Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)

1991 / 1. szám

kényseríthető a vízrendezési munkálatokban eredetileg részt venni nem kívánó kisebbségtől is. A társulat vezetését részben választják, részben kinevezik. A vízitársulat jogi személy. Az alapító oklevele tartalmazza a működési területet, a feladatokat, amelyekre létrejött és a veze­tés választásának elveit. A társulat tevékenységét az alapszabály határozza meg, amely rözíti a tagságot, a tagság jogait és kötele­zettségeit, a költségek megosztását, a tagsági járulékot és besze­désük módját, a működés szabályait. A vízitársulatok megalaku­lása nem változtatja meg a vízilétesítmények, általában a vizek tulajdonjogainak viszonyait. A vízitársulatok felügyeletét általában a vízügyi hatóság látja el, amely a társulat vitás ügyeiben is eljár. Németország Alsó- Szászoráág tartományában például a felügyelő' vízügyi hatóság hívja össze az újonnan alakuló társulat első közgyűlését a társulat nyilvános kihirdetését követő két héten belül. Ezen a gyűlésen 1-1 fővel képviseltetik magukat azok a települések, amelyek te­rületének egyharmadánál kisebb rész esik a társulat működési területére, és 2-2 fővel azok a települések, ahol ez az arány kétharmadánál nagyobb. A társulatok tagjai elsősorban a vízkárelhárításban vagy a víz­rendezésben érintett ingatlantulajdonosok lehetnek, de választott képviselőik révén tagok lehetnek az érintett települések is. Hollandiában a water-board vezetése az általános irányító testületből és az elnökbél áll. Az elnököt gyakran az állam nevezi ki. A vezető testületet válsztják, de nemj az általános képviselői választásokon és azokkal egyidőben, ezért az összetétele függet­len a tartományi, a helyhatósági és a parlamenti választások eredményeitől, azok (politikai pártok szerinti) összetételétől. A vezető testületekben ún. képviseleti helyeket is fenntartanak, amelyek számát ugyancsak az alapító oklevél tartalmaz. A képvi­seleti helyekre a water-board tevékenységével érintett és munká­jában érdekelt személyek képviselői kerülnek. Egyes országokban, mint Ausztriában és Németországban lé­tezik a több vízitársulat szövetkezésével létrehozott társulási for­ma, a víziszövetség, amely hasonló a hazai víziközmű társulatok­hoz. Az Egyesült Államokban viszont létezik a vízrendezési tár­sulatoknak egy egészen laza, inkább csak információcserékre épülő formája is. A vízitársulatok feladatainak költségviselése A hivatalból létrehozott, kényszerített vízitársulatoknak jo­guk van az alapító oklevélben rögzített feladatok ellátása költsé­geinek fedezésére adót kivetni az érintettekre. Ennek viszonzás­képpen biztosítják a vízkárok elleni védelmet, a vízelvezetést vagy egyébb szolgáltatásokat. Az adó mértéke általában a földte­rülettel és az építmények értékeivel arányos. Hollandiában az így kivetett adót water-board díjnak (omslag) nevezik. A kény­szerített társulatok másik bevételi forrása lehet a kötvények ki­­bocsájtása. A szabad elhatározással létrejött társulatok adót nem vethet­nek ki. Pénzügyi forrásaik alapját elsősorban az önként vállalt hozzájárulás teremti meg, amelyeknek mértékét az adózáshoz hasonlóan az elhárított kár nagyságának vagy a megszerzett el­őnyök nagyságának arányában állapítják meg. Amennyiben a szabad elhatározással létrejött társulatnak valamely település is tagja, úgy a település hozzájárulását a lakókra hárítják át az ingatlanok nagysága arányában. Az ingatlanokra hárított hozzá­járulást a németországi Alsó-Szászország tartományban telepü­lési adóként szedik be, az eljárását a településrendelettel szabá­lyozzák. A szabad elhatározású társulatokban a hozzájárulás megváltható szolgáltatással vagy dologi hozzájárulással. Ausztriában a társulatoknak joguk van ahhoz, hogy a társulat­hoz később csatlakozóktól utólagosan, az addigi ráfordításoknak megfelelően hozzájárulást állapítsanak meg. Amennyiben a tár­sulat tevékenységéből egyes ingatlantulajdonosok vagy a víziléte­sítmények tulajdonosai lényeges hasznot húznak, jóllehet nem tagjai a társulatnak, ugyancsak kötelezhetők - a társulat kérésé­re - költséghozzájárulás megfizetésére. Angliában a belső vízrendezési társulatok - amelyeknek a mélyen fekvő területekről a vizek elvezetése a feladata - a leve­zetett víznek a fő csatornákba való bevezetésért térítést kötele­sek fizetni a főcsatornákat üzemeltető, fenntartó igazgatóságok­nak illetve regionális árvédelmi bizottságoknak. Ezt - szabad fordításban - belvízrendezési adónak nevezik. Az adott terüle­ten jelntkező feladatokra fordíthatják. Elsősorban a kényszerített társulatok esetében az állam (vagy a tartomány) átvállalhatja a költségek egy részét. Alsó-Szászor­­szágban például a vízfolyások egyébként helyi feladatok közé sorolt fenntartási feladatait, amennyiben azok költségei különö­sen magasak, a tartomány - a tartományi gyűlés jóváhagyásával - teljes egészében átvállalhatja. Ilyenkor lényegében az a társulat fizet hozzájárulást az állam­nak (tartománynak), amelyiktől az átvállalás megtörtént. Az állam a szabad elhatározásából létrejött társulatok eseté­ben is átvállalhatja a költségek egy részét, amelynek mértéke általában 50%-os, de települések esetében ennél kisebb. Az át­vállalás nagyságának meghatározásánál figyelembe veszik a víz­kárelhárítással érintett vagy a vízrendezésbe bevont területen a mezőgazdaságilag művelt területek nagyságát illetve arányát, kedvezőbb feltételeket biztosítva, ha ez utóbbinak az aránya ma­gasabb. Nováky Béla hidrológus mérnök tudományos főmunkatársi HÍREK NÓGRÁDBÓL Tízezer köbméter átiagkapacitással dolgozik a Közép Mátravidéki Regionális Vízmű hasznosi te­lepe, amely 40 ezer lakos vízellátását biztosítja. A vízműből 25 kilóméteres távvezeték-rendszeren jut el a víz Pásztó, Bátonyterenye, Salgótarján és még jóünéhány kis település lakosaihoz. * Összekötő távvezeték épül Dejtár és Balassa­gyarmat között az Ipoly-parti város jobb vízellátá­sáért. A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat végzi a munkákat, s a beruházás során júli­us végéig 13 kilométer hosszú vezetéket fektet­nek le. A beruházás 45 millió forintba kerül. * Szendehelyen az egészséges ivóvíz hiánya nem­csak a közintézményeknek, a falu lakosainak is gondot okoz. A vezetékes vízellátás kiépítése az önkormányzatra vár, a kérdés csak az, hogy lesz­­e elegendő pénz a kivitelezésre? Nógrád megye vízellátásának biztonságos meg­teremtéséhez elengedhetetlen a dunai vízátveze­tés. A beruházás költségeit - mintegy 136 millió forintott - fele-fele arányban viseli majd a Duna­­menti Regionális Vízművek és a megye. 2C. BHHH

Next

/
Oldalképek
Tartalom