Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 1. szám
HÍREK Megtartotta első ülését a Parlament újonnan aiaikuIt Bős—Nagymarosi Adhoc Bizottsága. Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára tájékoztatta a bizottság tagjait arról, hogy a minisztérium intézkedési tervet dolgozott ki, amelyet a Minisztertanács elé terjesztett. A Minisztertanács ezt megtárgyalta és újra napirendjére fogja tűzni, figyelembe véve az ad-hoc bizottság javaslatait, valamint a kormány mellett alakuló társadalmi bizottság véleményét is. A vitában Képes János (Budapest) az iránt érdeklődött, hogy milyen őszszeg áll rendelkezésre az alapberuházáson kívül a járulékos fejlesztésekre. Nemes Tamás (Komárom) szerint meg kell oldani a környéken a teljes körű csatornázást. Ezért már most hozzá kell látni a csatornatársulások alakításához. Ám a társulások szervezését akadályozza, hogy hiányzik a tevékenységük megkezdéséhez szükséges hitel. Kovács Károly (Budapest) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlés semmiképpen sem járulhat hozzá az erőmű teljes körű üzembe helyezéséhez mindaddig, amíg a kiegészítő víziminőség-javító beruházások a Duna mindkét oldaián el nem készülnek. A közvéleményt folyamatosan tájékoztatni kell a beruházás helyzetéről. A Parlament ugyan az erőmű megépítésének kérdésében a kormány mellett szavazott, ez azonban nem jelenti azt, hogy a közvéleményt ebben a kérdésben teljes mértékben sikerült volna meggyőzni. Fábián Károly (Győr-Sopron megye) szükségesnek tartotta független szakértők bevonását a bizottság munkájába. Mayer Bertalan (Vas megye) azt javasolta, hogy a bizottság rendszeresen keresse fel az építkezés helyszínét és helyben tájékozódjon a munkáik terv szerinti végrehajtásáról. Amennyiben határmódosításra is sor kerül az építkezés kövtefkeztében, szeretné tudni, hogy ennek ügye miikor kerül a Parlament elé. Szabó Tamás (Fejér megye) a víztisztító rendszerek kölcsönös kiépítéséről folytatott magyar—csehszlovák tárgyalások mielőbbi befejezését szorgalmazta. Zsolnay Katalin (Komárom megye) pedig azt javasolta, hogy a szlovák Porla'ment illetékes bizottságával miinél előbb vegye fel a kapcsolatot az ad-hoc bizottság. Varga Miklós válaszában elmondotta, hogy a jövőben minden adatat a bizottság rendelkezésére bocsátanak, amivel a minisztérium az erőmű építésével kapcsofatbam rendelkezik. A folyamatos figyel őrend szer kiépítésének célja, hogy ellenőrizzék a Duna vízminőségének alakulását. Az első mérések adatai fél éven belül rendelkezésre fognak állni. A beruházás költségeiről elmondotta, hogy jövőre a vízlépcsőrendszer kiépítésére 5,3 milliárd forintot fordítanak. Ez az összeg azonban nem terheli a költségvetést, miivel teljes mértékben fedezi az osztrák hitel. A kiegészítő létesítményekre a tervek szerint 750 millió forintot fordítanak, 150 millióival többet, mint ami az eredeti tervekben szerepeit. 1990-re a kiegészítő beruházások költsége jelentősen emelkedik, eléri a 2—2,5 milliárd forintot. Arról is tájékoztatta a képviselőiket, hogy eredményes tárgyalásoktat folytatnak a csehszlovák partnerekkel, s hamarosan megszületik az államközi egyezmény az erőmű kiegészítő létesítményeinek kölcsönös megvalósításáról. Az erőmű építése során nem lesz szükség hatáirmádosítá'sm, csupán határkiigazításra. A Duntalki'llitinéi kiépülő vízitározó területén a határt — melyet jelenleg a Duna kacskaringós sodorvonala képez — kiegyenesítik. Ennek következtében azonban nem csökken az ország területének nagysága. így nincs szükség arra sem, hogy ebben a kérdésben az Országgyűlés döntsön. Egyébként határikiigazításra más folyók esetében már többször sor került. A bizottság végül is úgy foglalt állást, hogy az építkezés további meneténél, s az üzemeltetés előkészítésénél a jelenleginél nagyobb mértékben érvényesíteni kell a környezetvédelmi szempontok elsőbbségét. Az erőmű csúcsrajáratását csak a szennyvíztisztítási program megvalósítása után lehet megkezdeni. A bizottság azt is szükségesnek tartja, hogy az erőmű építéséről folyamatos, legyen a lakosság tájékozta tása. NSZK—osztrák—magyar környezetvédelmi vegyesvállalat NSZiK—osztrák—ima gya r vegyesvá I l a - lat alakult az iparban, a mezőgazdaságban és az egészségügyben keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, illetve feldolgozás utáni újrahasznosítására. A Reko Környezetvédelmi Kft. megalapításáról szóló társasági szerződést a napokban írta alá Pécsett Gerhardt Kohlenberg, a Stuttgart környéki Reinger környezetvédelmi világcég képviselője, Herbert Mascha, a Reko-Au'Stria osztrák kereskedelmi igazgatója, Ács Vilmos, a pécsi Agrober igazgatója és Kovács József, a pécsi környezetvédelmi kisszövetkezet elnöke, aki a pécsi székhelyű magyar Reko Kft. ügyvezető igazgatói posztját is betölti. A huszonhat millió forintos induló tőkével megalapított vállalkozásból a nyugati cégeik ötvenöt, a hazaiak negyvenöt százalékban részesednek. A kft. a környezet állapotának további romlását igyekszik megakadályozni a külföldről szerzett tapasztalatok és eljárások meghonosításával, alkalmazásuk elterjesztésével; egyebek közt a vegyes galvániszapok, a bőr- és húsipari szennyvíziszapok s a növényvédőszermaradvá nyákkal szennyezett csomagolóanyagok ártalmatlanítását és hasznosítását tervezi. Ehhez elsőként egy világszínvonalon álló korszerű laboratóriumot állítanak fel Pécsett. A számítógép vezérlésű analitikai labor lehetőséget kínál majd az ismeretlen összetételű hulladékok elemzésére, s ártalmatlanítására a később üzembe helyezendő berendezésekkel. Míg a fejlett országokban a keletkező veszélyes hulladékoknak csaknem kilencven százalékát újra feldolgozzák, hazánkban ugyanilyen arányú a veszendőbe menő, s ártalmatlanítás híján a környezetre veszélyt rejtő hulladékok aránya. A kft. működésével ezen a helyzeten igyekszik fordítani. Jövőre megkezdik a hazánkban 'keletkező műanyag- és gumiíhuliadékok gazdaságos exportját is, ennek révén már működésének első esztendejét pozitív devizaszoldóva'l zárja az új vegyesvállalat. Tanácskozás a Duna-kanyar jövőjéről A Duna-kanyani üdülőkörzet fejlesztési tervéről tárgyalt a Közép-iDuna-vidéki Intéző Bizottság elnöksége. A téma megvitatása közvetlen összefüggésben van azzal, bogy a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet most dolgozza ki a tájegység jövőjét meghatározó koncepciókat. A megelőző — 1965-ben készült terv felett ugyanis eljárt az idő. A kidolgozás alatt álló új koncepció, mint az ülésen elmondták — az épülő nagymaros—bősi vízi erőművel összefüggésben — a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonít az ésszerű területgazdálkodásnaik. Olvadnak a gleccserek? Tadzsiik tudósok tanulmányozták a Tien-San-lhegységben a Zeravsangleccsert, és megállapították, hogy a területe csökken, több jég olvad el belőle, mint amennyivel gyarapodik. Hatalmas és dübörgő patakként ömlik több, mint 20 méter szélességben az olvadékvíz a glacoser lábánál lévő bar- I a ng.hasa dókból. Innen ered a Zeravsan-patak, amelyet a gleccser olvadékvize táplál. A tavalyi aszályos évben, mikor Tádzsikisztán folyóiban csaknem elapadt a víz, az egyetlen kivétel a Zeravsan volt, amely csaknem ugyanolyan bővizű volt, mint az előző években. Éppen ez a jelenség hívta fel a tudósok figyelmét arra, hogy még jobban felgyorsult a jég olvadása. így a tudósok megfigyeléssorozatot kezdtek, tanulmányozzák a gleccsert és környékét, és ehhez a munkáihoz igénybe vesznek űrfelvételeket is. 28
