Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 1. szám

LEÁLLÍTOTTAK, ELHALASZTOTTÁK, NEM ÉPÍTIK TOVÁBB Leállították a tervezést A közvélemény nyomására már a tervezés stádiumában le­állították egy atomerőmű építésének előkészületeit a Vi­­tyebszki-területen (Belorusszia). A villamos energia és a kel­lő mennyiségű fűtőanyag hiánya miatt egyébként indokolt lett volna egy atomerőmű ezen a területen. Kétségtelen, hogy a közhangulat összefüggésben van a csernobili tragédiával, hiszen a ktasztráfa 'következményei éreztették hatásukat Belorusszia déli körzeteiben is. Az em­berekben nagyon erős az ellenérzés az atomerőművel szem­ben. Tüntetéseken, gyűléseken azt hangoztatják, hogy az energetika fejlesztésére más utakat kell találni, például úgy, hogy az illetékesek a kisebb folyótra építsenek villanytele­peket, használják ki a szélenergiát, és szigorúbban kellene ellenőrizni az energiatakarékossági program végrehajtá­sát is. Megszűnik az olajszállítás a Bajkálon Még néhány évvel ezelőtt egész tartályhajó flottila közle­kedett a Bajkál vizén. Ez volt a legrövidebb út, amelyen üzemanyagot, kenőolajat szállítottak a fafeldolgozó és me­zőgazdasági üzemeknek, a BAM-nál dolgozó geológusoknak és építőknek. A tó védelmére 'hozott intézkedések nyomán fokozatosan megszüntették a járatokat. 1988 tavaszától már nem közle­kedtek tartályhajók Szeverobajkalszk'ba, az üzemanyagot most már az új vasútvonalon szállítják. A tó partvidékére te­lepült üzemek teherautókkal oldják meg a szállítást. Egyidejűleg bezárják a talajt és a vizet szennyező kikötő­ket is, de lesz olyan, mint például a Bajkál déli partján lé­vő nagy kikötő, amelyet másféle áruk rakodására átprofi­líroznak. Találtak munkát a forgalomból kivont tankhajóknak is. Az egyiket már átalakították: úszó üzem lesz, amely be­gyűjti és feldolgozza az olajszennyezett anyagokat és a ház­tartási hulladékot. Nem építik tovább Grúzia kormányának döntése nyomán egyelőre szünetel a hudoni vízerőmű építése, bár a tervezők szerint az Inguri fo­lyó kanyonjában ez lett volna az egyik legnagyobb kauká­zusi vízi erőmű. A tudósok, az egyetemi ifjúság, a közvéle­mény nyomásának eredménye ez a döntés, mivel értelmet­lennek látják egy olyan erőmű felépítését, amely veszélyet­­zeti a természeti környezetet az adott térségben. — Ma már a közvéleménynek egyre döntőbb szerepe van a köztársaság politikai és gazdasági életével összefüggő kér­dések megoldásában — mondotta Otar Cserkezia, a grúz minisztertanács elnöke — A gondok megoldásának ezt az útját választottuk, annak ellenére, hogy Grúziában nincs elég villamos energia és más köztársaságokból pótoljuk. Azt tartjuk, hogy nem lehet gazdaságilag hasznos az a beruhá­zás, amely nincs tekintettel a természeti környezetre. A meg­kezdett vízerőmű dolgozóiról természetesen gondoskodunk, más építkezésekhez irányítottuk őket, jelentette ki Otar Cser­kezia. A köztársaság 'kormánya 9 munkacsoportból álló szakértői bizottságot alakított, amely most azt tanulmányozta, hogy a hudoni vízierő.mű-rendszer milyen hatással lenne az éghaj­latra, a vízminőségre, a környezet növény- és állatvilágára, a talajminőségre, a vízivilágra. A bizottság szakértői véle­ményét nyilvánosságra hozzák majd, a végleges döntést or­szágos vita előzi meg. Addig az erőmű építése szünetel. „Az évszázad építkezése" — századokra elhalasztva Nem épül meg a Duna—Dnyepr csatorna — jelentette be a közelmúltban V. Fokin, az ukrán tervhivatal elnöke egy újabb grandiózusnak indult építkezés félbehagyásáról. Min­den, a csatornának az ukrán sztyeppén áthúzódó nyomvo­nala kialakításával kapcsolatos kutatási és