Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám
(DELI ANDRÁS, PÁLHIDY CSABA, SINDEL ISTVÁN) A Vízügyi Alap 1992. évi pályázati rendszere Az 1992/2. sz. kormányrendelet új fejezetet nyitott a Vízügyi Alap történetében. Az alap működése két szektorának, a bevételek és a kiadások területének a szabályozása gyökeresen átalakult. Bár a korábbi rendszerben is volt szerepe a pályázati konstrukciónak, most mégis új tényező a kiadások oldalán, az alap pénzeszközeinek felhasználásában, hogy azok szinte túlnyomó részt pályázati úton érhetőek el. Az ehhez szükséges pályázati rendszert alapvetően négy elem határozza meg: maga a kormányrendelet, amely megfogalmazza, a támogatási célokat, a támogatás módját, a pályázati felhívás legfontosabb követelményeit: a pályázati felhívás, amely részletesen rögzíti a rendelkezésre álló keretösszeget, a pályázat lefolyásának a rendjét, a pályázatokkal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeket, a bírálat szempontjait; a bírálati rendszer, amely a pályázati felhívásban rögzített szempontokat kibontva tételesen szabályozza a bírálati mechanizmus működésének gyakorlatát, s végezetül a szerződés, amely a nyertes pályázók és a Vízügyi Alap kezelője (illetve annak megbízottja) között jön létre, és amely a támogatás utalásának rendjét és egyéb pénzügyi illetve jogi kérdéseket taglal. A kormányrendelet, valamint a pályázati felhívás a Magyar Közlöny ez évi 2., illetve a KHVM hivatalos értesítőjének ez évi április 30-ai számában hozzáférhető, ezeket a szakma ismeri. Jelen cikkünkben ezért a bírálati rendszer ismertetésére összpontosítunk — megkísérelve egyidejűleg rövid áttekintést adni a beérkezett pályázatokról — annak érdekében, hogy ezzel is hozzájáruljunk ahhoz, hogy a pályázati rendszer működéséről a szakmai közvéleményben teljesebb kép alakulhasson ki. A pályázati felhívás három feladatcsoportban határozta meg azokat a célokat, amelyek megvalósítására pályázatot lehetett benyújtani. Az egyes feladatcsoportok mellett a felhívás a kormányrendeletnek megfelelően az 1992. évben rendelkezésre álló keretösszegeket is megnevezte. Ugyanakkor a pályázati felhívás az első feladatcsoportra (települési vízgazdálkodási feladatok) két keretösszeget is meghatározott: külön a már 1992-től, illetve a csak 1993-tól támogatást kérő pályázatokra. Ugyanakkor az az igény, hogy bírálati rendszer átláthatóvá legyen, szükségessé tette, hogy az előbb említett feladatcsoportokat olyan további kategóriákra bontsuk, amelyeken belül a pályázatok egységesen kezelhetők, egymással összehasonlíthatók, továbbá az egyes kategóriákhoz a pályázati felhívás alapján keretösszegek is rendelhetők. Ezek a kategóriák a pályázati felhívásban nevesített feladatcsoportok szerint a következőek: Települési vízgazdálkodási feladatok (vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, belterületi vízrendezés) 1. kategória Vízellátási tárgyú pályázatok, melyek már 1992. évtől támogatást kérnek. 2. kategória Vízellátási tárgyú pályázatok, melyek csak 1993. évtől kérnek támogatást. 3. kategória Szennyvízelvezetéshez, illetve szennyvíztisztításhoz kapcsolódó pályázatok, melyek már 1992. évtől támogatást kérnek. 4. kategória Szennyvízelvezetéshez, illetve szennyvíztisztításhoz kapcsolódó pályázatok, melyek csak 1993. évtől kérnek támogatást. 5. kategória Belterületi vízrendezéshez kapcsolódó pályázatok, melyek már 1992. évtől támogatást kérnek. 6. kategória Belterületi vízrendezéshez kapcsolódó pályázatok, melyek csak 1993. évtől kérnek támogatást. Termelő és szolgáltató szféra vízgazdálkodási feladatai (üzemi vízgazdálkodás, mezőgazdasági vízhasznosítás) 7. kategória Üzemi vízgazdálkodási feladatok megoldása. 8. kategória Mezőgazdasági vízhasznosítási célú pályázatok. Vizitársulatok közcélú vízrendezési feladatai 9. kategória Vizitársulatok közcélú vízrendezési tárgyú pályázatai. A pályázati felhívás azt is rögzítette, hogy a bírálati rendszer három lépcsős: a vízügyi igazgatóságok formai és tartalmi ellenőrzés után az előbb említett kategóriákba sorolják a pályázatokat, majd pedig kategóriánként első szinten bírálják azokat; az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízügyi igazgatóságok által felterjesztett pályázatokat összesíti és kategóriánként javaslatot tesz az országos sorrendre; a pályázatok feletti végleges döntést pedig az egyes kategóriákra egy tárcaközi bizottság hozza meg a KHVM képviselőjének elnökletével a belügyi, kör
