Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 5. szám
BALÁZS LÁSZLÓ, DELI ANDRÁS, MISKOLCZI LAJOS, RÉMAI JÁNOS Önkormányzatok, vízellátás, csatornázás — céltámogatással Előző számunkban megírtuk: az 1990. év LXV. törvény a települési önkormányzatokra testálta a helyi közszolgáltatások körében a csatornázást, s kötelező feladatává tette az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodást. Főigazgatóságunk szakmailag illetékes főosztálya rendszerbe foglalva igyekezett saját javaslatát kialakítani. Most ennek ismertetésével folytatjuk az önkormányzatokkal kialakítandó párbeszéd és együttműködés szakmai megalapozását. Nézetünk szerint a megvalósítandó támogatási rendszer legyen hoszszú távra állandó, kiszámítható és egyértelmű; legyen követhető az értékelés és elbírálás rendje; legyen nyilvános, továbbá legyen összhangban az egyéb támogatási konstrukciókkal. A támogatási rendszer legfontosabb momentuma annak céltartalma, hiszen az évekre meghatározó lehet az önkormányzatok vízgazdálkodási beruházásaira. Ezért úgy véljük, hogy mindenekelőtt tisztázni kell az LXV. törvényben foglalt vízellátási feladatok megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Meggyőződésünk szerint a feltáró munkánál mindenképpen szem előtt tartandó, hogy ma már a vízellátás feladatait kizárólag a vízbázisvédelmi és vízminőség-védelmi feladatokkal összhangban lehet csak kezelni, megakadályozva a közműolló további távolodását. Legyen tehát a feladat egyértelmű, a pénzügyi lehetőségekkel legyen meg az összhang, s mindezekhez illeszkedjék a határidő. Kategóriák Olyan felmérő tanulmányok, koncepciók elkészítésére van szükség, amelyek világosan megmutatják a célok elérése érdekében szükséges ráfordítások nagyságrendjét. Ilyen jellegű tanulmány a vízellátás tekintetében már készült, ehhez kapcsolódóan a csatomázás-szennyvíztisztítás-elhelyezés témakörében, de a belterületi vízrendezést-vízkárelhárítást illetően is kívánatos koncepcióterv. E munkában lehet és kell is támaszkodni a korábban készült, hasonló témájú tanulmányokra, felmérésekre. A kategóriák felállítását azért tartjuk szükségesnek, mert a pályázati rendszernek eltérően kell kezelni pályázatokat, például a támogatási arányokat, a pályázattal szemben szabott feltételeket, vagy akár a csatolandó mellékleteket. Ezáltal rendszerezettebbé, objektívebbé válhat a pályázatok minősítése, véleményezése, sorolása. A következő kategorizálás tűnik célszerűnek; — szakmai osztályozás (összhangban az előző fejezetekben foglaltakkal), — vízbeszerzés, vízellátás, vízkezelés, — vízbázisvédelem, — csatornázás, szennyvíztisztítás, iszapkezelés, iszapelhelyezés, — települési folyékony hulladék kezelése és elhelyezése, — önkormányzati feladatkörbe tartozó vízrendezési és vízkárelhárítási tevékenység, amelyet a támogatandó beruházások közé javasolunk felvenni, — végül, de nem utolsósorban a beruházási szempontú osztályozás, vagyis annak a mérlegelése, hogy folyamatban lévő, avagy új, most induló beruházásról van-e szó. Nyilvánvaló, hogy az általános deklarált célok és a megvalósítási lehetőségek még hosszú ideig nem lesznek összhangban. Emiatt indokolt megfogalmazni azokat az elsőbbségi szempontokat, amelyek szerint a pályázati rendszernek működnie kell, annak érdekében, hogy a legcélirányosabb módon hasznosuljanak a források, a valóban legsürgetőbb feladatok nyerjenek először megoldást. Meggyőződésünk szerint a sorrendiség felállításánál a szakmai szempontoknak kell érvényesülniük, mégpedig két szinten. Egyrészt az előző pontban felállított kategóriák között, ami annyit jelentene, hogy a rendelkezésre álló keretet százalékos arányban fel kell osztani a kategóriák között úgy, hogy ez a felosztás az országos célok elérését szolgálja. Ezt a felosztást az Országgyűlésnek kellene eldönteni, a már említett országos felmérések alapján. így gyakorlatilag megvalósulhatna, hogy műiden — céltámogatási keretből vízellátási célra kiadott — forinthoz az állam további forintot adna (támogatásként) a szennyvízelhelyezés megoldására. 11
