Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 1. szám
LEÁLLÍTOTTAK, ELHALASZTOTTÁK, NEM ÉPÍTIK TOVÁBB Leállították a tervezést A közvélemény nyomására már a tervezés stádiumában leállították egy atomerőmű építésének előkészületeit a Vityebszki-területen (Belorusszia). A villamos energia és a kellő mennyiségű fűtőanyag hiánya miatt egyébként indokolt lett volna egy atomerőmű ezen a területen. Kétségtelen, hogy a közhangulat összefüggésben van a csernobili tragédiával, hiszen a ktasztráfa 'következményei éreztették hatásukat Belorusszia déli körzeteiben is. Az emberekben nagyon erős az ellenérzés az atomerőművel szemben. Tüntetéseken, gyűléseken azt hangoztatják, hogy az energetika fejlesztésére más utakat kell találni, például úgy, hogy az illetékesek a kisebb folyótra építsenek villanytelepeket, használják ki a szélenergiát, és szigorúbban kellene ellenőrizni az energiatakarékossági program végrehajtását is. Megszűnik az olajszállítás a Bajkálon Még néhány évvel ezelőtt egész tartályhajó flottila közlekedett a Bajkál vizén. Ez volt a legrövidebb út, amelyen üzemanyagot, kenőolajat szállítottak a fafeldolgozó és mezőgazdasági üzemeknek, a BAM-nál dolgozó geológusoknak és építőknek. A tó védelmére 'hozott intézkedések nyomán fokozatosan megszüntették a járatokat. 1988 tavaszától már nem közlekedtek tartályhajók Szeverobajkalszk'ba, az üzemanyagot most már az új vasútvonalon szállítják. A tó partvidékére települt üzemek teherautókkal oldják meg a szállítást. Egyidejűleg bezárják a talajt és a vizet szennyező kikötőket is, de lesz olyan, mint például a Bajkál déli partján lévő nagy kikötő, amelyet másféle áruk rakodására átprofilíroznak. Találtak munkát a forgalomból kivont tankhajóknak is. Az egyiket már átalakították: úszó üzem lesz, amely begyűjti és feldolgozza az olajszennyezett anyagokat és a háztartási hulladékot. Nem építik tovább Grúzia kormányának döntése nyomán egyelőre szünetel a hudoni vízerőmű építése, bár a tervezők szerint az Inguri folyó kanyonjában ez lett volna az egyik legnagyobb kaukázusi vízi erőmű. A tudósok, az egyetemi ifjúság, a közvélemény nyomásának eredménye ez a döntés, mivel értelmetlennek látják egy olyan erőmű felépítését, amely veszélyetzeti a természeti környezetet az adott térségben. — Ma már a közvéleménynek egyre döntőbb szerepe van a köztársaság politikai és gazdasági életével összefüggő kérdések megoldásában — mondotta Otar Cserkezia, a grúz minisztertanács elnöke — A gondok megoldásának ezt az útját választottuk, annak ellenére, hogy Grúziában nincs elég villamos energia és más köztársaságokból pótoljuk. Azt tartjuk, hogy nem lehet gazdaságilag hasznos az a beruházás, amely nincs tekintettel a természeti környezetre. A megkezdett vízerőmű dolgozóiról természetesen gondoskodunk, más építkezésekhez irányítottuk őket, jelentette ki Otar Cserkezia. A köztársaság 'kormánya 9 munkacsoportból álló szakértői bizottságot alakított, amely most azt tanulmányozta, hogy a hudoni vízierő.mű-rendszer milyen hatással lenne az éghajlatra, a vízminőségre, a környezet növény- és állatvilágára, a talajminőségre, a vízivilágra. A bizottság szakértői véleményét nyilvánosságra hozzák majd, a végleges döntést országos vita előzi meg. Addig az erőmű építése szünetel. „Az évszázad építkezése" — századokra elhalasztva Nem épül meg a Duna—Dnyepr csatorna — jelentette be a közelmúltban V. Fokin, az ukrán tervhivatal elnöke egy újabb grandiózusnak indult építkezés félbehagyásáról. Minden, a csatornának az ukrán sztyeppén áthúzódó nyomvonala kialakításával kapcsolatos kutatási és