Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)
1991 / 4. szám
Drávái alkonyat Dráva élővilágát Természetesen irreális vágy, hogy az egész folyót a holtágakat több mint százkilométeres szakaszon lehessen védelem alá helyezni, ám mégha foltokban is, de a legértékesebb területeket meg kellene Őrizni az utókornak. Szerencsére a hogyanra is találtak már választ Siklóstól délre hét kilométerre van Matty község. Ez az alig több mint ötszáz lelket számláló kistelepülés aligha érdemelne figyelmet ha nem itt érte volna el a hazai természetvédelem egyik legnagyobb sikerét A községhez tartozik ugyanis az a Dráva és a határ által körülölelt 43 és fél hektáros terület amelyet egy valóságos óserdó borít Amikor a határ felszabadult megnőtt az emberek mozgástere, s így az önkormányzatok lehetősége. A tanácselnök megörült a kínálkozó alkalomnak. Mattynak nem volt saját iskolája, a gyerekek Drávaszabolcson tanulták a betűvetést. Az őserdő fáinak kitermelése hozott volna annyi hasznot a községnek, hogy saját iskolát építsenek. A természetvédőkben azonban felmerült a gondolat hogy másként is épülhetne iskola a településen. Ha kell, levelenként veszik meg a fákat, megmentve ezzel a páratlan természeti értéket képviselő őserdőt A tanácselnök, Balogh Antal, aki azóta polgármestere a községnek, partnere volt a természetvédőknek, s vállalta, hogy adakozásból gyűjtsék össze azt az összeget amelyet az erdőből nyertek volna. Megkezdődött hát az "Erdóért iskolát ” címet viselő mozgalom, s hamar, 1989 márciusától augusztusáig összegyűlt az iskola építéséhez szükséges 1 millió 200 ezer forint. Az akció bizonyság volt arra, hogy a lakosságban él még a természeti értékek szeretete. A fővárosban például &Móra Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola diákjai egy-egy gombóc fagylalt árán ‘Vásárolták meg a fák leveleit”. AzEcseri úti Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola padokat és technikai eszközöket ajánlott fel, a pécsi HungarHotels pedig nagyobb öszszegű “óvadékot” tett le az őserdő életéért Ausztráliából, Belgiumból, az Egyesült Államokból és Svédországból érkeztek adományok, de kispénzű nyugdíjasok is hozzájárultak a terület megváltásához. Augusztus 27-én már az iskola alapkövét is elhelyezhették. Közben a Természetvédelmi Hivatal megindította az eljárást hogy a terület л szigorú védettség státuszát élvezhesse. Madár emlék-park Az őserdő tehát tovább él. Érintetlen maradhat a természet ahol lábon halnak meg a fák. Ritka flórát és faunát őriznek tovább. Megtalálható itt a már ritka szlavontölgy, kőris- és égerfák, fekete ésfehér nyár együttese. A páratlan flóra mellett Európában ritkaságnak számító állatfajok paradicsoma ez az alig több mint 40 hektáros terület Fekete gólya és rétisas költ erre, háborítatlan a kormorán-telep, szinte szelídek a mókusok és a rókák, hiszen nem láttak még embert s olyan ritka állat szaporodik mint amilyen a vidra és a vadmacska. A természetvédelemhez persze hozzátartozik az is, hogy a természetnek az ilyen csodáival mindenki megismerkedhessen. A területet ezért nem zárják el a látogatóktól. A Dráva partján figyelótornyot építenek, ahol még élvezhető közelségből lehet nézni és fényképezni a ritka állatokat. S mivel evés közben jön meg az étvágy, a természetvédők elhatározták, hogy itt alakítják ki Európa egyetlen madár-emlékparkját, ahol tizennégy faragott emlékoszlop hívja fel a figyelmet a már kipusztított fajokra. Itt lehet majd emlékezni arra, hogy milyen volt a halászsas, a kis kárókatona vagy a gödény, mely már végérvényesen kipusztult. Lesz tölgyfaoszlop is, melybe mindenki belevésheti nevét, hogy afféle emlékkönyvként igazolja, nem kevés a természetszerető ember. A mecseki Vörös Meteor természetjáró csoport megkezdte egy drávai turistaút kijelölését is, melynek egyik szakasza fajok nevét jelölő táblákkal tanösvényként segítené a természet megismerését. A Dráva így bekerülne a vérkeringésbe, de megmaradna olyannak, amilyennek évszázadokkal ezelőtt kialakult. S hogy mi van Matty község iskolájával? Az épületre már a cserepek is felkerültek. S. berger
