Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 4. szám
kinthető minden, ami valamilyen funkciót teljesít és előállítása költségbe kerül. Az ipari vízgazdálkodási értékelemzés tulajdonképpen műszaki-gazdasági hatékonyságjavító tevékenység a fogyasztói, illetve a felhasználói igények kielégítése érdekében a lehetséges legkisebb költségkihatással. Az alapvető cél a gazdasági erőforrások hatékony felhasználásával minél több használati érték előállítása. Értékelemzés szempontjából a termék minden olyan tulajdonsága vagy képessége funkció, amely a fogyasztó igényeit kielégíti, vagy a termék megszerzésére ösztönzi (minőség, biztonság, megbízhatóság, élettartam, kezelhetőség, egyszerűség, áttekinthetőség . . .). Értéke csak a funkciónak van. Értékelemzés szempontjából az érték a funkció és a költség viszonya. Az érték növelhető a funkcióteljesítés mértékének a növelésével és (vagy) a költség csökkentésével. Az értékelemzés folyamatát a 3. ábra foglalja össze. A nemzetközi és a hazai értékelemzési eredmények szerint a vizsgált terület költségei 10—30%-kal csökkenthetők. A szerzett tapasztalatok szerint az értékelemzéssel — javítható az ipari termékek minősége, — csökkenthetők az előállítási és a rezsiköltségek, — csökkenthető az ipari vízfelhasználás és a szennyvízbírság, — javítható a meglevő termelő kapacitás kihasználása. Ipari vízgazdálkodási szakértői rendszerek alkalmazása Az ipari vízgazdálkodási szakértői rendszer olyan számítógépi programrendszer, amely alkalmas az ipari szakértői tevékenység szimulálására, amit adott információkkal a logikai következtetés szabályai szerint végez. A szakértői rendszerekben alkalmazott problémamegoldó program-rendszereket olyan bonyolult üzemi vízgazdálkodási és környezetvédelmi hatásvizsgálati feladatok gyors megoldásához használják, amelyek szakértelmet és tapasztalatot igényelnek. Ezeket a rendszereket tudásbázison alapuló szakértői rendszereknek is nevezik, mert teljesítményük jelentős mértékben függ attól, hogy milyen mértékben és hogyan alkalmazzák az ipari vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakértők tudásanyagát, tapasztalatait és heurisztikus módszereit. A szakértői rendszerek tulajdonképpen számítógéppel támogatott nem hagyományos információ-vísszakereső rendszerek. A szakértői rendszerek egyetlen definíciója sem vonatkoztatható el az alkalmazott számítógép típusától és teljesítményétől. A számítógépek és a számítógép-programok gyors ütemű ipari térhódítása eredményeképpen kifejlesztett ipari szakértői rendszereket egyre gyakrabban alkalmazzák folyamatirányításra, döntéselőkészítésre, adatelemzésre, és főként a bonyolult problémák megoldására. A legjelentősebb feladat az ipari termelési folyamat hatékonyságának a növelése. A szakértői rendszerek alkalmasak a tapasztalt operátorok munkájának a leutánzására és az évek alatt felhalmozott tapasztalatok átadására a kevésbé gyakorlott operátor számára. A szakértői rendszerek támogatják az operátor munkáját, amely különösen az üzemzavar időszakában fontos, amikor minimalizálni kell az emberi tévedés által előidézhető veszélynövekedést. A szakértői rendszereket eredményesen alkalmazzák például a francia energia-, gép- és vegyipari üzemeket, ahol az technológiai folyamatok környezetszennyezésre érzékeny pontjairól vett mérési eredmények elemzése alapján diagnosztizálni tudják a várható hiba kockázatát, és javaslatot tesznek az operátor közreműködésére. Különösen jelentősek a valós idejű (real time) ipari szakértői rendszerek. A szakértői rendszerek az automatizálás újabb fejlesztési irányzatát képviselik. A valós idejű szakértői rendszereket általában az ipari üzemek kritikus helyein és helyzeteiben alkalmazzák olyankor, amikor a veszélyeztetett környezetben a vízvédelmi előírásoknak lehető legmegfelelőbb döntést kell hozni. A szakértői rendszerek igénybevétele hasznos minden olyan rendszervizsgálatban, amikor azonnali globális optimálási problémamegoldásra van szükség. A szakértői rendszerek felhasználásának legmegfelelőbb példái azok a bonyolult termelőrendszerek, amelyek optimálását el kell végezni a gyorsan változó körülmények és paraméterek között. Lehetőség van az emberi gondolkodásmódhoz