Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 5. szám
A kategóriákon belüli sorolásra a következő' a javaslatunk: Vízbeszerzés, vízellátás, vízkezelés: 1. a közegészségügyileg veszélyeztetett, ellátatlan, illetve ellátott (rossz vízminőségű) településeken, 2. az ellátatlan települések, településrészek fejlesztéseit illetően, 3. a vízkezelés megvalósításával, 4. az időszakos mennyiségi hiánynyal kapcsolatos, illetve ellátási színvonalemeléssel összefüggő, valamint az egyéb fejlesztésekből adódó munkák elvégzésével. Vízbázisvédelem (meglévő szennyezőforrások felszámolása, a csatornázást kivéve): 1. kiemelten védendőnek nyilvántartott vízbázisok esetében, 2. sérülékeny környezetben lévőnek nyilvántartott vízbázis védelmekor, 3. egyéb vízbázis védelmével kapcsolatos intézkedések során. Csatornázás, szennyvíztisztítás, iszapkezelés, iszapelhelyezés: 1. felszíni vagy felszín alatti vízbázis védelme érdekében megvalósuló szennyvízelhelyezéskor, 2. kiemelt vízminőségi területeken történő szennyvízelhelyezéskor, 3. hiányzó szennyvíztisztító-telepi kapacitás bővítése során, 4. egyéb fejlesztések alkalmával. Arányok Véleményünk szerint az egyes beruházási kategóriákra a következő elvek szerint kell a támogatás arányait megállapítani: a támogatás aránya legyen összhangban az adott beruházás igényével (minél magasabb a fajlagos igény, annál magasabb legyen a támogatás mértéke); a támogatás ott legyen a magasabb, ahol az állami érdek erősebb, és a lakossági érdek gyengébb; a támogatási arány az egyes kategóriákra állandó értékű legyen; ne legyen különbség a támogatási arányt illetően a beruházás lebonyolítási formája között (társulati-önkormányzati); fel kell tárni az egyes kategóriákon és azon belül a sorolási szinteken belüli igényeket, valamint a meglévő keretek nagyságrendjét. A támogatás alapját képező beruházási költség tekintetében, amely a támogatási arány vetítési alapja, egyértelmű meghatározást tartunk szükségesnek, mind az új, mind a folyamatban lévő beruházásokat illetően. Az új beruházásoknál a pályázat beadásakor általában csak a tervezői költségbecslésen alapuló végöszszeget ismerheti a pályázó. Ettől a versenytárgyalást követő megvalósuláskor természetszerűleg eltérések adódhatnak. Meglátásunk szerint a támogatást ez esetben a következőképpen kell értelmezni: a tervezettnél kevesebb tényleges költségnél annak megítélt százaléka; a tervezettnél nagyobb felhasználás esetén a tervezett költség adott százalékai képzett összege legyen a támogatás. Az egyéb támogatási formáknak összhangban kell lenniük a céltámogatási rendszerrel. Javaslatunk szerint ez két úton valósítható meg. Együtt kell kezelni a különböző támogatási formákat a céltámogatási rendszerrel. Ez esetben a VA, illetve KA jelenlegi pályázati rendszere helyett teljesen új konstrukció válik szükségessé, amely illeszkedik a céltámogatási rendszerhez. A megoldás abba az irányba mutatna, hogy a vízgazdálkodási célú különböző állami támogatási eszközök pénzügyi alapként működve, egységes rendszerben, egységesen szabályozva kerülnének az önkormányzatokhoz. Megítélésünk szerint mindenképpen ez a változat lenne a jövőben követendő és kívánatos út. A VA és KA bevételeinek elosztása a következőképpen történ(het)ne meg: a bírságokból közvetlenül az önkormányzatokhoz viszszajuttatott rész, a céltámogatási rendszer keretében felhasználható rész, valamint a nem önkormányzati beruházások támogatására fordított pénzeszközök (ipari, mezőgazdasági) átadásával. A másik megoldás szerint a VA, illetve KA pályázatok feletti döntésnek meg kell előzni a céltámogatások benyújtásának határidejét, hogy az önkormányzatok a finanszírozást illetően már világosan láthassanak. így meg lehetne követelni a pályázatban feltüntetett VA, KA öszszegek bizonylatokkal való igazolását is. Ez a kérdés már nemcsak a szakmai követelményrendszert, hanem a (nemcsak a vízgazdálkodási beruházásokat támogató) „ nagy ’’ céltámogatási rendszert érinti. Indokolt lehetne a különböző támogatási formációk számbavétele, és annak meggondolása, hogy ezen infrastrukturális beruházások állami támogatását nem lehetne-e banki konstrukciók felhasználásával megoldani. Elvileg a támogatásnak az alábbi formái létezhetnek: — vissza nem térítendő támogatás, — alacsony kamatú, hosszú lejáratú kölcsön, — kamattámogatás, amikor piaci feltételekkel igénybevett kölcsön kamatait támogatja a rendszer. Megítélésünk szerint a vízjogi létesítési engedély, illetve az 1991. évi XX. tv. szerinti — építésre jogosító — egyéb engedély mellékelését kellene a pályázat mellékleteként előírni, bár ezzel kapcsolatban van egy megjegyzésünk: Általában a vízjogi létesítési engedély előírása — a beruházás komplett tervezése szakaszában — kizáija a fővállalkozást, hiszen a tervezési fázis egy jelentős részét még azt megelőzően el kell végezni. Javaslatunk szerint — amennyiben ezt a rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatok igazolják — egy bizonyos beruházási értékhatár alatt megfontolás tárgyává kellene tenni az elvi vízjogi engedély elfogadását is. Minősítés Szükségesnek tartjuk a pályázat benyújtásához az űrlapokat, amelyeket a pályázónak ki kell töltenie. Ez megkönnyítheti a feldolgozást. Az űrlapok megszerkesztésekor első-12
