Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
hasznosításaihoz érdek fűződik. Ezt a tényt a tervezés, kooperáció során figyelembe kell venni. A K+F feladatokat nem szabad a VII. ötéves tervhez hasonlóan elaprózni, jobban kell koncentrálni a legfontosabb megoldandó, minisztériumi szintű feladatainkra. Fontos, hogy a későbbiek során, közös munkával kialakított prioritások és célkitűzések meghatározása ne mozogjon általánosságban. Már az 1989—90-es időszakban meg kell szüntetni a párhuzamos munkákat, és biztosítani kell a témakörök egymásra épülését. Egyes feladatoknál megfontolandó a versenyhelyzet teremtése (pályázati forma), a közös eredményrészesedés és finanszírozás, és a visszafizetési kötelezettségek növelése. 11. A konkrét témaszintű feladatok meghatározása elkezdődött, és 1989. júniusáig befejeződik. A teljesség igénye nélkül néhány jelentősebb konkrét feladat már kikristályosodott, s ezekre a jövőben nagyobb súlyt kell fektetni: — a természetvédelem érdekeit szolgáló ökológiai vizsgálatok, a fő ökoszisztéma típusok működési sajátosságainak (állandóság, sérülékenység, tompítókészség) megisme rése, — a természet nyújtotta öntisztítási lehetőségek, biológiai rendszerek hasznosítása, különösen a hulladékok biológiai ártalmatlanítása terén, — a levegőtisztaság védelmét szolgáló eszközök, berendezések, technológiáik fejlesztése, — a felszín alatti vízkészlet védelmével kapcsolatos kutatások, — a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos K+ F tevékenység teljessé tétele, összehangoltsága, az eredmények gyakorlati hasznosításának elősegítése, — a vízkezelő rendszereknél a komplex, több komponenst kivonó vízkezelési technológiák kidolgozása, különösen felszíni vízbázisok esetében a szerves milkroszennyező anyagok mérési módszereinek, tisztítási technológiájának kidolgozása, a problémakör komplex feltárása, — a környezet savasodásával kapcsolatos okok és következmények feltárása, a károk és veszélyek megfelelő csökkentéséhez szükséges intézkedések meghatározása, — a megújuló természeti erőforrások és a különböző hulladékanyagok energetikai és egyéb célú gazdaságos felhasználása. A leírtak egyértelműen tükrözik a koordinációs, összehangoló tevékenység szerepének, súlyának növelését, a K-j-F irányítás stabilitásának szükségességét. A K+F koncepcicó kidolgozása kezdeti állapotban van, az itt előadottak csupán néhány gondolatomat tükrözik. A KVM Kutatási Főosztály a koncepció első változatának kidolgozását követően megkeres minden érdekelt szervezetet javaslatának, észrevételeinek kifejtésére. Eredményes K+F koncepciót csak szoros alulról jövő, segítőkész együttműködésben lehet kidolgozni. Sindelyes Gábor A vezetők kiválasztásának és alkalmazásának új módszerei (Ágazati felmérés a pályázati és a határozott idős vezetői megbízási rendszer gyakorlatáról) Az ágazati személyzeti politika továbbfeljesztésének hasznos módszere a személyzeti munka egyes részterületéin kialakult gyakorlat megismerése, a tapasztalatok összegzése és széles körű megismertetése. Ebből kiindulva döntött úgy a KVM Személyzeti Főosztálya, hogy egyes szervek személyzeti munkatársainak bevonásával, munkabizottsági formában áttekinti a pályázati rendszerre és a határozót: idős vezetői megbízásokra vonatkozó rendelkezések ágazati végrehajtásának tapasztalatait és a fejlesztés lehetőségeit. A felmérés — a szervek hathatós segítségével — 1988. június—július hónapban megtörtént. Az alábbiakban a felmérés legfontosabb megállapításait kívánjuk közreadni a szakmai közvélemény tájékoztatása, a tapasztalatok és javaslatok megismertetése céljából. Az 1980-as évek elejétől erősödő társadalmi és politikai igényiként merült fel a vezetőkiválasztás bázisának szélesítése, demokratizmusának fokozása, a vezetők rotációját segítő