alkalmazkodó rendszerek kidolgozására, amelyek adott modell figyelembevételével emberi beavatkozás nélkül értékelhetik a helyzetet. Az NSZK-ban szerzett tapasztalatok szerint a magasfokúan számítógépesített, automatizált üzemekben, ahol megteremtették a szakértői rendszerek alkalmazásának a feltételeit, a termelőberendezések kapacitásának a kihasználtsága 30%-kal jobb a hagyományos üzeméhez viszonyítva. A hatékony szakértői rendszeralkalmazó stratégia megvalósításától az várható, hogy tartósan megalapozza a vállalatok számára a versenyképesség növelését — pl. a minőség és a környezetvédelem javítása révén. Az ökológiai válság magyarországi rohamos térhódítása szükségessé teszi, a hazai számítástechnika fejlettségi szintje pedig lehetővé teszi a számítógépes szakértői rendszerek kifejlesztési és alkalmazási ütemének a meggyorsítását az ipari vízgazdálkodás és környezetvédelem legkülönbözőbb területein. A szakértői rendszerek hatékony eszközök az ilyen bonyolult feladatok gyors megoldásában. A víztakarékosság lehetőségei Az ipari víztakarékosság kialakítását is szolgáló gyártástechnológiai fejlesztések általában igen költségesek és az ösztönző intézkedések sem hatnak mindig a megfelelő irányba. Ennek következtében a víz újrahasznosításában rejlő lehetőségek még nincsenek kihasználva. Korlátozó tényezőként jelentkezik a recirkulációs vízhasználat során jelentkező vízminőségi változás. Azokban a régiókban, ahol elegendő nyersvíz áll rendelkezésre ipari célra, ott gyakran olcsóbb az átfolyó rendszert alkalmazni a jelenlegi feltételek mellett. Az ismételt vízhasználat (a soros és recirkulációs rendszer) elsősorban a vízben szegény térségekben kényszer hatására alakul ki. Az ipari technológiákban az ismételten használt vizekben számos olyan spontán fizikai, kémiai és biológiai folyamat indul el és fejlődik ki, ami a vízhasználó ipari berendezéseket súlyosan károsítja, vagy a vízhasználat funkcióját akadályozza. Ilyen folyamatok a vízrendszerben fellépő korrózió, vízkőkiválás, kiülepedés, baktériumok, gombák, algák túl - produkciója. A nemzetközi és hazai tudományos eredmények felhasználásával sikerült már olyan vegyszer kombinációkat kidolgozni, melyek megszüntetik mindezen káros hatásokat. A vegyszerzés költségei pedig messze alatta maradnak az anélkül bekövetkező károknak. Az utóbbi években végzett kutatások eredményeként a hazai nyersvizeknek és ipari technológiáknak megfelelő környezetbarát vízkörvédő technológiákat dolgoztak ki. Az alkalmazott vegyszereket olyan koncentrációban adagolják, hogy azok a természetes befogadóban nem okoznak vízszennyeződést. Ezeket a vegyszereket hiológiailag lebontható anyagokból állítják össze. Az ipari vízkörök vegyszeres kezelése csak akkor lehet eredményes és hatékony, ha az alkalmazott eljárás kidolgozását az egész vízrendszer vizsgálatára alapozzák, és ha érvényesül a komplex szemlélet, vagyis a kémiai, biológiai, hidraulikai tényezők, valamint a szennyeződési lehetőségek és szerkezeti anyagok átfogó rendszervizsgálatát elvégzik. Erre a korszerű módszertanra és szemléletre épül az AQUABON-szerviz, amely — ellátja a BONION vízkezelő vegyszercsalád alkalmazástechnikai vizsgálatát, —- közreműködik a vízkezelő eljárások szakszerű használatában és — elvégzi a vízkezelés hatásvizsgálatát. A VITUKI-ban kifejlesztett AQUABON-szerviz elsősorban a nagy stabilitású és nem biostimuláns szerves foszfor- és po- Ümer-vegyületeket használja a vízkő- és korrózió-inhibitorként. A vízkörrendszer megfelelő védelmet biztosító alacsony koncentrációszinteket a BONION készítmények esetében a szinergikus hatásokban rejlő előnyök kihasználásával érjük el. Az új vízkezelő rendszer alkalmazásával a pótvízkezelés csökkenthető, és adott esetben megszüntethető. A vízszennyező anyagok csökkentése Az ipari ágazatokban olyan technológiai módszereket és eljárásokat kell kidolgozni, amelyek a legteljesebb mértékben hasznosítják a nyersanyagokat és az energiát, vagyis minimumra csökkentik a melléktermékeket, a hulladék- és szennyező anyagokat és a hulladékenergiát. A vízvédelmi követelmények világszerte arra kényszerítik az ipart, hogy a környezetre veszélyes technológiákat környezetkímélő, kör5
