Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 4. szám
Bármennyire furcsán hangzik, így utólag visszagondolva kiderül, hogy a vasfüggönynek voltak előnyeL Persze korántsem politikai vagy társadalmi viszonyainkra volt áldásos hatással, hanem Inkább természeti környezetünkre. Védetté nyilvánításnál és törvényeknél lobban óvta a határterületeket, szavatolva ezzel az ottani flóra és fauna oltalmát. Különösen igaz ez déli végeinkre, ahol a Jugoszláviától elválasztó határfolyónk, a Dráva természeti értékelt mint konzerv őrizte meg az egykori szigorú tilalom. Csaknem fél évszázadig ember nem tehette be a lábat a Dráva hullámterületére, és mentett oldalára, így egy tíztizenöt kilométeres savban háborítatlanul élhetett a máshol már kipusztított állat- és növényvilág. TERMÉSZETVÉDELEM A FOLYÓK MENTÉN A megmentett Dráva-táj A vasfüggüny azonban már a múlté, s (gy a természet akaratlan, de szilárd védelme is megszűnt A terület szabad prédává vált. Míg a Parlamentben a honatyák a tulajdonjogról, a kárpótlásról, a privatizációról és a földtörvényről vitatkoztak, addig hirtelen, egyik napról a másikra megkezdődött a Dráva-kömyéki természet kifosztása. Sok helyen már letarolták a láncfűrészek azokat a nagykiterjedésű tölgyes legelőket, amelyek ugyanúgy hozzátartoztak e táj arculatához, mint a Hortobágyhoz a gémeskút Fényes Elek Magyarország geográfiai leírásában is említést tesz e legelőkről, melyben az aljnövényzet táplálékot adott a gulyának, s a tölgyek makkjukat hullatták a kondások legnagyobb örömére. Levelenként vett őserdő Bármennyire törékeny a természet, a Dráva csaknem 120 kilométeres partszakaszát időbe telik elrontani. Továbbá a folyóban keletkezett kisebb-nagyobb szigetek füzére olyan háborítatlan élőhelyek sokasága, melynek védelme még megszervezhető. E csaknem százhúsz sziget Európában egyedülálló folyóvá teszi a Drávát és különlegessége talán csak a Loire-hoz hasonlítható. A természetvédők szerint az utolsó pillanatát éljük annak, hogy megmentsük a 21