Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 1. szám

Annak a bizonyításnak a kötelezettsége, hogy az ok és az okozat között oksági összefüggés van, ne egyedül a ká­rosultra háruljon. Környezeti károk bizonyítottaknak csak akkor tekinthetők, ha változások álltak be a vízben, a talajban vagy a levegő­ben. A társadalmi érdek képviselőiként csupán hatósági szervek tehessenek folyamatba jogi előírásokat. Ne fosszák meg azonban a polgárokat a kezdeményezés jogától, ha ezt — mint Hollandiában, Luxemburgban, Franciaországban és Olaszországban — hazai törvények lehetővé teszik. Váratnak magukra még olyan javaslatok, amelyek konk­rétan vonatkoznak az elkerülhetetlen hulladékok elszállítá­sára és biztonságos felszámolására. (Umweltsünder soll schon bei „höchster Wahrscheinlich­keit" seiner Schuld haftan.) (Handelsblatt, 1989. augusztus 4-5.) Amerikai tudósok arktikus sztratoszféraexpediciója Amerikai tudósok 1989. 01. 01—1989. 02. 15-ig repülőgé­pes méréseket végeztek az Északi-sarkvidék felett elhelyez­kedő ózonlyuk pontosabb megismerésére, illetve a modelle­zések elősegítésére. A mérési eredmények alapján — előzetesen — az aláb­biak valószínűsíthetők: az arktikus sztratoszféra kémiai ösz­­szetétele erősen perturbált; összehasonlítva a numerikus mo­dellekkel, amelyek nem veszik figyelembe a Sarki Sztratosz­­férikus Felhők (SSZF) felszínén lezajló kémiai reakciókat: a jelentős ózoncsökkentő CIO gyök koncentrációja mintegy 50- szeresére nőtt az arktikus alsó sztratoszférában, az OCIO mennyisége is mintegy 50-szeresére nőtt, összhangban a CIO növekedésével, a fő inaktív klór rezervoár, a HCI mennyisé­ge jelentősen csökkent, amiből arra lehet következtetni, hogy a klór esetleg inaktív formájából aktív, ózonbontó formájá­ba megy át, a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid meny­­nyisége jelentősen csökkent, amely jelenség gátolja a CIO átalakulását inaktív vegyületté; a mérési eredmények azt mutatják, hogy ezek a pertubációk a sztratoszféra különböző magasságú rétegeiben fordulnak elő; a megfigyelési adatok hasonlítanak az 1987-es antarktikus adatokhoz, és lehetsé­ges, hogy az alacsony hőmérsékleten képződő SSZF-eken végbemenő kémiai reakciók okozzák; az SSZF jelentésével kapcsolatos kémiai változások megfelelnek az eddigi isme­reteknek: az SSZF szerepéről a klórkomponensek aktív és inaktív arányának eltolódásában, a nitrogén-oxidok mennyi­ségének csökkentésében, minden nitrogén tartalmú rezervoár és nitrogén-gyöktípusok arányának megváltoztatásában, il­letve mennyiségük csökkentésében, még az expedíció vége előtt nem volt egyértelmű az arktikus ózon fotokémiai fo­gyása, de az expedíció végére valószínűvé vált, hogy a lég­köri örvények a felelősek elsődlegesen az ózon leépüléséért. Nehéz megmondani az arktikus ózoncsökkenés mértékét, mert ez a klórvegyületek normális arányának beállási sebes­ségétől függ, amelynek megállapítása bizonytalan, ugyanis: bizonytalan a napfénynek való kitettség szintje; nincs pon­tosan meghatározva az arktikus sztratoszféra denitrifikációs foka a magasság függvényében; az arktikus levegő kevere­dését más légtömegekkel nehéz előre jelezni; az SSZF kép­ződéséhez szükséges meteorológiai feltételek a mérések fo­lyamán nem voltak rendkívüliek. Amíg az összehasonlító adatanalízis nem készül el, és a modellszámítások nem fe­jeződnek be, nem világos, hogy a Nemzetközi Ózon Trend Tanács által közölt ózoncsökkenés a nagy szélességeken megfelel-e a „perturbált arktikus kémiának”; a megfigyelt SSzF által keltett aktív klórkomponensek egy olyan újabb ózonbontó folyamatot jelentenek, amely nem volt a mont­­reáli egyezmény alapját képező modellekben figyelembe véve. 1990-ben a nemzetközi cselekvés évtizede kezdődik meg Denis Hayes, az „Earth Day” koalíció elnöke szerint 1990- ben a nemzetközi cselekvés évtizede kezdődik meg. Ebben az évtizedben a cél bolygónk katasztrófájának elkerülése lesz. Az „Earth Day” koalíció elsősorban amerikai környezetvé­dő csoportokból áll, de rajtuk kívül az élet szinte minden más területe is képviselteti magát. Ahhoz, hogy megmentsük azt, ami még megmenthető vi­lágunkból, koordinált, az egész világot átfogó munkára van szükség. Hayes azt mondta, hogy az 1990-ben induló kam­pánynak a következő céljai lesznek: — a CFC-k betiltása; — a veszélyes hulladékok és rovarirtó szerek harmadik világba való exportjának betiltása; — 20 év alatt olyan üzemanyagokkal helyettesíteni a je­lenlegieket, amelyek nem járulnak hozzá a globális felmelegedéshez; — a savas esőzések csökkentése; — nemzetközi ügynökség létrehozása az atmoszféra és az óceánok védelmére. Hayes szerint a nemzetek vezetőinek rá kell jönniük végre arra, hogy a környezetvédelem sokkal több figyelmet érde­mel, mint amennyit jelenleg szentelnek neki. A MEDOSZ XXVII. Kongresszusa Ez év január 12—-14-én tartotta XXVII. kongresszusát a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezete. A kongresszusi program kereté­ben elsőként a központi vezetőség je­lentése került napirendre. Az írásban kiadott jelentéshez Czirmay Tibor meg­bízott főtitkár fűzött szóbeli kiegészí­tést. Ennek kapcsán többek között rá­mutatott arra, hogy korábban a szak­­szervezeti feladatkörbe nem tartozó számos funkció háttérbe szorította a valós érdekvédelmi feladatokat. A jö­vőben az érdekvédelmet kell a szak­­szervezeti munka homlokterébe állítani. Czirmay Tibor a következőkben is­mertette, hogy a MEDOSZ-ban a tag­sági kívánság alapján, alulról építkez­ve hat szakszervezet alakult és ez mind deklarálta a szövetséggé alakulás szük­ségességét. Most úgy tűnik, éppen e keretek között kedvezőbb feltételek nyílnak az érdekvédelmi, érdekképvise­leti munkához. A beszámoló után a hat szakszerve­zet elnöke adott számot eddigi munká­jukról, terveikről és a szövetség meg­alakulásával kapcsolatos elképzeléseik­ről, majd ezt követően került sor a vi­tára. Ennek keretében felszólalt Zsuffa Ervin miniszterhelyettes is, aki a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium vezetése nevében ígéretet tett a MEDOSZ programjának támoga­tó sá ra. A kongresszus húszpontos programot fogadott el és megalkotta az új alap­szabályt. Kimondták, hogy a hat szak­­szervezet létrehozta a MEDOSZ-szövet­­séget. A szövetség főtitkárává Czirmay Tibort választották. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom