Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 5. szám
lók, tibetiek és mások életével és kultúrájával, akiket a sors az áldott és átkozott folyóhoz kötött. A folyó több, mint 5000 kilométeres útja alatt többször is megváltoztatja arculatát: hol szelíden csörgedező patak, hol félelmetes több kilométer széles folyam, máshol pedig eszeveszetten zúdul le többszáz méter magasságból, csodálatos vízesést képezve. E változékonysága miatt különleges az állat- és növényvilága is. HAVASI GYOPÁR ÚJ-ZÉLANDBA A botanikusok szerint az Alpesek annyira szennyezettek, hogy fennáll a ritka gyopárok teljes kipusztulásának veszélye. Ezért nemrégiben megállapodást kötöttek, hogy áttelepítik a növényeket Új-Zéland tiszta déli részébe, a Mavej hegyi tó környékére. A talajvizsgálatok megállapították, hogy e környezet megfelel a havasi gyopárnak. A tervek szerint, amennyiben megszűnik az Alpok szennyezettsége, talán a jövő században, akkor visszatelepítik a különleges virágokat. MENTETT A DELFIN Csodával határos módon menekült meg egy bangladesi csecsemő, akit az országban tomboló ciklon idején a partmenti faluból a dagály a nyílt tengerre sodort. Egy delfin a lábánál fogva a szájába vette és úgy úszott vele. A kicsit a harminc kilométerrel távolabbi faluba „szállította”és a helybeliek gondjaira „ bízta ”. CSÁSZÁRPINGVIN-ÓVODA Bizonyos állatok egyedül nevelik kicsinyeiket. Az Antarktiszon élő császárpingvinek például amikor halászni mennek, „óvodába” adják fiókáikat. Itt a kicsik a velük egykorúak társaságában töltik az egész napot. A kis pingvinek egyedül nevelődnek, de külön-külön kapnak táplálékot. A szülők hazatéréskor csalhatatlanul megtalálják a sok tucat egyforma fióka közül a sajátjaikat, és táplálásukról már ismét ők gondoskodnak ITTHON TÖRTÉNT A Magyar Országos Horgász Szövetség számítógépes alapadatok segítségével—ám végül is kézi számítással — megállapította és közzétette, hogy egy hektár területről kifogott halmennyiség alapján melyek hazánk legeredményesebb horgászvizei. Rangsorban a Kiskunsági Öntöző Főcsatorna áll az élen 710 kg hallal, majd a Tatabányai Erőmű hőtava (Bánhida) következik 557 kilogrammal. A „bronzérmet”ugyancsak hűtőtó, az oroszlányi Bokodi-tó kapta meg 340 kilogrammal. A Ráckevei-Soroksári Dunában évenként és hektáronként 200 kg halat fognak a horgászok. Minden eredményt túlszárnyal azonban egy egyesületi vízterület, a Házi-réti tározó, ahol hozzávetőleges becslés szerint 1000 kg-nál is több hal kerül partra. Több dunakanyamyi település és tizenöt nógrádi község vízellátását javítja, illetve teszi lehetővé a vezetékes ivóvízhálózat kiépítését a nagymarosi ivóvízbázis bővítése és a hozzá kapcsolódó vízellátórendszer fejlesztése. A létesítményeket Rajkai Zsolt, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára adta át. A vízügyi tárca, a Nógrád Megyei Ónkormányzat és a Duna-menti Regionális Vízművek együttműködésével közös anyagi támogatásával készült el két esztendő alatt a beruházás. A nagymarosi munkálatok 160 millió forintba kerültek, az összegre a Vízügyi Alapból futotta. A kapcsolódó nyugat-nógrádi vezetékek, medencék 136 millió forintot tettek ki. A költségeket fele-fele arányban a megye és a vízművek viselték. Az eddigi napi 96 ezer köbméter ivóvíz helyett 101 ezer köbméter ivóvízhez juthat a terület, amelynek jelentős része nem rendelkezik helyi vízkészlettel, ősagárd és Keszeg például, a községi vezetékhálózat kialakítását követően, egy-két éven belül, a nagymarosi parti szűrésű kutakból kapja majd az ivóvizet. A Dunának e nagymarosi szakasza a legértékesebb vízbázis Budapest és Szob között Egyúttal az utolsó is, ahonnan még parti szűrésű vizet lehet nyerni. Innen további napi 10—15 ezer köbméter ivóvíz kitermelésére van lehetőség, amit a következő öt-tíz esztendőben ki is szeretnének aknázni. Tehát folytatják a bővítési munkákat. A vízszegény nógrádi vidék mellett javul Nagymaros, Kismaros és Verőce vízszolgáltatása: jobb minőségű és több vizet kapnak a községek az eddigieknél, ami azt is jelenti, hogy csúcsidőszakban kevesebb lesz a víznyomásprobléma: a magasabb területekre is eljut az ivóvíz. * Emlékalbum jelent meg Széchenyi István születésének kétszázadik évfordulójára. A nagyméretű, Than Mór színes Széchenyi portréjával díszített, különleges, luxuskötésű könyvet a Helikon Kiadó adta ki. A könyv, amely 124 képet — közöttük 40 színes felvételt — tartalmaz, bemutatja a „legnagyobb magyar” életét, munkásságát. ♦ A Tisza-tónál Poroszlón környezetvédelmi vízitábor volt a nyáron. A 60 résztvevő két héten át tanulmányozta a Tisza II. tározótó élővilágát, és felmérte a Poroszló környéki vízfolyások szennyezettségét is. * Hat éve működik a Kis-Balaton védőrendszer, amely a szakértők szerint már csak rövid ideig lesz képes tartani szennyezettségfékező hatását A jelenlegi kis-balatoni tározó és a Balaton között még további 700 olyan vízgyűjtő terület húzódik, amelyből évente 4—6 ezer torma hordalék jut a keszthelyi öbölbe. A beruházás II. üteméhez mintegy 320—340 millió forintra lenne szükség, hogy a készülő új tározórendszemek legalább egy részén — mintegy 16 hektárnyi területen — is átvezethessék a Zala folyó vizét. * Az ország talán legjobb vize fakad Májinkárt, a Borsod megyei kisközség Mária-forrásából. Ez a víz jutott el a pápalátogatás idején fél-, és egyliteres tasakokban az imahelyekre. A hívők mintegy 100 ezer liter karsztvizet kaptak ajándékba Májinkáról, ahol a község vezetői a kitűnő minőségű vízből a jövőben szeretnének jó üzletet csinálni. * Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat úgynevezett „reformáló” üzemében az autósok és a környezetvédők nagy örömére megkezdték az ólommentes benzin gyártását. Ez lehetővé teszi, hogy a hazánkban forgalomba kerülő motorbenzin ólomtartalma ne haladja meg a 0,15 gramm/liter értéket, ily módon teljesítve az Európai Közösségben meglévő előírásokat. A beruházás rekordidő alatt két éven belül készült el. 29
