Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 2. szám
— zárt anaerob szennyvíztisztító rendszerek fejlesztése elsősorban nagy szerves szennyezés esetén — ipari előtisztítok komplex rendszerének fejlesztése. 4.16. Iszap- és hulladékkezelő technológiák fejlesztése — anaerob iszapkezelés intenzifikálási lehetőségei (szárazanyag-, hőmérsékletnövelés, savas-metános folyamat szétválasztása, keverési módok stb.) — kétlépcsős iszapkezelés — szennyvíziszap hőpotenciáljának hasznosítása (biogáz, gázmotor, hőszivattyú, gőz-, melegvíz-előállítás, üzemanyag-előállítás) — szennyvíziszap ipari, mezőgazdasági újrahasznosításának lehetőségei — iszapsűrítés és víztelenítés hatékonyságának fokozása — komposztálási eljárások fejlesztése = magas használati értékű komposztok előállítása = sugárgomba tartalmú komposztok előállítása = oltóanyag-előállításra történő irányított folyamat = gilisztahumusz előállítása = egyéb anyagokkal (települési, mezőgazdasági hulladékok) való komposzt előállítás — energia- és vegyszertakarékos iszapvíztelenítési megoldások fejlesztése. 4.17. A szennyvíz- és szennyvíziszap hasznosítással egybekötött ártalommentes elhelyezésének továbbfejlesztése — a szennyvíz, illetve -iszap mezőgazdasági elhelyezésének speciális lehetőségei, különös tekintettel a nagy adagban történő kihelyezésre — segédanyagok alkalmazása a talajszerkezet javítása, a termőerő fokozása érdekében — savanyú talajok javítása érdekében meszes eljárások fejlesztése — speciális iszapelhelyezési módszerek fejlesztése erdőben, mezőgazdasági területen — depóniában elhelyezett szennyvíziszapok újrahasznosítási lehetőségeinek továbbfejlesztése (humusz, depóniagáz stb.). 4.18. Tárolt települési folyékony hulladékok kezelésének fejlesztése — közcsatornapótló berendezések továbbfejlesztése (zárt tárolók, oldó-szikkasztó rendszerek, biológiai kisberendezések, zsebtelepek stb.) — mobil előkezelők fejlesztése — tisztítótelepi előkezelési módszerek fejlesztése. 4.2. A szennyvíztisztítók létesítésével kapcsolatos tervezési tevékenység fejlesztése A kutatás-fejlesztés eredményeinek a gyakorlatban történő átültetésénél kulcsszerepet tölt be a tervezés. A kutatásnak úgy kell megfogalmazni eredményeit, hogy a kötelező előírások, irányelvek betartása mellett úgy vegye figyelembe a helyi szempontokat, hogy mind az építés kivitelezés, mind az üzemeltetés számára gazdaságos, energiatakarékos, könnyen építhető és egyszerűen üzemeltethető, változó terhelés esetén is kellő hatásfokot hosszú távon biztonságosan produkálni képes korszerű létesítmények valósuljanak meg. A végeredmény tekintetében a tervezők érdekeltségét is meg kell teremteni. 4.21. A szennyvíztisztítás technológiai rendszereinek fejlesztésével kapcsolatos tervezői feladatok — biztosítani kell a horizontális és vertikális üzemeltetést, figyelemmel mind a hidraulikai, mind a szennyezettség szerinti dinamikus terhelés ingadozására vagy tartós változásra — alkalmazkodni kell akár a folyadék- akár a szilárd fázis elhelyezése, illetve hasznosítása által megkívánt kritériumokhoz (tisztítási hatásfok, stabilizálás, víztelenítés stb.) — előzetesen meg kell határozni az elhelyezés szempontjából kedvező segédanyagok alkalmazását (zeolit, mész, szénpor, polielektrolit) — közepes és nagy telepeknél elő kell irányozni a hatékonyság szempontjából nagyobb biztonságot nyújtó kétlépcsős