Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 2. szám
használat során jelentkező vízminőségváltozás. — Ez így igaz. Az ipari technológiákban az ismételten használt vizekben számos olyan spontán fizikai, kémiai és biológiai folyamat indul el és fejlődik ki, ami a vízhasználó ipari berendezéseket súlyosan károsítja, vagya vízhasználat funkcióját akadályozza. Ilyen folyamatok a vízrendszerben fellépő korrózió, vízkőkiválás, kiülepedés, baktériumok, gombák, algák túlprodukciója. A nemzetközi és a hazai tudományos eredmények felhasználásával sikerült már olyan vegyszer kombinációkat kidolgozni, amelyek megszüntetik mindezen káros hatásokat. A vegyszerezés költségei pedig messze alatta maradnak az enélkül bekövetkező károknak. Az utóbbi években végzett kutatások eredményeként a hazai nyersvizeknek és ipari technológiáknak megfelelő környezetbarát vízkörvédő technológiákat dolgoztak ki. Az alkalmazott vegyszereket olyan koncentrációban adagolják, hogy azok a természetes befogadóban nem okoznak vízszennyeződést. Ezeket a vegyszereket biológiailag lebontható anyagokból állítják össze. Az ipari vízkörök vegyszeres kezelése csak akkor lehet eredményes és hatékony, ha az alkalmazott eljárás kidolgozását az egész vízrendszer vizsgálatára alapozzák, és ha érvényesül a komplex szemlélet, vagyis a kémiai, biológiai, hidraulikai tényezők, valamint a szennyeződési lehetőségek és szerkezeti anyagok átfogó rendszervizsgálatát elvégzik. Erre a korszerű módszertanra és szemléletre épül az AQUABON-Szerviz, amely — ellátja a BONION viz kezelő vegyszercsalád alkalmazástechnikai vizsgálatát, — közreműködik a vízkezelő eljárások szakszerű használatában és — elvégzi a vízkezelés hatásvizsgálatát. A VITUKI-ban kifejlesztett AQUABON-Szerviz elsősorban a nagy stabilitású és nem biostimuláns szerves foszfor- és polimer-vegyületeket használja a vizkő- és korrózióinhibitorként. A vízkörrendszer megfelelő védelmét biztosító alacsony koncentrációszinteket a BONION készítmények esetében a szinergikus hatásokban rejlő előnyök kihasználásával értük el. Az új vízkezelő rendszer alkalmazásával a pótvízkezelés csökkenthető, és adott esetben megszüntethető. — A vízkörkezelő vegyszercsaláddal kapcsolatban szóba került a hatásvizsgálat. Bizonyos vízügyi nagylétesítmények esetében egyre gyakrabban kérik számon a hatásvizsgálat eredményeit, Az ipari környezetgazdálkodás rendszerében hogyan értelmezhetők a hatásvizsgálatok? — Az iparilag fejlett országokban már az 1970-es években, illetve az 1980-as évek elején törvényben rögzítették, hogy a kormány hatáskörébe tartozó beruházásokat a környezeti hatások szempontjából is vizsgálni kell. Ennek megfelelően környezeti hatásvizsgálatokat (KHV) végeznek és környezeti hatástanulmányokat (KHT) készítenek. A KHT a tervezetet benyújtó és a tervezet elfogadására kijelölt hatóság közötti műszaki-tudományos egyeztető eljárás eredménye. A tapasztalatok szerint a KHT elkészítése nem akadályozza és nem helyettesíti, csak szükségszerűen kiegészíti az ipari környezetgazdálkodási tevékenységeket. A KHT szükségszerűen fontos szerepet játszik a legjobb fejlesztési változat kiválasztásában és kiegészíti az ipari vízgazdálkodási és környezetvédelmi tevékenységeket. A KHT elősegíti a legjobb fejlesztési változat kiválasztását a rövid, közép-, és hosszú távú környezeti hatások figyelembevételével. A KHV lebonyolításának és a KHT készítésének szabályozott módszere az USA-ban alakult ki először, az angol nyelvű szakirodalomban EIS, illetve EIA rövidítésekkel jelölik. Ezt követően számos ország vezette be ezt kötelező, vagy ajánlott eljárásként. Nagy-Britanniában kötelező előírás helyett segédletet dolgoztak ki a helyi hatóságok számára, amelynek alkalmazásával a döntéseiket megalapozhatják. Az Európai Gazdasági Közösség országai 1980-ban véglegesítették irányelveiket a környezeti hatások felmérésére. Magyarországon a KHV és a KHT alkalmazása fokozatosan történik. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács 1983-ban hozott határozata szerint „. . . a környezeti hatásvizsgálatokat — a döntéselőkészítés szerves részeként — a jövőben minden jelentős beruházás tervezésével egyidejűleg el kell végezni". 1985-ben vált hatályossá az új beruházási rend, amelyben a KHV a nagy- és célcsoportos beruházásokra, és egyéb központi beruházások egy részére tette kötelezővé a KHT készítését. Magyarországon 1989-ben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban ajánlás készült a beruházások környezetvédelmi hatásvizsgálatának (KHV) tartalmára és módszertanára. Ez az ajánlás jelentős előrelépést jelent az ipari vízgazdálkodással összefüggő környezeti hatásvizsgálatok elvégzésére, és a hatástanulmányok (KHT) elkészítése terén, különös tekintettel azok szakszerűségére és egységességére. Az első magyarországi ajánlás alkalmazása új utakat nyithat a korszerű ipari viz- és környezetgazdálkodás kialakításához. — Az ön irányításával elkészült hosszú távú ipari vízgazdálkodási fejlesztési koncepcióban milyen új elvek és követelmények jelennek meg a korszerű víz- és környezetgazdálkodás megvalósítása érdekében? — A 15—20 évre előretekintő fejlesztési koncepció az ipari vízhasználatok és szennyvízkibocsátás prognózisára, valamint az elmúlt évtizedekben kialakult és a jövőben várható ipari technológiák figyelembevételével készült. A koncepcióban minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a környezetkímélő termeléstechnológiák és üzemi vízgazdálkodási rendszerek alkalmazása. A célkitűzések közül kiemelendőnek tekintem azt, hogy a környezeti rendszert kis mennyiségben is súlyosan veszélyeztető rákkeltő, mutációt okozó és magzatkárosító ipari szennyezőforrásokat, valamint az iparban nagyobb mennyiségben keletkező toxikus anyagok környezetbe kibocsátását teljes mértékben meg kell szüntetni. Az ágazatirányítási feladatok közül is elsőnek említem meg azt, hogy a jövőben a vízbázisok, illetve a szennyvízbeíogadók vízminőségi és vízkészlet-gazdálkodási célállapotát és terhelhetőségét tudományosan megalapozott műszaki és gazdasági vizsgálatokkal, valamint ökológiai hatásvizsgálatokkal kell meghatározni a társadalmi igények figye lembevételével. — Köszönöm a beszélgetést. Déri József 17