módszerek elterjesztése. Ezt a célt szolgálta a vállalati jogi és a munkajogi szabályozás, amikor az önkormányzati irányítási formában működő állami vállalatok körében 1982- ben lehetővé, 1984-ben pedig kötelezővé tette e vállalatok igazgatóinak pályázati úton történő kiválasztását és határozott idejű vezetői alkalmazását. A módszerek elterjesztése útján még határozottabb lépést tett az állami személyzeti munkáról szóló 1001/1987. sz. minisztertanácsi határozat, mivel mind a pályázati rendszert, mind a határozott idejű vezetői megbízást minden vezetői munkakörre általánosan kötelezővé tette. Az Mt. határozat, valamint az ágazati végrehajtási szabályok szerint az ágazatban az osztályvezetői és az azzal azonos szintű középvezetői, valamint az annál magasabb szintű vezetői munkakörök betöltésénél — a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok igazgatói munkaköreit kivéve — kötelező a pályázati úton történő kiválasztás és a határozott idejű vezetői alkalmazás. A felmérés az 1982—1988. közötti időszakra terjedt ki. Ebben az időszakban az ágazatban a megüresedett — munkahelyi vezetői munkakörök 15%-át, — középszintű vezetői munkakörök 33%-át, — igazgatóhelyettesi munkakörök 22%-át töltötték be pályázat útján. A felmérés időpontjában a teljes középvezetői állomány 31%-a és az igazgatóhelyettesi állomány 22%-a volt határozott időre alkalmazva. Látható, hogy az ágazatban egyik módszer sem terjedt el általánosan és az adatszolgáltatásokból az is kitűnt, hogy e tekintetben rendkívül nagy különbségek vannak az egyes szervek között, tehát egységes ágazati gyakorlatról még nem beszélhetünk. Vannak vállalatok, intézmények, amelyek kivétel nélkül minden vezetői munkakörre alkalmazzák a tárgyalt formákat, más szerveknél pedig ezek szinte kivételként sem fordulnak elő. Feltétlenül említést érdemel, hogy sok helyen rendezetlen a munkáltatói jogkör gyakorlójának, a bíráló bizottságnak, illetve a hatáskört gyakorló párt- és társadalmi szerveknek a pályázatok elbírálásában és a döntésben való együttműködése. Az alkalmazást néhány jogi természetű probléma is nehezíti. Ilyen mindenekelőtt a határozatlan idejű munkaviszony és a határozott idejű vezetői megbízás jogi szabályainak összehangolatlansága, valamint az, hogy az általánosan kötelező pályázati és határozott idős vezetői megbízási rendszer csak a munkáltatókat köti, mivel az állami személyzeti munkára vonatkozó minisztertanácsi határozat nem munkajogi szabály, hatálya az egyedi munkaviszonyra nem terjed ki. E joghézagokat feltétlenül meg kell szüntetni. A felmérés alapján általánosítható az a vélemény és igény, hogy mind a pályázati, mind a határozott idejű vezetői megbízás képezze a helyi személyzeti politika eszköztárának egyik — kiemelt — elemét, amellyel azonban a szervek saját feladataik, területi adottságaik, szakmai követelményrendszerük munkaerőpiaci helyzetük szerint élhetnek, mellőzve a kötelező előírásokat és merev szabályozást. Legyen vállalati szabályozás tárgya az alkalmazás köre, feltételrendszere, eljárási kérdései. A felmérés során elsősorban a tények feltárására, rögzítésére, valamint az általánosítható következtetések levonására törekedtünk, nem volt célunk az egyes szerveknél kialakult helyzet okainak és következményeinek vizsgálata. Ha a vállalatok, intézmények a későbbiekben a személyzeti munkára is kiterjedő összvizsgálatot végeznek, célszerű azt is tanulmányozni, hogy milyen stratégiai és taktikai elképzelések, vezetői magatartásformák és dolgozói motivációk játszottak közre abban, hogy a pályázati rendszer és a határozott idejű vezetői megbízások helyzete olyan, amilyen, és hogy az így kialakult helyzet a cég arculatára, gazdasági eredményeire milyen hatást gyakorol. Fullajtár Olivér—Kovács Ferencné—dr. Boldizsár Antal 22
