe véve,

— a károsodási folyamatok meghatározása,

— a még hiányos védekezési rendszabályok meghatározása és kiegészítése,

— jövőbeli általános védekezési követelmények kijelölése,

— a veszélyek (katasztrófái) megelőzését magában foglaló alapelvek kidolgozása.

Az árvízvédekezési projektek négy különböző elvre támaszkodnak:

— optimális lefolyási lehetőségek biztosítása,

— műtárgyak biztosítása,

— a töltések stabilitásának biztosítása,

— a kisvízi lefolyási viszonyok megfelelő kialakítása.

A konferencián ismertetésre került még több árhullám előrejelzési modell is, elsősorban ritka és szélsőséges árvizekre, valamint kisméretű öblözetek esetére. Több előadás és tanulmány foglalkozik a biológiai technika alkalmazásával, ezek közül megemlítendők a svájci, kínai és japán tapasztalatokat közreadó anyagok.

A csapadék-előrejelzés témakörében J. Josselőadásában összevetette a svájci radarok előrejelzéseit az automatikus időjárásjelző hálózatok eredményeivel. Megállapította, hogy rendkívül sűrű és költséges hálózatra van szükség ahhoz, hogy hasonló térbeli, időbeli és megbízhatóságú megfigyeléseket kapjanak, mint amiket radar segítségével meg lehet szerezni. A jelenleg is működő radarhálózat ma már 10 percenként a jövőben pedig 5 percenként fog adatokat közvetíteni telefonvonalakon keresztül.

Összefoglalóan megállapítható, hogy árvízvédelem terén a vizsgálatok és kutatások fő irányai az alábbiak, amelyek a hazai viszonyokat tekintve is számításba veendők:

— a csapadékképződés és a várható csapadék mennyiségének mielőbbi észlelése és előrejelzése;

— a veszélyeztetettség mértékének vizsgálata, együtt a védekezés során teendő intézkedésekkel,

— miként fejleszthető a védekezés hatékonysága, gyorsasága a megközelítő utak, lokalizációs lehetőségek, eszközök oldaláról;

— domb- és hegyvidéki térségekben a talajmechanikai feltárások sűrítése.

Az előadások anyagát nyomtatottan is közreadták, e szakgyűjtemény komoly tudományos értéket képvisel, hasznos információként szolgálhat a magyar vízügyi szakemberek részére is.

A magyar küldöttség „Árvízvédelem Magyarországon” című német és angol nyelven készült anyaggal járult hozzá a konferenciához.

A soron következő konferenciára 1996-ban kerül sor.

DR. KRÁNITZ—MURÁNYI—SZÖLLŐSI

13