Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 4. szám
gesnek vélt intézkedések között, és még nyílt kérdés, hogy az e téren felmerülő viták eldöntésére alkalmasak-e az ipari üzemek, vagy tervező vállalatok ökológusai. A közös nyelv kérdése is csak akkor lesz megoldható, ha a tervezők hajlandóak lesznek képzési tanrendjükbe beiktatni az ökológia néhány alapvető ismeretét. Fordítva is érvényes azonban ez a megállapítás, hogy tudniillik a tervezőkkel együttműködő ökológusok számára is szükséges a tervezés alapvető elveinek az ismerete. Kérdéses, hogy a tervezőknek sikerült-e megtanulniuk az ökológiai vonatkozásokat, és hogy az ökológusoknak sikerült-e kellőképpen igazolniuk megbízhatóságukat abban a tekintetben, hogy szakmai minősítésük kívánalmai nincsenek szabatosan megállapítva. Az ökológia egymással összefüggő különböző tudományágak bonyolult szövevénye. Nagy a különbség továbbá az ökológusok bizonyos elfogultságot jelentő előszeretete a változatlanul hagyandó természetes körülmények pártolása és a tervezők előszeretete között az ember által kialakított és fenntartott rendszerek előnyben részesítése terén. Az ipari vízszennyezések ökológiai hatásainak a tisztázása döntő jelentőségű a korszerű ipari vízgazdálkodás alapelvei és módszerei szempontjából, ezért a legsürgetőbb környezetvédelmi feladatok közé tartozik az ökológusok főг. ábra. Az ipari vízgazdálkodási és környezetvédelmi rendszervizsgálat hatásvázlata (Kelemen után, 1989) 3
