Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 2. szám

A szennyvízelvezetés részfolyamatai minden esetben a beruházási és üzemeltetési költségek együttes figyelembevételével súlyozottan kell, Hogy vizsgálatra kerüljenek.

Mint ahogy a bevezetőben meghatározást nyert a tisztító telepek „kerítésen belüli" technológiája — különösen az iszapkezelés területén — az elhelyezése, illetve a szállítások kritériumrendszerétől függ.

A résztevékenységekre (elhelyezés, szállítás, tisztítás, gyűjtés) létrehozott kritériumrendszereket — mint mátrixokat — rendszerelemzés útján optimalizálni kell, mely alapja — elsősorban nagyobb rendszerek esetében — a helyes döntéseknek.

4.3. Az üzemeltetés szempontjai

Az üzemeltető nem kis feladata, hogy a kutatás-fejlesztés és tervezés — nem ritkán ellentmondó — szemlélete alapján kialakított rendszereket jó hatásfokkal működtesse. Azonban a telep csak teljes kiépítettségében képes a környezetvédelmi, közegészségügyi és szolgáltatási feladatát ellátni. Bármely „szűk keresztmetszet” a mű teljes üzemére visszahat. Az üzemeltetők részéről megalapozott igény, hogy a műszaki megoldások meghatározása kérdésében már az előkészítés idején — felelősséggel — részt vállaljanak. Annál is inkább, mivel a tervező és a kivitelező idővel levonul, míg az üzemeltető időtlen időkig jelen marad, s viseli a terheket.

Az üzemeltetés megfelelő színvonalához az alábbi feltételek megteremtése szükséges:

— a működtetéshez elengedhetetlen a megfelelő gépészeti és egyéb technológiai berendezések folyamatos beszerzési lehetősége, melyhez biztosított a: = devizaellátás,

= megbízható ipari háttér, a rendszeres szervizelés,

— a fenntartáshoz és rekonstrukcióhoz szükséges anyagiak folyamatos biztosítása

— a korszerű műszerezettséggel ellátott laboratóriumok képzett kezelőszemélyzettel

— az alkalmazott irányítástechnika tökéletesítésével a folyamat ellenőrzés, a hibafeltárás, az önkontroll megbízhatóbbá tétele, az energiatakarékos üzemmód lehetőségeinek feltárása (mérés, regisztrálás, kiértékelés — döntés, intézkedés)

— javítani kell a karbantartó és hibaelhárító tevékenység műszaki feltételeit

— adatbanki információk feldolgozása, elemzése alapján ki kell dolgozni a megelőző hibaelhárítást, a reaktor tartalékképzést, a szakirányú élőmunkaigényt

= ki kell építeni a — különösen veszélyes anyagokkal dolgozó — ipari előtisztítok jelzőrendszerét, növelni kell a forráskontrol színvonalát = az oktatás valamennyi lépcsőjében előtérbe kell helyezni az üzemeltetői szakemberképzést

— meg kell teremteni a működő rendszerek műszakigazdasági adatainak a kutatás-fejlesztés-tervezés adatbankjába való visszatáplálását a különféle korrekciók vagy hatékonyabb irányváltások felgyorsítása érdekében

— koncentrálni kell egy-egy témakörben az üzemeltetői műszaki fejlesztési pénzeszközöket a gazdaságosság és hatékonyság érdekében,

— a költségeket mindenkor ellensúlyozó megfelelő árrendszer,

— megfejelő ösztönző bérrendszer.

4.4. Az ipari háttér fejlesztésével kapcsolatos igények

A technológiai eljárások eredményességének — azaz az elvárt hatékonyság mindenkori biztosításával — alapkövetelménye a műszaki berendezések megbízható működése. Az ipari háttér magában foglalja a

— berendezések és felszerelési tárgyak gyártását,

— szervizrendszerét,

— tartalékkészletek biztosítását.

— A távlati fejlesztésben megvalósítandó tisztító telepek

kapacitásigényéből meg kell határozni azokat a berendezéseket, melyek darabszáma alkalmas a gazdaságos hazai sorozatgyártásra.

— A megbízható és korszerű gépi berendezések biztosításához a már több helyen megvalósított gyártáskooperációt tovább kell fejleszteni, illetve ki kell szélesíteni.

— A szivattyúk gyártási és javítási méretválasztékát a kihasználási hatásfok érdekében ki kell szélesíteni (Flygt, EMU, KSB, ABS stb.).

— Az élőmunka-megtakarítás, a nagyobb üzembiztonság és a tisztítási hatásfok szintentartása érdekében tovább kell fejleszteni a műszereket, érzékelőket, s fokozatosan ki kell iktatni a beavatkozások szubjektív jellegét.

— Más tárcavállalatok szakágazati gyártás affinitását támogatni, illetve nagyobb mértékben kell kihasználni (hőszivattyúk gyártása, élelmiszeripari, mezőgazdasági gépek adaptálása stb.).

— A hasznosítást elősegítő gépi berendezések külföldi gyártóival gazdasági együttműködés hatékonyabb fejlesztése (gázmotorok, komposztálok, szennyvíziszapok ipari hasznosítását elősegitő különböző berendezések, stb.).

— Meg kell teremteni a jó minőségű hajtómű- és kompresszorgyá rtást.

— Törekedni kell a könnyített szerkezeti elemek (kotrók, rácsok, homokleválasztók stb.) fejlesztésére.

— Gyártáskooperáció iaénybevételével meg kell teremteni a rothasztok szerelvényellátását (gázdóm, visszarobbanásgátló, kéntelenítő, keverő, uszadéktörő, hőcserélő, megfigyelő ablak, hőmérsékletmérő stb.).

4.5. Az ipari szennyvizek hatása a szennyvízkezelés fejlesztésére

Az ipari üzemek tevékenységük során számos olyan termelési hulladékot bocsátanak ki, melyek részben megnehezítik — bizonvos esetekben pedig lehetetlenné teszik — a lakossági (fogyasztói) szférából származó szennyvizek megfelelő tisztítását, elhelyezését, illetve hasznosítását.

Az ipari vízgazdálkodás egyik nagy feladata, hogy a veszélyes káros anyagok szennyvízbe jutását meggátolia.

Az ipari üzemeknek kötelességük olyan technológiai rendszerek és anvagok alkalmazása, (körnvezetbarát anyagok, hulladékszegény technológiák), melyek kizárják a veszélyes anyagoknak környezetbe jutását.

Soronkövetkező feladat:

— az ipari szennyezés iparágankénti és területi megoszlás szerinti mennyiségi és minőségi értékeinek újbóli megható rozása

— a szennyvíztisztító rendszerrel előzetesen összehangolt komplex előtisztítok rendszerének kialakítása

— a szükséges megfigyelő rendszerek kiépítése

— a haváriák esetén jelzőrendszer és biztonsági tározók kialakítása

— a visszatartott veszélyes anyagok elhelyezésére szolgáló fogadók (égetők, hulladéktározók) helykijelölése és koordinált kialakítása

— a feladatát hatékonyan ellátni képes ipari hidro- és környezettechnológus gárda kiszélesítése

— a forrás és eredménykontroll rendszerének minőségi változtatása

— következetes és ösztönző birságoláspolitika.

4.6. Az oktatás szerepe a szakágazat fejlesztésének területén

A szakágazat fejlesztési tendenciáinak érvényre juttatásában döntő szerepe s ezáltal felelőssége van az oktatásnak. E tevékenységet viszont csak akkor képes eredményesen ellátni, ha a szükséges eszközrendszer rendelkezésre áll, s a „szürkeállományát” nem pazarolja egyéb tevékenységre.

— Az oktatás különböző szintjein differenciált célokat kell kitűzni, de közöttük hangsúlyozottan kapjanak szerepet a gyakorlati kérdések.

— Naprakészen ismerje a kutatás-fejlesztés eredményeit (az oktatás működjön közre a kutatásban, a kutatás számoljon be rendszeresen eredményeiről az oktatásnak stb.).

11