terepelőkészítő munkát beszüntetnek. Egyidejűleg leállítják a Dnyepr—Bug vízügyi csomópont kiépítésére irányuló munkákat is — ez a létesítmény választotta volna el a csekély vízhozamú Dnyeprt a Fekete-tenger sós vizétől. A vízügyi létesítmény, amelynek tervét tehát véglegesen félretették, gyökeresen megváltoztatta volna az egész európai országrész természeti viszonyait. De hogyan tovább? A Szovjetunió európai része egészének gazdasági fejlődését 2005-ig nem a rendelkezésre álló szén fogja meghatározni, hanem a vízkészletek. Egy akadémiai és ágazati szakemberekből alakított különbizottság tüzetes és sokrétű vizsgálat után azt javasolta a Szovjetunió Állami Tervbizottságána'k, hogy a szóbanforgó déli országrészben ne az ipar, hanem a mezőgazdaság vízellátása kapjon elsőbbséget. A. E. Az Aral-tó egészségéért Az Arai-tengeren és vízgyűjtőjében kialakult helyzet gyökeres megváltoztatásáról, a vizek és földek fokozott védelméről, a gazdálkodás hatékonyságának növeléséről hozott párt- és kormányhatározat részletesen foglalkozik a tó vízgyűjtő területén, az Amu-Darja és Szir-Darja folyókon végrehajtott vízügyi építkezések és öntözőrendszerek kialakítása miatt kialakult helyzettel. A gyapot, rizs és egyéb mezőgazdasági kultúrák termelésére aafkított agráripari komplexumok tervezése során több hibát is elkövettek. Az öntözésre szánt területek kijelölése során nem vették figyelembe a természetvédelmi és szociális következményeket. Emiatt a tenger szintje 13 méterrel csökkent, felszíne pedig az 1960-as évhez viszonyítva egyharmadával összehúzódott. Az Aral-tó(tenger) ökológiai rendszere degradálódik, nagy területeken megváltoznak az éghajlati viszonyok. A Szovjetunió párt és állami szervezetei kötelezték az érintett főhatóságokat, hogy az 1988—2000 közötti időszakban tegyenek radikális intézkedéseket a természeti környezetben kialakult helyzet javítására. Többek között 1990-től kezdődően biztosítani kell évente 8,7 köbkilométer vízmennyiség eljuttatását az Amu-Darja, a Szir-Darja deltájába és az Arai-tóba. Ezt a mennyiséget 2005-ig 20—21 köbkilométerre kell növelni. Korlátozzák az Amu-iDarja és a Szir-Darja vízgyűjtő területén található folyók vizének ipari és öntözési célokra történő felhasználását. További feladat az öntözőrendszerek korszerűsítése, víztakarékos öntözési technológiák bevezetése, víznélküli és alacsony vízigényű ipari technológiák alkalmazása, recirkulációs rendszerek bevezetése, tisztított szennyvizek újrafelhasználása. Ivóvíz fertőtlenítése új módszerrel Az ENSZ égisze alatt a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó világszervezet aranyéremmel díjazta a Potok nevű berendezést, amelyet a Moszkvai Vízművek kutatóintézetében fejlesztettek ki ivóvíz fertőtlenítésére. Jelenleg a világgyakorlatban főleg a klórral való tisztítási eljárást alkalmazzák. A mérgező hatású klór azonban szállítás közben, illetve tárolásnál különleges biztonsági óvintézkedéseket igényel, míg a klórmész felhasználása meglehetősen drága. A moszkvai szakemberek most az ivóvíz fertőtlenítését elektrolízissel oldják meg. Ismeretes, hogy a víz mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű klór iont. Ezek az ionok elektromos áram hatására aktivizálódnak és ennek következtében klórgáz válik ki. Az új eljárás, megőrizve a folyékony klór alkalmazásából származó előnyöket, kiküszöböli az anyag szállításával és tárolásával 'kapcsolatos problémákat. A berendezés kapacitása óránként elérheti a száz köbmétert áttolj függően, hogy az adott vízrpennyiségben mennyi a klór, milyen mértékű a víz szennyezettsége. 5