terepelőkészítő munkát beszüntetnek. Egyidejűleg leállítják a Dnyepr—Bug vízügyi csomópont kiépítésére irányuló munkákat is — ez a létesítmény választotta volna el a csekély vízhozamú Dnyeprt a Fekete-tenger sós vizétől. A vízügyi létesítmény, amelynek tervét tehát véglegesen félretették, gyökeresen megváltoztatta volna az egész euró­pai országrész természeti viszonyait. De hogyan tovább? A Szovjetunió európai része egészének gazdasági fejlődését 2005-ig nem a rendelkezésre álló szén fogja meghatározni, hanem a vízkészletek. Egy akadémiai és ágazati szakembe­rekből alakított különbizottság tüzetes és sokrétű vizsgálat után azt javasolta a Szovjetunió Állami Tervbizottságána'k, hogy a szóbanforgó déli országrészben ne az ipar, hanem a mezőgazdaság vízellátása kapjon elsőbbséget. A. E. Az Aral-tó egészségéért Az Arai-tengeren és vízgyűjtőjében kialakult helyzet gyö­keres megváltoztatásáról, a vizek és földek fokozott védel­méről, a gazdálkodás hatékonyságának növeléséről hozott párt- és kormányhatározat részletesen foglalkozik a tó víz­gyűjtő területén, az Amu-Darja és Szir-Darja folyókon vég­rehajtott vízügyi építkezések és öntözőrendszerek kialakítása miatt kialakult helyzettel. A gyapot, rizs és egyéb mezőgaz­dasági kultúrák termelésére aafkított agráripari komplexu­mok tervezése során több hibát is elkövettek. Az öntözésre szánt területek kijelölése során nem vették fi­gyelembe a természetvédelmi és szociális következményeket. Emiatt a tenger szintje 13 méterrel csökkent, felszíne pedig az 1960-as évhez viszonyítva egyharmadával összehúzódott. Az Aral-tó(tenger) ökológiai rendszere degradálódik, nagy területeken megváltoznak az éghajlati viszonyok. A Szovjetunió párt és állami szervezetei kötelezték az érin­tett főhatóságokat, hogy az 1988—2000 közötti időszakban tegyenek radikális intézkedéseket a természeti környezetben kialakult helyzet javítására. Többek között 1990-től kezdő­dően biztosítani kell évente 8,7 köbkilométer vízmennyiség eljuttatását az Amu-Darja, a Szir-Darja deltájába és az Arai-tóba. Ezt a mennyiséget 2005-ig 20—21 köbkilométerre kell növelni. Korlátozzák az Amu-iDarja és a Szir-Darja víz­gyűjtő területén található folyók vizének ipari és öntözési cé­lokra történő felhasználását. További feladat az öntözőrend­szerek korszerűsítése, víztakarékos öntözési technológiák be­vezetése, víznélküli és alacsony vízigényű ipari technológiák alkalmazása, recirkulációs rendszerek bevezetése, tisztított szennyvizek újrafelhasználása. Ivóvíz fertőtlenítése új módszerrel Az ENSZ égisze alatt a szellemi tulajdon védelmével fog­lalkozó világszervezet aranyéremmel díjazta a Potok nevű berendezést, amelyet a Moszkvai Vízművek kutatóintézeté­ben fejlesztettek ki ivóvíz fertőtlenítésére. Jelenleg a világgyakorlatban főleg a klórral való tisztítási eljárást alkalmazzák. A mérgező hatású klór azonban szál­lítás közben, illetve tárolásnál különleges biztonsági óvintéz­kedéseket igényel, míg a klórmész felhasználása meglehe­tősen drága. A moszkvai szakemberek most az ivóvíz fertőtlenítését elektrolízissel oldják meg. Ismeretes, hogy a víz mindig tar­talmaz bizonyos mennyiségű klór iont. Ezek az ionok elekt­romos áram hatására aktivizálódnak és ennek következtében klórgáz válik ki. Az új eljárás, megőrizve a folyékony klór al­kalmazásából származó előnyöket, kiküszöböli az anyag szál­lításával és tárolásával 'kapcsolatos problémákat. A berendezés kapacitása óránként elérheti a száz köbmé­tert áttolj függően, hogy az adott vízrpennyiségben mennyi a klór, milyen mértékű a víz szennyezettsége. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom