Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 4. szám
kozott részvételének a biztosítása az iparfejlesztési döntések előkészítésében és ellenőrzésében. Ipari vízgazdálkodási rendszervizsgálat A hazai szabad vízkészletek mennyiségének csökkenése és minőségének — egyre nagyobb mértékű — romlása, a vízhasználat fajlagos költségeinek emelkedése az ipart arra készteti, hogy vízgazdálkodását intenzívebbé tegye. Ennek sikere az értékelemzéseken, eszközökön (és eljárásokon kívül a rendszerszemléletű ipari vízgazdálkodás módszerének alkalmazásában rejlik (2. ábra). Az intenzív rendszerszemléletű ipari vízgazdálkodáson a hatékony frissvíz-gazdálkodást, a korszerű víz- és vegyianyag-takarékos technológiák összehangolt alkalmazását, valamint szigorúbb környezetvédelmi előírások betartásának egységét értik. Az 1980-as években az ipari vízgazdálkodásban is fokozódott a hatékonyság növelésének igénye. Ez azt jelenti, hogy az üzemen belül, valamint az üzem és környezete között egyaránt összehangoltabb, okszerűbb és takarékosabb rendszerszemléletű vízgazdálkodás körvonalai kezdenek kibontakozni. A szabad vízkészletek csökkenése és fokozódó elszennyeződése következtében a korábbiaknál szélesebb körben igényelték az ipari vízigény-szabályozás eszközeit és módszereit, a vízkímélő termelési technológiákat, a korszerű üzemi vízgazdálkodási rendszereket, a vizek üzemen belüli újrahasznosításának technológiáját. Ennek eredményeként az extenzív ipari vízgazdálkodást fokozatosan váltja fel az intenzív vízgazdálkodás. A rendszerszemléletű korszerű vízgazdálkodás klasszikus területe az ipar. Itt vannak a legnagyobb tartalékok is, kü-, lönös tekintettel az ipari vizek újrahasznosítására. A legvízigényesebb iparágakban (energiaipar, kohászat, vegyipar) a Tisza kisvízi hozamával egyenértékű mennyiséggel is változtathatók a frissvízigények. A fejlett iparral és annak megfelelően korszerűsített ipari vízgazdálkodással rendelkező országokban az egyre komplexebbé váló technológiák teljesítménye és környezetvédelmi biztonsága szorosan összefügg a széles körű automatizálással és számítógépesítéssel. A hazai iparban általában jelentős a lemaradás e téren is. Az élelmiszer-, a gép- és a vegyipar egyes üzemeiben ma már mutatkoznak eredmények a számítógépes folyamatirányítás és automatizálás terén, azonban korszerű magyar iparról csak akkor beszélhetünk, ha a környezetkímélő (környezetbarát) termékek gyártása során keletkező szennyvizek tisztítási technológiája „egyenszilárdságú" lesz a gyártástechnológia színvonalával. Az ipari vízgazdálkodási rendszer az egyes üzemek (vállalatok) vízellátó, vízhasználó, használtviz-elvezető és -újrahasznosító egységeinek a komplex egysége. A komplexitás a rendszer belső struktúrája és technológiáira, valamint a külső, nagyrendszerű, infrastrukturális kapcsolatokra terjed ki, ezért a korszerű ipari vízgazdálkodás kialakításának és fejlesztésének a legfontosabb alapslve a rendszerszemlélet érvényesítése. A rendszerszemléletű ipari vízgazdálkodás megvalósítása éves szinten milliárdos nagyságrendű beruházást igényel, ezért fontos, hogy a korszerűsítést a térség vízminőség-védelmi követelményeinek megfelelően differenciáltan, a kiemelt vízminőség-védelmi területekre koncentráltan használják fel. Ipari vízgazdálkodási értékelemzés Az ipari vízgazdálkodási értékelemzés olyan költségelemzési eljárás, amely valamely környezetszennyező technológia, termék és melléktermék (szennyvíz, hulladék, . . .) költségeit műszaki, környezetszennyező, .. . funkcióként vizsgálja. Ez a vizsgálat a műszaki-gazdasági optimum megközelítése érdekében történik az ipari termék és melléktermék funkciója és költsége viszonyának elemzése, alakítása, a költségek csökkentése céljából. Ebből a szempontból terméknek te-3. ábra. Az értékelemzés folyamata és eredményei (Novák, Fodor, 1988) 4