eljárásokat — kis- és közepes telepek esetében — hazai sajátosságok figyelembevételével — fel kell készülni a könnyen kezelhető és gazdaságos enzimadagolásos iszap részstabilizáció megvalósítására, mely lehetővé teszi a kisebb reaktorigényű nagyterheléses eleveniszapos kezelés kapacitáshatárának mérséklését — korszerűsíteni kell a műszaki szabályozás (irányelvek, szabványok stb.) elemeit — részleges vagy időszakos túlterhelések esetére az intenzifikálás lehetőségeinek (technológiai változtatás, segédanyag-adagolás stb.) feljesztése. 4.22. Az energiafelhasználás és üzemköltség csökkentése érdekében végrehajtandó tervezési igények — a számítógépes szimulációk kidolgozásával csökkenteni kell a telepek hidraulikus esésveszteségét — áttörést kell végrehajtani a tisztítási technológia legenergiaigényesebb kérdésében, azaz a levegőztetés területén = felül kell vizsgálni valamennyi levegőztető berendezés hatékonyságát. Csak olyan típus kaphat alkalmazási engedélyt, mely az egészségügyi és környezeti hatások figyelembevétele mellett, 20 °C-on tisztavízre min. 2,0 кдОг/kWh teljesítményre képes. = ennek érdekében hazai vagy kooperációs gyártás keretében létre kell hozni egy megfelelő minőségű kompresszor-családot, s az iszap lebegésben tartásához — esetenként — szükséges horizontális mozgást biztosító propeller-családot = meg kell határozni a berendezésekhez illeszkedő reaktor optimális hidraulikai méreteit = valamennyi területen meg kell oldani a terhelésről vezényelt (Ог, vegyszer, segédanyag stb.) adagolást, = ki kell használni, mind a szennyvízben, mind az iszapban rejlő energiapotenciált (villamos és hőenergia) = megfelelő mérő érzékelők és jelátadók segítségével hatékony ellenőrző és beavatkozó automatizálási rendszert kell kiépíteni, mely alkalmas az állandó hatásfok ellenőrzésére, lehetőséget ad a hibák azonnali feltárására és gyors elhárítására, s automatikus beavatkozásaival biztosítja az optimális üzemmenetet. 4.23. A létesítmények megvalósításával kapcsolatos tervezési munka fejlesztése területén figyelemmel kell lenni: — az egyszerű de tartós építőanyagok alkalmazására, (a nagyobb költségű tartós anyagok szembeállítandók a folyamatos karbantartási igénnyel pl.: kopás, korrózió, festés stb.) — sorozatgyártásra alkalmas beton és acél alapanyagú elemekre — a szerelés feltételeinek biztosítására — a talajagresszivitás és korrózió kérdéseire — az újfajta aplikációs elemek és mérő érzékelők optimális beépítési szempontjaira, valamint az okozott dinamikus hatásokra — előnyben kell részesíteni a terület- és anyagtakarékos blokkos kialakításokat — szorgalmazni kell — szükség szerint típussorral szabályozottan — a nagy és középtáblás zsaluzással készíthető műtárgyak megvalósítását — újra kell értékelni a tipizálás korábban kialakított technológiai rendszereit, a műtárgyak és berendezések elemeit — minimálisra kell csökkenteni a hidraulikai holt tereket — a műtárgyalakzatnak követnie kell a korszerű technológiai elemek által kívánt formákat (pl. ülepítők, levegőztetők hasznos mélysége) — érvényt kell szerezni a létesítmények élettartamra való tervezésének (a különféle berendezések élettartam egyenszilárdsága) — súlyt kell helyezni a sajátos techno-esztétika szempontjainak figyelembevételére — érdekeltté kell tenni a tervezést a gazdaságos létesítmények megtervezésére (új ösztönzőrendszerek, találmányok). 10
