Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 1. szám
kényseríthető a vízrendezési munkálatokban eredetileg részt venni nem kívánó kisebbségtől is. A társulat vezetését részben választják, részben kinevezik. A vízitársulat jogi személy. Az alapító oklevele tartalmazza a működési területet, a feladatokat, amelyekre létrejött és a vezetés választásának elveit. A társulat tevékenységét az alapszabály határozza meg, amely rözíti a tagságot, a tagság jogait és kötelezettségeit, a költségek megosztását, a tagsági járulékot és beszedésük módját, a működés szabályait. A vízitársulatok megalakulása nem változtatja meg a vízilétesítmények, általában a vizek tulajdonjogainak viszonyait. A vízitársulatok felügyeletét általában a vízügyi hatóság látja el, amely a társulat vitás ügyeiben is eljár. Németország Alsó- Szászoráág tartományában például a felügyelő' vízügyi hatóság hívja össze az újonnan alakuló társulat első közgyűlését a társulat nyilvános kihirdetését követő két héten belül. Ezen a gyűlésen 1-1 fővel képviseltetik magukat azok a települések, amelyek területének egyharmadánál kisebb rész esik a társulat működési területére, és 2-2 fővel azok a települések, ahol ez az arány kétharmadánál nagyobb. A társulatok tagjai elsősorban a vízkárelhárításban vagy a vízrendezésben érintett ingatlantulajdonosok lehetnek, de választott képviselőik révén tagok lehetnek az érintett települések is. Hollandiában a water-board vezetése az általános irányító testületből és az elnökbél áll. Az elnököt gyakran az állam nevezi ki. A vezető testületet válsztják, de nemj az általános képviselői választásokon és azokkal egyidőben, ezért az összetétele független a tartományi, a helyhatósági és a parlamenti választások eredményeitől, azok (politikai pártok szerinti) összetételétől. A vezető testületekben ún. képviseleti helyeket is fenntartanak, amelyek számát ugyancsak az alapító oklevél tartalmaz. A képviseleti helyekre a water-board tevékenységével érintett és munkájában érdekelt személyek képviselői kerülnek. Egyes országokban, mint Ausztriában és Németországban létezik a több vízitársulat szövetkezésével létrehozott társulási forma, a víziszövetség, amely hasonló a hazai víziközmű társulatokhoz. Az Egyesült Államokban viszont létezik a vízrendezési társulatoknak egy egészen laza, inkább csak információcserékre épülő formája is. A vízitársulatok feladatainak költségviselése A hivatalból létrehozott, kényszerített vízitársulatoknak joguk van az alapító oklevélben rögzített feladatok ellátása költségeinek fedezésére adót kivetni az érintettekre. Ennek viszonzásképpen biztosítják a vízkárok elleni védelmet, a vízelvezetést vagy egyébb szolgáltatásokat. Az adó mértéke általában a földterülettel és az építmények értékeivel arányos. Hollandiában az így kivetett adót water-board díjnak (omslag) nevezik. A kényszerített társulatok másik bevételi forrása lehet a kötvények kibocsájtása. A szabad elhatározással létrejött társulatok adót nem vethetnek ki. Pénzügyi forrásaik alapját elsősorban az önként vállalt hozzájárulás teremti meg, amelyeknek mértékét az adózáshoz hasonlóan az elhárított kár nagyságának vagy a megszerzett előnyök nagyságának arányában állapítják meg. Amennyiben a szabad elhatározással létrejött társulatnak valamely település is tagja, úgy a település hozzájárulását a lakókra hárítják át az ingatlanok nagysága arányában. Az ingatlanokra hárított hozzájárulást a németországi Alsó-Szászország tartományban települési adóként szedik be, az eljárását a településrendelettel szabályozzák. A szabad elhatározású társulatokban a hozzájárulás megváltható szolgáltatással vagy dologi hozzájárulással. Ausztriában a társulatoknak joguk van ahhoz, hogy a társulathoz később csatlakozóktól utólagosan, az addigi ráfordításoknak megfelelően hozzájárulást állapítsanak meg. Amennyiben a társulat tevékenységéből egyes ingatlantulajdonosok vagy a vízilétesítmények tulajdonosai lényeges hasznot húznak, jóllehet nem tagjai a társulatnak, ugyancsak kötelezhetők - a társulat kérésére - költséghozzájárulás megfizetésére. Angliában a belső vízrendezési társulatok - amelyeknek a mélyen fekvő területekről a vizek elvezetése a feladata - a levezetett víznek a fő csatornákba való bevezetésért térítést kötelesek fizetni a főcsatornákat üzemeltető, fenntartó igazgatóságoknak illetve regionális árvédelmi bizottságoknak. Ezt - szabad fordításban - belvízrendezési adónak nevezik. Az adott területen jelntkező feladatokra fordíthatják. Elsősorban a kényszerített társulatok esetében az állam (vagy a tartomány) átvállalhatja a költségek egy részét. Alsó-Szászországban például a vízfolyások egyébként helyi feladatok közé sorolt fenntartási feladatait, amennyiben azok költségei különösen magasak, a tartomány - a tartományi gyűlés jóváhagyásával - teljes egészében átvállalhatja. Ilyenkor lényegében az a társulat fizet hozzájárulást az államnak (tartománynak), amelyiktől az átvállalás megtörtént. Az állam a szabad elhatározásából létrejött társulatok esetében is átvállalhatja a költségek egy részét, amelynek mértéke általában 50%-os, de települések esetében ennél kisebb. Az átvállalás nagyságának meghatározásánál figyelembe veszik a vízkárelhárítással érintett vagy a vízrendezésbe bevont területen a mezőgazdaságilag művelt területek nagyságát illetve arányát, kedvezőbb feltételeket biztosítva, ha ez utóbbinak az aránya magasabb. Nováky Béla hidrológus mérnök tudományos főmunkatársi HÍREK NÓGRÁDBÓL Tízezer köbméter átiagkapacitással dolgozik a Közép Mátravidéki Regionális Vízmű hasznosi telepe, amely 40 ezer lakos vízellátását biztosítja. A vízműből 25 kilóméteres távvezeték-rendszeren jut el a víz Pásztó, Bátonyterenye, Salgótarján és még jóünéhány kis település lakosaihoz. * Összekötő távvezeték épül Dejtár és Balassagyarmat között az Ipoly-parti város jobb vízellátásáért. A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat végzi a munkákat, s a beruházás során július végéig 13 kilométer hosszú vezetéket fektetnek le. A beruházás 45 millió forintba kerül. * Szendehelyen az egészséges ivóvíz hiánya nemcsak a közintézményeknek, a falu lakosainak is gondot okoz. A vezetékes vízellátás kiépítése az önkormányzatra vár, a kérdés csak az, hogy lesze elegendő pénz a kivitelezésre? Nógrád megye vízellátásának biztonságos megteremtéséhez elengedhetetlen a dunai vízátvezetés. A beruházás költségeit - mintegy 136 millió forintott - fele-fele arányban viseli majd a Dunamenti Regionális Vízművek és a megye. 2C. BHHH
