Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 1. szám

A környezetvédelem és a technológiák összefüggései, a technológiák modellezése és a környezetvédelmi gazdasági szabályozás 3. A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK MODELLEZÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE ÉS JELENTŐSÉGE Az előzőekben végigvitt gondolatmenet — amely sokhe­lyütt a terjedelemre való tekintettel nem teljes — a környe­zet és technológia kapcsolatát mutatja be. Nem kétséges, hogy a környezetvédelem problémáinak megoldásához a technológiák előzőekben vázolt szempontok szerinti fejleszté­se vezethet el. Ahhoz azonban, hogy a technológiai folyama­tokat megfelelő hatékonysággal fejleszteni tudjuk, azok megfelelő pontosságú, naprakész ismerete szükséges. Az előzőekben kifejtett/felvázolt gondolatmenetnek, illetve el­várásnak csak korszerű módszer és modell képes megfelelni. A jelenlegi hazai vállalati gyakorlatban kidolgozzák a technológiát, írásban rögzítik és elindul a gyártás. Ettől a pillanattól kezdve a valóságos technológia és az elképzelt technológia elszakad egymástól. A gyakorlat adta apróbb­­nagyobb módosításokat nem vezetik át a dokumentáción. Nem ismert az sem, hogy az egyes technológiai helyeken mi­lyen költségviszonyok vannak. Milyen költségtartalmú anya­got használtak fel és ténylegesen a keletkező anyagoknak (főtermék, melléktermék, hulladék) mi a költségtartalma. Ezek ismerete nélkül azonban helyes fejlesztési döntést hoz­ni nem lehet, mert a technológia és a vele előállított termék határozza meg a piac értékítélete segítségével a gazdasá­gosságot. Habár a termékgazdaságosság közgazdasági ka­tegória, jelentős műszaki tartalma van. Több éves kutatási munkával kidolgoztuk és a technoló­giai folyamatok modellezésére alkalmazzuk a FORGALMI DIAGRAMOK MÓDSZERÉT (FDM) és a Forgalmi Diagramok Modelljét. A forgalmi diagramok módszerén belül a forgal­mi diagramok modelljének szisztematikus alkalmazása esz­közül szolgál a technológiák fejlesztéséhez. A forgalmi diagramok módszere olyan szervezési eljárás, amely teljes technológiai folyamatok modulrendszerű model­lezésére, elemzésére, optimalizálására és a továbbfejlesztési feladatok megalapozott meghatározására alkalmas a for­galmi diagramok modelljének szisztematikus alkalmazásával. Felsorakoztatja azokat a szervezési lépéseket és kapcsolódó szervezési eljárásokat, amelyek végrehajtása a technológia fejlesztési feladatainak megalapozott és szisztematikus meg­oldását eredményezi. A forgalmi diagramok módszere és ezen belül a forgalmi diagramok modellje a technológiai folyamatok több terüle­tére terjed ki. Ezeknek megfelelően beszélhetünk — anyagforgalmi diagramról, — energiaforgalmi diagramról, — költségforgalmi diagramról és ezen belül = anyagforgalmi diagram költségforgalmi diagramjá­ról, = energiaforgalmi diagram költségforgalmi diagram­járól, == bérek és egyéb közvetlen költségek költségforgalmi diagramjairól, = és az előzőek összegzése alapján előállított összeg­zett költségforgalmi diagramról. A módszerről és modellről korábbi fejlettségi állapotnak megfelelően az (1) és (2) ad részletesebb áttekintést. A modell — minden technológiai folyamatra alkalmazható, — rendszerszemléletű, — modulrendszerű, — követni tudja a technológiai folyamat hierarchiáját, — sztochasztikus vagy determinisztikus, — jól algoritmizálható és Így számitógépre vihető. 3.1 A forgalmi diagramok módszere A technológiai folyamat alakításokból épül fel. Alakítás­nak a technológiai folyamat azon helyét tekintjük, ahol az anyag (vagy energia) valamilyen jellemző paramétere meg­változik. Az alakításokat áramlások kötik össze. Áramlásnak az anyag (vagy energia) folyamatos vagy diszkrét helyváltozta­tását tekintjük. Az anyag magában hordja az energiát és a költséget, az energia pedig az energiaköltséget. Az alakításokat — mint a technológiai folyamat alrend­szereit — záródó vonalsorozattal (pl. négyszög, kör vagy egyéb) jelöljük. Az áramlásokat pedig az alakítások között húzott vonalakkal ábrázoljuk, feltüntetve az áramlás értel­mét (irányítását). A technológiai folyamatoknak a fenti módon történő mo­dellezésével egy speciális gráfot kapunk, amelynek csúcsai az alakítások, élei pedig az áramlások. A módszer, illetve modell részletes bemutatásából ehelyütt eltekintünk, azonban a továbbiakban részletesen bemutat­juk azt, hogy mire alkalmas, illetve mi benne az újszerű. A módszer minden lehetséges technológiai folyamatra al­kalmazható, ha a modellnek megfelelően választjuk meg az alrendszerek (alakítási helyek), részrendszerek és az egész rendszer határait. A módszer lehetővé teszi, hogy az egész folyamatot elemi alakításokból mint építőkockákból rakjuk össze, és részrendszereket és/vagy alrendszereket határol­junk el. A modell segítségével a technológiai folyamatok könnyen modellezhetők, mivel a folyamat mátrixalgebrai leírása a szá­mítógép alkalmazását is elősegíti. A modell a termelésirá­nyításhoz szükséges technológiai adatok jelentős részét fel­dolgozza, így egyben kiindulópontja lehet egy termelésirá­nyítási eljárásnak. összehasonlítva a forgalmi diagramok modelljét más há­lózatokat alkalmazó módszerekkel — például a logisztikával vagy a hálótervezéssel — megállapítható, hogy az egyes módszerek, a sok hasonló vonás ellenére, céljaikban és a szolgáltatott eredményekben eltérnek egymástól. A forgalmi diagram modellben újszerű az, hogy a felhasz­nált és keletkező anyagot, energiát és költségeket igen pon­tosan számba lehet venni. Ez különösen költség vonatkozá­sában újszerű, mivel jelenleg a keletkezett főtermék közvet­len költségét a felhasznált inputok költségének összegeként szokás számolni. A modell alkalmazásával megállapítható, hogy a főtermék és mellékterméke ténylegesen mekkora tö­megarányos közvetlen költséget tartalmaznak és a felhasz­nált közvetlen költségekből mennyi került az egyes hulladé­kokba. Úgy is fogalmazhatunk, hogy pontosan számítani tud­juk a hulladékok, mint gazdasági veszteségek nagyságát a keletkezési okokkal együtt. így nyílik lehetőségünk a techno­lógia fejlesztési pontjainak megalapozott számbavételére. A forgalmi diagramok módszere és a módszert realizáló szoftver lényegében a technológia modul rendszerű — ala­kításokból és mozgatásokból felépülő — modellezését jelen­ti és a keletkező hulladékok számbavétele mellett az alábbi feladatok ellátására is alkalmas: — a technológiai folyamatot alkotó alakításoknak és áramoknak (anyag, energia, munka, költség) modelle­zésére alakítási helyekre (munkahely, munkagép), ala­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom